Brutális mértékben növekszik a hazai akkumulátoripar a betelepülő távol-keleti gyáraknak köszönhetően. Az új ökoszisztémában egyelőre nem látszik a magyar tulajdonú beszállító vállalatok helye, a környezeti kockázatokat azonban a hazai lakosság viseli.

Lendületesen növekszik a hazai akkumulátoripar: míg a 2010-es évek első felében elhanyagolható volt az iparág súlya a teljes hazai ipari termelésen belül, addig 2017-től kezdve rendre két-, három- vagy akár négyszámjegyű növekedési ütemeket produkált az akkumulátorgyártás az előző év azonos időszakához képest.

Az abszolút rekordév a 2019-es volt, amikor 1370 (!) százalékkal emelkedett az akkumulátoripari termelés az előző évhez képest

a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. A koronaválsággal, majd a globális chiphiánnyal sújtott 2020-21-es években is 181, majd 60 százalékkal nőtt az iparág. (Összehasonlításképpen: a magyar gazdaság húzóágazata, a járműgyártás mindkét évben zsugorodott.)

A jó élet Szalai Péter 9 perc olvasás

Megéri-e most elektromos biciklit venni? Szervizelés, töltés, árak és tévhitek

Napi címlap Topolay Gábor 11 perc olvasás

Amikor a nyíregyházi erőmű bitcoint bányászott – a magyar csapat világszerte is egyedülálló ötlete

A mesés számokhoz persze az is hozzátartozik, hogy alacsony szintről kellett elindulni. Árulkodó adat, hogy az impozáns növekedési ralli eredményeként az akkumulátoripar továbbra is mindössze 2,6 százalékát tette ki a teljes ipari termelésnek 2021-ben (a legnagyobb súlyú járműipar pedig 22,9 százalékot), de így is egyértelmű, hogy számolni kell az ágazattal a jövőben.

Mitől növekszik az akkumulátoripar?

Nem véletlenül alakult ez így: a magyar kormány már évek óta arról beszél, hogy az új járműipari trendekkel lépést tartva hazánkban is át kell állni a jövő iparágaira. Ilyen ágazatként azonosította az akkumulátorgyártást, amely az elektromos meghajtású járművek egyik legfontosabb alkatrészét állítja elő. Orbán Viktor kormányfő erről tusványosi beszédében is szót ejtett.

És hogyan lehet elvetni a magját egy hi-tech iparágnak egy olyan országban, ahol ennek kevésbé van hagyománya? A kormány a rendszerváltás utáni gazdasági átalakulás bevált módszeréhez folyamodott és jelentős külföldi akkumulátorgyártó vállalatokat csábított ilyen-olyan kedvezményekkel hazánkba, hogy itt építsék meg a következő gyárukat,

igaz, nyugati helyett immár távol-keleti cégek részvételével.

Ha feldobom, állami kedvezmény – ha leesik, akkugyár

Az erőfeszítések következtében nemsokára már öt távol-keleti technológiát használó akkumulátorgyár működhet Magyarországon:

A dél-koreai Samsung SDI gödi üzeme 2017-től kezdve termel, miközben folyamatban van az újabb ütem építése.A szintén koreai SK Innovation komáromi gyárában 2019 végén indult el a termelés, de már itt is a második egységet építik.Miközben készül már az SK Innovation újabb, eddigi legnagyobb európai üzeme is a Fejér megyei Iváncsán.Miskolcon a japán GS Yuasa épített fel egy kisebb kapacitású akkumulátorgyárat 2019 végére.A kínai Eve Energy pedig Debrecenben vásárolt telket egy majdani akkumulátorgyár felépítéséhez.

Összességében Magyarország akkumulátorgyártó kapacitása a harmadik legnagyobb a világon

Kína és USA mögött az S&P Global Market Intelligence 2021-es adatai szerint, a 30 GWh kapacitás pedig 2025-re akár 50-re is emelkedhet.

Ráadásul ez csak a jéghegy csúcsa, ugyanis az akkumulátorok különböző alkatrészeit gyártó beszállító vállalatok is sorra települnek Magyarországra. 2019 és 2021 között 11 hasonló projekt indult el, többségében dél-koreai, valamint japán és kínai cégek részvételével. Idén júliusban pedig a Samsung egyik beszállítója, a Nice LMS jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszterrel együtt, hogy a koreai vállalat zöldmezős beruházás keretében, állami támogatással épít fel egy alumíniumprés-üzemet Vácon. Újabb beruházással gazdagodik a pezsgő hazai akkumulátorgyártó ökoszisztéma – jelentette ki diadalittasan az állami befektetési ügynökség.

