Rahaf Mohammed: A lázadó
(2022, 21. Század Kiadó, 3990 forint)
Miről szól? 2019 januárjában a Twitteren küldött kétségbeesett segélykiáltást az emberiségnek egy tizennyolc éves szaúdi lány, aki megszökött a családja elől, ám a bangkoki reptéren lekapcsolták. Egy hotelszobában barikádozta el magát, mert ha a helyi hatóságok kiadták volna befolyásos apjának, otthon biztos halál vár rá. Rahaf Mohammed hangja szerencsére eljutott az emberi jogi szervezetekig, és a segítségére siettek, a kanadai kormány pedig menedékjogot adott neki.

A lány történetét Sally Armstrong újságíró, emberi jogi aktivista jegyezte le, és amellett, hogy a könyv személyes, igaz történetet mesél el, precízen írja le, hogyan változtak az utóbbi évtizedekben a szaúdi nők jogai. Például 1955-től már lányok is járhattak iskolába, 1970-től egyetemre is, de az egyes szabályok máig eltérnek az ország különböző régióiban. Háilban például, ahol Rahaf élt, a foci sem volt a nőknek megengedve. „Nehogy férfias nő vagy leszbikus váljék belőlem!” Szerencsére közben létezik a szaúdi menekültek titkos online hálózata, ahol egymást segítik a hazájukból való kijutásban. (G. Tóth Ilda)

Kinek ajánljuk? Aki többet szeretne megtudni az iszlámról, annak is a legkonzervatívabb értelmezéséről, a vahhábizmusról, és kötélből vannak az idegei.

Mizsei Anett – Palkó György: Budapest építészete 2000–2020
(2022, P-Arch Kft., 13 500 forint)
Miről szól? A főváros nem úgy a kortárs építészet fellegvára, ahogy Barcelona vagy Berlin, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne egy vastag albumba való színvonalas épülete vagy köztere – mostanáig mégsem jelent meg ezt méltóan bemutató kötet. Ezt ismerte föl az egyik legkeresettebb hazai épületfotós. Palkó György előtt olyan külföldi könyvsorozat példája lebegett, amit példaképe és mentora, Mike Kelley fotózott. Megkereste hát a neves müncheni Prestel kiadót, és úgy pattant le róluk, mint inggomb az all you can eat-étterem vendégeiről. De nem adta fel, és végül kiadta maga.

Mint mondja, a munka legnehezebb része – a rengeteg fotózáson és hajnali kelésen túl – kétségkívül a válogatás volt, amihez neves szakírókat, kritikusokat kért föl, így született meg az 50+1 helyszínből álló lista. Egy építészeti könyvben önmagában is érték, hogy olyan helyekre, elzárt területekre, villákba is beleshetünk, amiket még sose publikáltak, vagy mindennapi használat közben sosem látjuk így. A kötetet lapozgatva érezzük, hogy ezek a felvételek ennél jóval többet nyújtanak. Egy kislány a Müpa színpadán. Egy motoros postás hajt ki a budafoki piacról. Egy autóból pakolnak a Gül baba utcában. Ha nagyon be kellene sorolni valahova, ezeket a képeket is a tengerentúli fotósok történetmesélős stílusú alkotásai közé lehetne: élnek, és annak ellenére látványosak, hogy kerülik a „furcsa” nézőpontokat. (Bagi László)

Kinek ajánljuk? Aki szeretné jobb helynek érezni Budapestet.

Fortepan Masters. Kollektív fotográfia a 20. században. Barakonyi Szabolcs válogatásában
(2021, Bazin Investments, 39 900 forint)
Miről szól? A váci Forte a 20. század meghatározó filmgyártója volt itthon, a róla elnevezett online adatbázist pedig talán senkinek sem kell bemutatni: a szabadon kereshető képgyűjtemény néhány év alatt kollektív emlékezetünk meghatározó elemévé vált. A digitális világ előtti fényképezés képanyaga már százötvenezernél is több darabot őriz.

Ezt a hatalmas adatbázist nézte át Barakonyi Szabolcs fotográfus, mondván, az amatőr fotók között is akad egy-egy mestermű: nem olyan, ami híres embert vagy sajtótörténeti pillanatot ábrázol, hanem a belső szépség, a tisztaság, az esztétikai jelentőség miatt akad meg rajta a szemünk. „Mintha egy korábban ismeretlen, nemzetközi rangú fotós eddig rejtett öröksége kerülne a világ elé – a szerző mégis több száz, többnyire nem hivatásos fotós kollektív énje.”
Két fiú utazik a metrón, egyikük kezében macska, egy Truffaut-film jelenete is lehetne. Világos színű Trabant áll a Balaton partján, ajtaja nyitva, a fövenyen törölköző, a távolban egy nő áll a stégen. Két férfi ül egy sakktábla fölött – ikreknek tűnnek, de talán filmtrükk az egész, és ugyanaz játszik feketével és világossal is? Csupa olyan felvétel, mindeddig ismeretlen mestermű, ami fölött jó hosszasan elmélázni, csodálkozni, és közben egy kicsit végiggondolni a huszadik század történeteit.

