Új játékformát vezettek be a golfban, de a szerveződő szuperliga óriási hullámokat gerjeszt. A sportág kulcsfigurái már nem is köszönnek egymásnak, „sportwashinggal” és „cancel culture”-ral vádolják a másikat. De mi ez az új szuperliga? Szerencsejáték-függő, kiöregedő sztárok levezető bajnoksága vagy a jövő innovatív játékformája? És hogy jön a képbe a szaúdi trónörökös vagy maga Donald Trump?

Magyarországon a sport is nyári szabadságra ment – maximum a Fradi BL-selejtezői, meg a mogyoródi Forma–1 futam hamburgerárai törik át a csendet. Eközben viszont az óceán túloldalán a világ egyik legtradicionálisabb és leggazdagabb sportjában forradalmi – a másik oldal szerint: rebellis – változások indultak el. A golf a világ egyik legnépszerűbb sportja (a földkerekségen többen golfoznak, mint fociznak, futnak – együtt!), hatalmas üzleti háttérrel.

Habár egy magyar Forbes-olvasó ezt nem feltétlenül érzékeli itthon (lásd a Miért beteg a magyar golf? című keretes írást), érdemes a világtendenciákat figyelni. Ebben a hagyományos, szabályait, lebonyolítási formáit a múlt század óta őrző sportágban az amerikai profi golfliga, az ún. PGA a legmeghatározóbb szereplő. A 70-es évektől kezdve, akárcsak az NBA, NFL, NHL, vagy az ATP a teniszben, szisztematikusan terjesztette ki befolyását a különböző szervezésű, formájú és díjazású versenyekre.

A vaskézzel irányított golfliga mára 400 millió dollár összpénzdíjazással, szigorú éves kalendáriummal rendelkezik, van junior és szenior társligája, ami az átjárást biztosítja.

Az amerikaiak kínosan ügyelnek arra is, hogy az európai és ázsiai golfversenyek azért a pluralitás hangzatos jelszava mögül nehogy kinőjék magukat, és veszélyeztessék a legnagyobb sztárok amerikai játékát és a szponzorok pénzeit – ezért szövetségük uralma alá hajtották őket is. Ebbe a levesbe – de leginkább kisujjeltartós drága koktélba – köpött bele egy ausztrál krokodil cápavadász.

Interjú Zsiborás Gergő 32 perc olvasás

Az NFL egyik legnagyobb problémája a nepotizmus – nagyinterjú Buday Zoltánnal

Üzlet Ács Gábor 21 perc olvasás

„Kibéreltem Csányi gépét is, hogy Orbán székébe beleüljek, de nem jött be” – Holló Gábor a milliárdokról, a sikerről és a kiégésről

Rebellis liga: A Cápa színre lép

Greg Normann (becenevén: The Shark) legendás golfozó volt a 80-as években, világelső, nyert jónéhány major titulust (a golfban, akárcsak a teniszben, nincs világbajnokság, olimpián is csak Rióban debütált, évente négy nagy torna, ún. major a legfontosabb trófea). Mindeközben üzleti birodalmat épített, golfpályákat, ingatlanokat tervez és fejleszt, borászata, saját golf- és ruhamárkája is van. Már aktív sportoló karrierje közben megpróbálta megreformálni a PGA versenyszisztémáját, de kudarcot vallott.

A dac benne állítólag onnan datálódik.

Most pedig egy olyan sorozat élére állt, ami formájában és üzleti modelljében is meg szeretné újítani a golfot.

Ellentétben a hagyományos rendezéssel, évi negyvennél is több helyett egy mindössze 14 versenyből álló sorozattal, fix indulószámmal, a korábbi négy helyett háromnapos, egymás utáni indítás helyett szimultán starttal, selejtező nélkül, és az egyéni eredményeket csapatversennyé is kombinálva, a nézőket a pályához és játékosokhoz közelebb hozva hirdette meg LIV Golf ligáját. Ehhez pedig olyan legendás, pályafutásuk delelőjén általában túljutott, de nagy névnek, és népszerű sportolónak számító karaktereket nyert meg, mint Phil Mickelson, Bryson DeChambeau, Dustin Johnson, Patrick Reed, vagy az európaiak közül Sergio Garcia és Lee Westwood.

