A technológiai ipar rohamos fejlődésével a gyártók folyamatosan arra motiválják az embereket, hogy mindenből a legújabb, legfejlettebb eszközöket vásárolják. Ennek hatására sokan már az adott termék meghibásodása előtt új terméket vásárolnak, és leselejtezik régi kütyüjüket. Bár a magyar fogyasztók közül sokan megtartják tartaléknak az eszközeiket, nem mindenhol van ez így – a nyugati országok nagy része a fejlődő országokban dobja le elektronikai hulladékát.

Kapcsolódó Minden tizedik magyar a kukába dobja elhasznált telefonját Régi telefonok újrhasznosításáról szóló kampányt indít a Yettel.

Az úgynevezett tervezett elavulás és a régebbi készülékek javítási lehetőségeinek korlátozott lehetőségei miatt folyamatosan nő az e-hulladék – írja a CNN. Jim Puckett, a Basel Action Network e-hulladékot figyelő csoportjának ügyvezető igazgatója szerint az emberek hozzászoktak, hogy 3-4 évente új laptopot, kétévente pedig új telefont vásárolnak. Ennek hatására folyamatosan nő a szeméthegy.

Az ENSZ legfrissebb adatai szerint 2019-ben a világon elképesztő mennyiségű, 53,6 millió tonna e-hulladék keletkezett, és ennek mindössze 17,4 százalékát hasznosították újra.

A hulladék pedig jelentősen rontja a szegényebb országok lakóinak életminőségét. Az amerikai környezetvédelmi ügynökség szerint ugyanis megszámolhatatlan az USA-ból a szegény országokba áramló e-hulladék mennyisége, miközben az országoknak nincs kapacitása az anyagok megfelelő kezelésére, és az import visszautasítására sem.

Kapcsolódó Gyermekek tömegeit veszélyeztetik az elektronikai hulladékok A WHO szerint több millió ember egészségére jelent veszélyt az egyre növekvő mennyiségű elektronikai hulladék.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tavaly arra figyelmeztetett, hogy az egyre növekvő mennyiségű e-hulladék feldolgozása súlyos hatást gyakorolhat a gyermekek egészségére, beleértve a tüdőfunkciók megváltozását, a DNS károsodását és egyes krónikus betegségek, például a rák, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának emelkedését.

Becslések szerint ráadásul több mint 18 millió gyermek és serdülő korú fiatal vesz részt aktívan az e-hulladék-feldolgozó iparban. A WHO szerint sokszor fiatalokat használnak arra, hogy az e-hulladék hegyei között értékes anyagok, például rezet és aranyat keressenek.

Hu yan / Imaginechina via AFP

A fejlett országok is ébredeznek

Az egyre súlyosbodó környezeti válságra mostanra a törvényhozók is felfigyeltek Európában és az Egyesült Államokban. Az EU tisztviselői épp az elmúlt hónapban hagyták jóvá azt a törvényt, amely előírja, hogy minden telefonhoz és elektronikai eszközhöz szabványos töltőt kell használni. A szabályozók a döntéstől azt várják, hogy az átlagfogyasztók így kevesebb töltőegységet vesznek majd.

Kapcsolódó Hamarosan vége az Apple különcködésének 2024-től minden gyártónak kötelező lesz az USB-C töltők használata.

Az e-hulladék mennyiségének növekedése miatt a nagy gyártókra is egyre nagyobb nyomás helyeződik. Számos országban elindult egy, a javításhoz való joggal kapcsolatos törekvés, amelynek célja, hogy enyhítse a magánszemélyek és a független javítóműhelyek számára a készülékek javítására vonatkozó korlátozásokat. Joe Biden amerikai elnök tavaly egy olyan rendeletet adott ki, amely arra utasította a Szövetségi Kereskedelmi Bizottságot, hogy a cégekkel egyeztetve otthoni javítási lehetőségeket is biztosítson.

Az elmúlt hónapokban néhány technológiai vállalat is elkezdett nyitottságot mutatni a régi készülékek otthoni javítása iránt.

Az év elején az Apple és a Samsung elindította önkiszolgáló javítóboltjait, amelyek alkatrészeket kínálnak az okostelefonjaikat saját kezűleg javítani kívánó felhasználóknak. A Google szintén azt ígérte, hogy a Pixel telefonok javításához szükséges alkatrészek még idén elérhetővé válnak a nagyközönség számára.

Az USA környezetvédelmi ügynöksége azt ajánlja, a vadonatúj termék vásárlása helyett fontolják meg a számítógép hardverének vagy szoftverének frissítését. Az ügynökség szerint egymillió laptop újrahasznosításával több mint 3500 amerikai háztartás által egy év alatt felhasznált villamos energiát lehetne megtakarítani.

Az ügynökség szerint minden egymillió újrahasznosított mobiltelefon esetében közel 16 tonna rezet, 350 kilogramm ezüstöt, 34 kilogramm aranyat és 15 kilogramm palládiumot lehet kinyerni.

Lányi Örs további cikkei Így néz ki egy 60 hektáros tűz az űrbőlEurópai gázvezetékrendszert támadtak meg a hackerekÉrdekes trükkel próbálja kijátszani a Microsoft a piacfelügyeletet

The post Fuldoklik a világ az e-hulladékban, de van kiút first appeared on 24.hu.