Ugyanakkor korai még az öröm, mivel az eddigi eredményekből fájóan hiányoznak a hazai vállalatok.

Hol lehet a magyar tulajdonú cégek helye ebben a pezsgő magyarországi ökoszisztémában?

Nehéz, de nem lehetetlen küldetés

Az akkumulátorgyártó-piacnak vannak magyar szereplői, nem is kicsik: így a Forbes Magyar 100 listáján is rendre szereplő, a mai napig családi kézben lévő Jász-Plasztik a legnagyobb magyar játékos a szektorban (ők nemcsak akkumulátor-gyártással foglalkoznak). Az elmúlt évek növekedését azonban már egyértelműen az e-mobilitásra ráforduló külföldi szereplők húzták.

„Fontos különbséget tenni az akkumulátorgyártás és az akkumulátorok kutatás-fejlesztése között, mivel ezekre külön értékláncok alakultak ki” – szögezte le a Forbes.hu-nak Dervalics Ákos, az EIT Innoenergy hazai vezetője, aki egyben a Magyar Akkumulátor Szövetség gyártók-beszállítók munkacsoportját is irányítja. Dervalics szerint a távol-keleti gyártók egy kész technológiát hoznak magukkal Magyarországra, nagyon magas fokon automatizált gépsorokkal. „Viszonylag zárt technológiai láncról beszélhetünk, ahová nagyon nehéz kívülről egy magyar vállalkozásnak bekerülni.” Így nem is véletlen, hogy ezek az akkugyártók általában hozzák magukkal a beszállítói körüket.

A feladat ugyanakkor nem is lehetetlen és itt jön a képbe az akkumulátorok vagy az ezekhez köthető technológiák fejlesztése, amiben már több hazai egyetem, kutatóintézet, nagyvállalat és kkv is gondolkodik. Az ilyen innovációk eredményei nem feltétlenül újfajta akkumulátorok lesznek, hanem olyan technológiák, amelyekkel például a meglévő akkumulátorokat lehet hatékonyabban gyártani vagy üzemeltetni. Emellett az újrahasznosítást és a nyersanyag-feldolgozást segítő magyar technológiák révén a magyar cégeknek egészen jó esélyeik vannak olyan szolgáltatásokat piacra vinni, amelyekkel ugyancsak jelentős szereplők tudnak lenni – mondta a szakember.

A magyar cégeknek az is követendő példa lehet Dervalics Ákos szerint, ha már előre elsajátítják az akkugyárak által igényelt kompetenciákat. Ezáltal könnyebben válhatnak beszállítóvá is, mert például egy adott alkatrész beszállítására több év helyett a megrendelő által kitűzött határidőn belül lehetnek képesek vállalkozni. „Az európai akkumulátorpiacot nagyjából évi 250 milliárd euróra becsülik a 2025-öt követő időszakra.

Ennek a piacnak kis szeletét is megszerezni jelentős gazdasági előnyökkel járhat egy magyar vállalkozás számára. Bőven megéri a befektetés ezekbe a kompetenciákba.”

– indokolta Dervalics.

Hoztak is stratégiát, meg nem is

A távol-keleti gyártók és a magyar vállalatok együttműködését a Magyar Akkumulátor Szövetség is igyekszik ösztönözni. A Szövetség célja az, hogy ellássa a magyar akkumulátoripari értékláncban tevékenykedő társaságok érdekképviseletét és elősegítse a magyar akkumulátoripar fejlődését. A társaságot tavaly vették nyilvántartásba 39 alapító taggal, a július 1-i alakuló ülésen pedig már több mint 70 cég vett részt. A tagok között találhatjuk a Samsung és az SK Innovation mellett az előbb említett hazai vállalatokat és kutatóintézeteket. A Szövetség ügyvezetője Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) korábbi államtitkára, akit tavaly márciusban mindössze egyetlen napra akkumulátoripari miniszteri biztossá is kineveztek.

A Magyar Akkumulátor Szövetség egyben a Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégia 2030 végrehajtásában is közreműködik, amelyet az Innoenergy és az ITM közösen dolgozott ki és tavaly a kormány is elfogadta. Az akcióterv többek között azt is tartalmazza, hogy a magyar vállalkozásoknak milyen lépésekre van szüksége ahhoz, hogy képesek legyenek üzleti értéket létrehozni az akkumulátorpiacon.