Pedig hát a toborzás nem ment könnyen: februárban robbant a bomba, amikor egy jóakarója kiszivárogtatta minden idők legnagyobb örök második számú játékosának, a veterán Phil Mickelsonnak szerződtetését. (Tiger Woods a no. 1., minden idők legnagyobbika nemcsak az összes golfos „legekről” szóló sportstatisztikát és címet viszi, de 11-szer rangsorolta első a helyen a Forbes magazin a világ legjobban kereső sportolóinak listáján).

Szóval Phil a csatlakozásért 200 millió (!) dollár aláírási pénzt kapott az új sorozat szponzoraitól

– akiket egy magánbeszélgetésben rögtön ijesztő anyagyilkosoknak titulált, miközben a pénzt zsebre tette.

Lesz ebből a témából még Netflix-sorozat és celebdráma, érdemes odafigyelnünk rá // Fotó: Splash Pic

De mit keres itt a koronaherceg, Trump és Orbán??

És hát itt jön a csavar, ugyanis az új golf szuperliga egyedüli és teljhatalmú pénzelője a szaúdi nemzeti befektetési alap. A hírhedt Mohammad bin Salman Koronaherceg irányításával működő, olajpénzek diverzifikált újra-befektetéséért felelős legnagyobb állami tőketársaság mintegy 2 milliárd dollárt bocsátott Greg rendelkezésére. A PGA vezetői, támogatói és a mainstream média azonnal „sportwashingot” kiáltott.

Micsoda dolog már az emberi jogi problémáiról híres, újságírógyilkossággal és al-Kaida támogatással is vádolt szaúdiak nyomulása a sportban?

És hát van benne valami, az olajmonarchia szisztematikusan keresi azokat a lehetőségeket, ahol új üzleti területeken, sporton vagy kultúrán keresztül enyhíthetnek meglehetősen rossz megítélésükön. Így hát nincs mit csodálkozni, ha Leonardo da Vinci egyik alkotásáért a Christie’s árverésen 450 millió dollárt kifizető, vagy a Newcastle United megvásárlásáért 400 milliót adó koronaherceg 2 milliárdra kötelezte el magát a LIV Golf kapcsán: úgy volt vele, hogy minek szerezzen még egy csapatot vagy műtárgyat, ha egy egész sportligát is megvehet…. kilóra!

Láttunk már hasonló forradalmat vagy inkább hatalomátvételi és pénzszerzési kísérletet más sportágakban, nem voltak túl sikeresek. Gondoljunk csak a foci világsztárjainak kirakatbajnokságát megszervezni képtelen amerikai Soccer League-re, a Forma–1 csapatainak általi átvételére Ecclestone-tól, az úszók pénzdíjas ligáját a FINA nélkül működtető ISL-re, vagy a legutóbb hamvába halt kísérletre, a Bajnokok Ligája kárára kitalált Szuperligára.

És ez a próbálkozás sem indul könnyen. A PGA hatalmukat és pénzüket (bár elvileg nonprofit szervezetről van szó) féltő kormányzói, gengszterei bürokratái azonnal eltiltották a jogilag egyébként „szabad ügynök” kategóriát élvező pártütő golfozókat a saját szervezésű versenyeikről. Emellett megfenyegették a négy nagy versenyt bonyolító önálló és az európai sorozatot szervező cégeket, hogy büntessék és zárják ki a sportolókat.

Újságírók százai, a közösségi trollok ezrei kezdtek ekézni a gyilkosok pénzét elfogadó lusta, kiégett golfsztárokat, megszellőztetve Mickelson szerencsejáték-függőségét és tartozásait is.

