Értéktelenedő diplomákat, fokozódó társadalmi különbségeket hozhat az új nyelvvizsgaszabály
Nagyon rossz üzenet a kormány részéről, hogy a nyelvtudás jelentégtelenségét sugallja. Márpedig a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint erről van szó akkor, amikor a kormány kiveszi a nyelvvizsga-kötelezettséget az egyetemi kimeneteli feltételek közül. Az intézkedés még egy sor negatívumot hozhat, hiába örülnek neki sokan. Légrádi Tamást kérdeztük.
2024 őszétől átalakul a felsőoktatási felvételi rendszer – jelentette be Facebook oldalán Csák János kulturális és innovációs miniszter csütörtök délután. A változtatások leghangsúlyosabb eleme, hogy eltörlik az általános nyelvvizsga-kötelezettséget és az intézmények saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy törlik-e a diplomaszerzés előtt álló hallgatók nyelvvizsga-követelményét. A legfőbb változásokat ebben a cikkben gyűjtöttük össze.
„Nem méltó ez a változtatás az európai Magyarországhoz”
– mondta a változásról Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (NYESZE) elnöke. „Kérdezem én, egy egyetemet végzett embernél mennyire elfogadható, hogy nem képes tájékozódni a világ történéseiről, nem tud elolvasni egy idegen nyelvű szakirodalmat, valamint képtelen egy más országbeli és anyanyelvű szakemberrel nyelvtudás híján együttműködést kialakítani?”
Több ebből Újabb három gyanúsított van a Völner-Schadl-ügyben Nagy bejelentésre készül a kormány szombatonA nyelvvizsga a kimeneti követelmények közül is kikerül
Légrádi szerint a ténnyel, miszerint
a magyar közoktatás képtelen az érettségiig a középfokú nyelvvizsga megszerzéséhez szükséges tudást átadni a diákok jó részének, mindenkinek szembesülnie kell.
A helyzetet két oldalról érdemes megközelíteni.
Az egyik lehetőség valamilyen stratégia kidolgozása, a kialakult helyzet vizsgálata, majd a problémák azonosítása lehetne, ezután pedig elindulhat egy hosszú évekig tartó reformsorozat a fejlődés érdekében. A másik megközelítést választotta most a kormány meghozott döntéssel, azaz egyszerűen eltörölték a nyelvvizsga-kötelezettséget. Légrádi azt mondja, sokak szemében lesz népszerű a döntés, de nagyon kártékony, ha közben a kormány egy ilyen lépéssel a nyelvtudás jelentéktelenségét sugallja.Rendkívül rossz üzenetet hordoz ez a lépés az emberek számára.
Azt érzékelteti, mintha a nyelvtudás teljesen nélkülözhető lenne egy diplomás szakember esetében” – értékelte a jelenlegi helyzetet Légrádi. „Volt itthon egy üdvözlendő törekvés, hogy a felsőoktatási bemeneti követelmények közé tették volna az egyébként nagyon is elérhető B2-es nyelvtudási szintet, ami köznyelven a középfokú nyelvvizsgát jelenti. Ebből kihátrált a kormány, most pedig a kimeneti követelmények közül is kivették, általános megdöbbenésre.”
Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter Forrás: Csák János Facebook-oldalaMélyülő társadalmi szakadékok
A különböző társadalmi rétegek közötti szakadékot is tovább mélyítheti az intézkedés. A NYESZE elnöke úgy fogalmaz, hogy „az öntudatos, nagyvárosi értelmiség”, aki a nyelvvizsga-kötelezettség nélkül is beíratja nyelvórára a gyerekét, hogy levizsgáztassa, az ezután is meg fogja tenni. Aki kevésbé tudatos, vagy egyszerűen csak nem teheti meg, hogy erre még külön költsön, abban az esetben is elvégezheti a gyerek az egyetemet, de a diplomája félő, hogy elértéktelenedik a munkaerőpiacon. Hozzáteszi,
vannak olyan területek, ahol sokkal kevésbé fontos idegennyelv ismerete, de az egyéni érvényesülés és a munkaerőpiaci előremenetel szempontjából is alapvetésnek kell lennie, hogy csak a nyelvtudással együtt lesz piacképes a szaktudás.
A B2-es szint egyáltalán nem megugorhatatlan
A sokat emlegetett nyelvérzék hiányával kapcsolatban NYESZE elnöke azt mondja, nem találkozott még olyan emberrel, aki a legnépszerűbb nyelveket (például az angol, a német, a francia vagy a spanyol), ne tudta volna elsajátítani középfokon, ez csupán idő és szorgalom kérdése. Szerinte az igazi problémát máshol kell keresni.
A közoktatásban közel ezer tanórán keresztül tanulnak nyelvet a diákok. Ez messze több annál, mint amit egy olyan nyugat-európai országban – ahol a nyelvtudás szintje sokkal magasabb – biztosít a közoktatás.”
Szerinte nem az óramennyiséggel, hanem a tanítás színvonalával van a legnagyobb baj. „Ebben állunk rosszul, ehhez kellene a hosszú távú stratégia, aminek megvalósítására nem két évet, nem négy évet, hanem inkább hat-nyolc-tíz évet kell biztosítani.”
Kétségbeesés, becsapottság érzése, pályaelhagyás
A NYESZE tagjainál dolgozó nyelvtanárokat kifejezetten rosszul érintette a katamódosítás. Légrádi elmondása alapján kétféle reakció jellemző a nyelvtanárok között: az egyik részük kétségbeesettségről, a becsapottság érzéséről számolt be, de sokan inkább befejezik a tanítást, vagy egyéb kibúvókat keresnek.
Légrádi szerint legtöbbüknek nemcsak az adó mértékével van problémája, hanem azzal is, hogy elesnek attól a nagyon egyszerű adózási formától, amit a kata jelentett. „Nem a nyelvtanárok éltek vissza a katázással. Többségük négy-hatmillió forint között számlázott egy évben, jellemzően több nyelviskolának, cégeknek, magánszemélynek egyszerre dolgoztak.
Az ügyeskedőket nem köztük kell keresni.”
Az ebből fakadóan tovább fokozódó nyelvtanárhiány drámai hatással lehet a nyelvtanulási lehetőségekre.
Visszatérhet a nyelvvizsga-amnesztia
Csák János Facebookra posztolt videójából az is kiderül, hogy a kötelezettség helyett a felsőoktatási intézményeknek a képzés során kell biztosítani a megfelelő nyelvi kompetenciákhoz szükséges körülményeket. A miniszter szerint a változás által a nyelvvizsgáztatás és a nyelvoktatás területén is nő a felsőoktatási intézmények autonómiája.
Az Eduline-nak Budai Marcell, Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke ma azt nyilatkozta, ha megjelenik a változásokat tartalmazó rendelet, visszatérhet a tavaly elrendelt nyelvvizsga-amnesztia is. Ennek keretében több tízezer olyan diák jutott 2020-ban oklevélhez, akiknek a nyelvvizsga hiányában bennragadt a diplomájuk. A tavalyi és az idei tanévben 8-10 ezer nyelvvizsga nélküli hallgatót érinthet a módosítás.
The post Értéktelenedő diplomákat, fokozódó társadalmi különbségeket hozhat az új nyelvvizsgaszabály appeared first on Forbes.hu.