A pontos tartalmáról ugyanakkor keveset tudni, ugyanis a dokumentum jelenleg sem a kormány, sem a jogutód Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) honlapján nem érhető el

– hiába szerepel a stratégiát elfogadó kormányhatározatban, hogy azt közzé kell tenni kormányzati honlapon (A stratégia elérhetőségéről érdeklődő megkeresésünkre a TIM ügyfélszolgálata cikkünk megjelenéséig nem válaszolt.)

Az érem másik oldala: környezetszennyezés, magzatkárosító oldószerek

Így azonban azt sem tudhatjuk meg, hogy mit mond a hazai stratégia az akkumulátoripar másik lényeges kérdéséről, a káros környezeti hatásokról. Dervalics Ákos szerint több területen is felmerülnek ezek a kockázatok az akkumulátoripar kapcsán, melyek bekövetkezése körültekintő tervezéssel és modellezéssel elkerülhető:

A termelés magas energiaigényét lehetőség szerint minél nagyobb arányban zöld energiaforrásból kell biztosítani.Az akkumulátorgyártáshoz jelentős mennyiségű vizet kell felhasználni, amit a folyamat végén visszaengednek a természetbe, ám gondoskodni kell arról, hogy az egészségre káros vegyületektől mentesen hagyja el a gyárat.Az akkumulátorok szállítása közben fokozottan kell vigyázni a túlhevülés vagy egy esetleges szivárgás megelőzésére.A munkavédelmi szabályokkal és oktatással pedig a munkavállalók egészségkárosodását kell megelőzni. Több ebből Értéktelenedő diplomákat, fokozódó társadalmi különbségeket hozhat az új nyelvvizsgaszabály Újabb három gyanúsított van a Völner-Schadl-ügyben

Többféle veszélyes anyaggal dolgoznak az akkumulátorgyárak: maguk a lítium-vegyületek sem veszélytelenek, de még kockázatosabb az NMP (N-metil-2-pirrolidon) oldószer – ezt már Simon Gergelytől, a Greenpeace Magyarország regionális vegyianyag-szakértőjétől tudtuk meg. Az NMP-nek magzatkárosító hatása is van, emiatt külön engedéllyel lehet csak használni. Ilyennel rendelkezik az akkumulátorgyártás, ám így is fokozottan kockázatos, ha egy baleset (történjen az szállítás közben a közutakon vagy magában az üzemben) során kikerül a környezetbe az anyag.

A kockázat nagyon is valós: idén májusban több gödi kút vizében is kimutatták az NMP jelenlétét – azt nem sikerült bizonyítani, hogy az oldószer a Samsung üzeméből származott, de valahonnan ki kellett jutnia.

A dél-koreai Dongwha vállalat pedig Sóskúton létesített NMP-újrahasznosító üzemet.

Forbes Levegő 2022

Simon Gergely a Forbes Levegő fenntarthatósági összeállítás öttagú szakmai zsűrijének is tagja volt. A júniusi Forbes magazinban megjelent listában húsz hazai fenntarthatósági projektet gyűjtöttünk össze.

További probléma, hogy a szabályozás sem követi le elég gyorsan az iparági trendeket. Jó példa erre Simon szerint, hogy az NMP egyelőre nem szerepel az ipari balesetek megelőzésére szolgáló, EU-szintű Seveso-irányelv vegyianyag-listáján. Tehát ha egy üzem nagy mennyiségben használ NMP-t, akkor önmagában emiatt még nem számít veszélyes üzemnek és nem vonatkozik rá rengeteg szigorú előírás. De ugyanígy nincsen hivatalosan elfogadott vizes határértéke sem az oldószernek:

hiába mutatták ki a gödi civilek az NMP jelenlétét a talajvízben, megfelelő határérték híján nem lesz ennek jogi következménye.

Azzal egyébként a Greenpeace is egyetért, hogy véget kell vetni a belső égésű motorok terjedésének és meg kell teremteni az elektromos autózás feltételeit. Az ehhez szükséges akkumulátorok előállításában pedig jelenleg csak a lítiumos technológiák alkalmasak tömeggyártásra. Az alternatív módszerek elterjedéséig ugyanakkor legalább arra kellene törekedni, hogy ezek az üzemek a lakott területektől távolabb épüljenek fel és lehetőleg barnamezős beruházások keretében.

The post Magyar cégek nélkül épül hazánk legújabb húzóágazata – a környezeti kockázatokat viszont mi viseljük appeared first on Forbes.hu.