Az invázió februári elindítása után a Kreml azt mondta, nem célja a területszerzés Ukrajnában. A vártnál hevesebb ukrán ellenállás azonban hatalmas veszteségeket okozott az oroszoknak, akik a magasabb (katonai-politikai) árért már többet akarnak Ukrajnában.

A Herszon megyei Nova Kakhovka 45 ezer lélekszámú városában a rendőrautók feliratait oroszra írták át, a városközpontban április óta áll újra Lenin szobra, ahol – a Reuters tudósítása alapján  – az orosz zászló mellett ott lobog a szovjet is. Az ukrán mobilhálózat már nem működik a városban, orosz SIM-kártya viszont kapható, számos boltban már rubelt is elfogadnak, nemcsak hrivnyát.

Villámháború helyett anyagháború: magasabb áldozat, nagyobb cél

A hétköznapi élet szintjén is egyre több jel utal arra, hogy a megszállt ukrán területeken megváltoztak az orosz célok. Noha Moszkva igyekszik elbagatellizálni, hogy a nyugati szankciók mennyire hatásosak, arról nemrég maga Putyin is beszélt, hogy a korábban importált csúcstechnológia nélkül nem lesz könnyű az élet Oroszországban. A gazdasági helyzet mellett egyre több orosz családot ér el a háború más formában is: sokan elesett rokonaikat keresik vagy siratják. Az orosz emberveszteségekről nincs megbízható adat, de tízezres nagyságrendű lehet, az amerikaiak szerint 15 ezer fő (összehasonlításul: a 10 évig tartó afganisztáni háborúban 25 ezer orosz katona eshetett el). Ez hatalmas katonai ár a modern hadviselésben. A sikeres villámháborúban bízó moszkvai vezetés politikailag is jóval magasabb árat fizet egyelőre az ukrajnai hadműveletekért, amint amire számított – még ha egyelőre ezt a háború szó Oroszországon belüli letiltása vagy a propaganda képes is elfedni.

Nem is csoda, hogy a Kreml emelte a tétet.

A nehezen megfogható, de a propagandában jól eladható „demilitarizálás” és „nácítlanítás” mögött Moszkva eredeti célja minden bizonnyal a Zelenszkij-kormány elűzése és egy bábkormány Kijevbe helyezése lehetett.

Az amerikai hírszerzés szerint Moszkva most már területeket is elcsatolna. Az oroszok arra készülnek, hogy az eddig Moszkvától függetlennek hazudott szakadár köztársaságokat (Donyeck és Luhanszk) is magukhoz csatolják. Mivel közel állnak keleti offenzíva katonai céljának eléréséhez, a Donbasz elfoglalásához, erre minden bizonnyal sor kerülhet. A háború előtt szakadár területekként kezelt részek így kiegészülnek, a két teljes ukrán megye kerülhet az Orosz Föderációhoz.

Mára az orosz vezetés különböző magasrangú tisztségviselői sem csinálnak belőle titkot, hogy nem állnának meg itt. „Úgy döntöttünk – a Herszon régió lakossága úgy döntött –, hogy népszavazást kell tartanunk, és meg kell szavaznunk az Orosz Föderációhoz való csatlakozást” – mondta egy interjúban Kirill Sztremusov, Herszon oroszok által kinevezett regionális hatóságának helyettes vezetője. Tegnap Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egyenesen elismerte, hogy céljaik már túlnyúlnak a Donbaszon, de azt mondta: ezen területek jövőjéről majd az itt élők fognak dönteni.

Mariupol, 2022. március 12. Orosz lövedék becsapódása egy lakóházba a dél-ukrajnai Mariupolban 2022. március 11-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában. MTI/AP/Jevhen Maloletka

A négy déli megye elvesztése ezért fájna Ukrajnának nagyon

A déli Herszon megye az invázió első napjaiban nagy részt orosz kézre került, a Krím felől gyakorlatilag zavartalanul vonultak be az orosz erők. Moszkva azonban egy másik megyére is szemet vetett, Zaporizzsját is elcsatolnák. A régió hasonló nevű fővárosában fekszik Európa legnagyobb atomerőműve, ahova az ukránok szerint az oroszok rakétakilövő-állásokat telepítettek. Az oroszok viszont azt állítják, épp az ukránok támadtak az erőműre tegnap, robbanótöltetekkel megpakolt drónokat irányítottak a létesítmény területére. Az atomerőművet jelenleg az oroszok ellenőrzik, és 70 százalékos kapacitással működik.

A Fekete-tenger melletti régiók kulcsfontosságúak a kereskedelem miatt (is) Ukrajna számára, az elnöki adminisztráció elsődleges célja, hogy visszafoglalja Herszont, az ukrán erők meg is indultak a régióban.

Az ugyanakkor kétséges, hogy van-e akkora harci kedv és lendület, mint ahogy azt Zelenszkij stábja igyekszik beállítani, az 1 milliós felmentő hadsereg pedig biztosan túlzás.

Herszon a Krím vízellátása miatt és stratégiai szempontból is fontos az oroszoknak, akik arra készülnek, hogy ősszel népszavazást írhatnak ki arról, hogy a terület csatlakozzon Oroszországhoz. Addig is zajlik szépen lassan az integráció, hogy jövőre a kritikus infrastruktúrákat már mind az orosz hálózatokra kössék és csak rubelben lehessen fizetni. Már él az az orosz elnöki rendelet is, ami megkönnyíti a keleti megyékben élő ukránok számára az orosz állampolgárság felvételét is. Igaz ugyan, hogy ezekből a régiókból sokan elmenekültek, de számos idős, nyugdíjas maradt hátra – számukra életbevágó lesz, hogyan tudnak majd hozzájutni a nyugdíjokhoz, például. Orosz állampolgárként rubelben? Ha nem fogadják el, mi lesz velük?

Donyec, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja, a négy közigazgatási terület a Fekete-tengertől nyújtózik felfele Ukrajna dél-keleti határa mentén. A tengeri kijárat mellett fontos ipari-energetikai központok tartoznak ide, gazdaságilag is komoly érvágás lenne Ukrajnának az elvesztésük.

A háború előtt a négy régióban összesen 9 millióan éltek a 45 milliós Ukrajnában.

Lavrov ugyanakkor arról is beszélt, hogy a négy fent megnevezett területen túl is terjeszkednének. Hogy ezek a konkrét célok, ha egyáltalán valóban léteznek, micsodák, még nem tudni. Az ugyanakkor már egyértelmű, hogy Oroszország megkezdte az integrációt, szeptembertől a herszoni iskolákban újra kötelező lesz az orosz nyelv oktatása. A helyiek úgy érzik, nem tartoznak és nem tették át őket Oroszországba, de a 40 évvel ezelőtti Szovjetunió ma már ott van a hétköznapjaikban.

The post A szovjet idők visszatérése: evés közben megjött Moszkva étvágya appeared first on Forbes.hu.