A válogatás önmagában is páratlan, de szót érdemel a könyv mint tárgy és a Salát Zalán Péter által megalkotott kreatív koncepció is. Dupla gerincű könyvtest, 330 kép, 690 oldal. A borító keménytáblás és juhszőrt is tartalmazó, puha kartonborító egyvelege, rétegei közé néhány gyűjtői példánynál huszadik századi családi fényképfelvételeket rejtettek. Az egyedi tipográfia historikus betűvel és annak tizenkét különböző típusával idézi fel a huszadik századot. A vaskos kötetben nem hagyományos oldalpárokat lapozhatunk: a kihajtható lapok hármas oldalegységeket, „triptichonokat” rejtenek. A svéd papírgyártó négyféle árnyalatú, véletlenszerűen kötött papírváltozata miatt nincs két egyforma példány. Egészen rendkívüli kötet, a megjelenése utáni néhány hónapban szét is díjazták, okkal. Legutóbb a Les Rencontres d’Arles fotós fesztivál tizenötös shortlistjére válogatták be, nem sok nagyobb elismerés van ebben a műfajban. (Bagi László)

Kinek ajánljuk? Aki szereti a ritka és szép köteteket, és szívesen elidőz különös fotókat lapozgatva.

Tóth Krisztina: A majom szeme
(2022, Magvető, 4499 forint)

Miről szól? A baljóslatú kor baljóslatú városában játszódó történet elején dr. Kreutzer pszichiáter, az országosan elismert szegénységügyi szaktekintély találkozik Giselle-lel, az Új Egyetem docensével. A nő azért kezd terápiára járni, mert hetek óta követi egy rejtélyes alak, és azt állítja magáról, hogy a fia. Közben meghal a pszichiáter idős édesanyja, így maga is elkezd családi sztorik közt kutakodni. A szép sorjában felbukkanó szereplők élete itt-ott kereszteződik, miközben a hatalom gépezete erősen azon dolgozik, hogy a múlt feledésbe merüljön. Először észre sem vesszük, hogy nem a jelenben járunk, csak az gyanús, hogy a szerző lezárt metrómegállókat, az Egység előtti és utáni időket, védett városrészt és szegregátumban élőket emleget. Aztán kiderül, hogy a regénybeli országból már a cégek nagy része is kivonult, és nagyon régről maradt ott az az IKEA-fotel is, amit dr. Kreutzer hiába próbál összerakni. (G. Tóth Ilda)

Kinek ajánljuk? Aki bírja a disztópiákat, érdekli a manipuláció művészete, és a legnyomasztóbb történések olvasása közben is képes nevetni Tóth Krisztina különleges humorán.

Lelkes Orsolya: Fenntartható hedonizmus – Boldog élet, amely nem méreg(drága) a Földnek (2022, HVG Könyvek, 3900 forint)
Miről szól? Ultrahedonizmus, hedonizmus, eudaimonia, vagyis az élvezetek hajhászása, a dőzsölés vagy valami kiegyensúlyozottabb, a boldogságmohóság és az aszkézis között nagyjából félúton fellelhető virágzó élet az, amit keresnünk kellene? Lelkes Orsolya közgazdász, pszichológiai tanácsadó ókori filozófusok (leginkább Arisztotelész) tanításait és nagyon is kortárs gondolatokat ötvöz, amikor jólétről, jóllétről és zöld életről beszél, amelyben a boldogság egyik (messze nem egyetlen) forrása az önuralom, valamint a vágyak és a fogyasztás önkéntes visszafogása.

Ne olyasmit várjunk a könyvtől, hogy mit csináljunk a joghurtos pohárral, inkább szemléletformálást – érzékenyen, megengedően, és mégis hatásosan. Hogy például észrevegyük az élet élvezetét az olyan apróságnak tűnő rutincselekedetekben, mint amikor tiszta vízzel megmossuk a bőrünket. (Fekete Emese)

Kinek ajánljuk? Aki nem veti meg az élvezeteket, de tapasztalta, hogy az ultrahedonizmus „másnap” már nem esik jól, és aki néha szeret azon agyalni, hogy mi lesz holnap.

Vass Norbert: Mindenki! – Koncertek, történetek a beat és a rock aranykorából
(2022, Cser Kiadó, 4995 forint)
Miről szól? Vass Norbert író, szerkesztő, kritikus generációjának egyik legtehetségesebb alkotója. Doktori disszertációjának témájául a magyar beat és rock történetét választotta, és most könyvben is megjelentette. „Jó lenne egyszer megírni a magyar könnyűzene titkos történetét. Jó lenne ismerni minden akkordmenet, dobszóló, orgonafutam, minden egyes dalszöveg háttérsztoriját” – írja a szerző. A koncerttörténetek köré szőtt, ritka képanyaggal illusztrált könyvből megtudhatjuk, hogyan állt össze az LGT, megismerhetjük a legendás klubok életét, és azt is, hogy jutott le Schuster Lóránt egy farmerszerkó, egy törülköző és száz forint kíséretében a Balatonra, ahol aztán a nádasba rejtett csónakban aludt.

Koncerttörténetek, mérföldkövek és banális történetek váltják egymást a szerző, a rajongók és a zenészek szemüvegén keresztül. Balázs Fecó, Bródy, Kóbor, Solti, Török Ádám egy kötetben – és hogy dokumentumértékű minden interjú, minden történet, azt jól jelzi, hogy a huszonegy megszólaló zenész közül a könyv kiadásának pillanatában hárman már az örök fesztiválszínpadokon játszottak. (Bagi László)

Kinek ajánljuk? Zenészeknek, történészeknek, zenetörténészeknek – és mindenki másnak, aki szereti a könnyed visszaemlékezéseket.

The post Boldogságmohóság ellen (vagy azért) appeared first on Forbes.hu.