Az üzleti körökben is nagyra becsült sportemberek sorra vesztették el egyéni szponzoraikat, és hát hivatalos közvetítési jogokat sem vásárolt senki az egyébként magas színvonalon, a YouTube-on ingyenesen streamelt versenyekhez – eddig. Immár a harmadik golfversenyen vannak túl a lázadók, és átigazolási táborukat minden alkalommal nagy nevekkel bővítik. A múlt hétvégi esemény pedig nem akárhol játszódott, a New York város szomszédságában lévő Trump-golfpályán, ahol a tulajdonos, a volt amerikai elnök is megjelent – pár nappal később ugyanezen birtokán fogadta Orbán Viktort is.

Miért beteg a magyar golf?

A golf a világ egyik legnépszerűbb és legjobban fizetett sportja. Kapcsolt üzleti vállalkozásaival (pl. ingatlanfejlesztés) az egyik legnagyobb business, sztárjai rendre a dobogón végeznek a legjobban kereső sportolók listáján, befolyásos üzletemberek és politikusok kedvelt hobbija – mégis Magyarországon szinte teljesen ismeretlen és méltatlanul alul pozicionált. Pedig az 1900-as évek elején Közép-Európa egyik első pályáját építették meg a Normafánál, és századelőn Európa-bajnoki címet is nyert egy magyar golf sportolónő (Hevesi Erzsébet, aki később Szlávy Béláné néven kerül be a golftörténelembe).

Nyilván nem tett jót, hogy a szocialista érában betiltották, komplett generáció esett ki, hogy a sportág szeretetét és ismeretét átadja. A rendszerváltás lehetőség volt a golf számára is, de valahogy nem sikerült soha sportolói bázist építeni, a pályafejlesztések és üzemeltetés üzleti tervei nem álltak meg, a beruházások csődbe mentek. A magyarok valahogy megmaradtak abban a hitben, hogy az elit a vadászat-vitorlázás-tenisz szentháromságában egyesül, a közép- és alsóbb rétegeket pedig sikerült távol tartani annak szajkózásával, hogy ez egy nagyon drága és unalmas sport. Ezalatt majdnem félmillió honfitársunk erején felül űzi, és költi külföldön pénzét a honosnak és olcsónak biztosan nem nevezhető síelésre. Magyarországon jelenleg kb. 2000 regisztrált hobbigolfozó van, ugyanez a szám a hasonló méretű Ausztriában 100 ezer, de még Csehországban is 60 ezer.

Még recseg az üzleti modell

A próbálkozás fenntarthatósága több mint kétséges, szponzorok, tévé- és marketingjogok értékesítése nélkül – bár az alapítók újabb és újabb nagy neveket és versenyeket ígérnek, és valószínűleg a keleti és ázsiai piacok meghódítására készülnek üzletileg. Mindeközben a PGA sem tétlenkedik, a kezdeti teljes tagadás, tiltás és ellehetlenítés után saját sorozatukban is reformokat, a jövő évi golfversenyeikre pedig további 150 millió, összesen félmilliárd dolláros díjazást harangoztak be.

Eme némileg felelőtlen és értelmetlen pénzpazarlás sem tudja elfedni a golf mint sport és üzlet modernkori kihívásait. A sportág népszerűsége a fejlett piacokon már évek óta hanyatlik, a formátum (idő- és utazásigényes, lassú társasági sport) korszerűtlen, az üzleti modell kizárólag ingatlanfejlesztéssel és szponzorációval együtt rentábilis, nem beszélve arról, hogy lassan felnő egy komplett generáció, akinek virtuális termékeket, szolgáltatásokat kéne tudni eladni.

A golf mint termék és platform erre alkalmatlan.

Mindenesetre a LIV lázadói által szervezett versenyek nem fulladtak érdektelenségbe vagy kudarcba, hétről hétre nő a pártütők száma, és még a legádázabb ellenzők is elismerik, hogy hosszú távon jót tesz némi frissítés, reform és új üzleti szemlélet ebben a szép és fontos sport(ipar)ágban.

Osztovits Ádám
A PwC közép-európai stratégiai igazgatója, lelkes amatőr golfozó

A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.

The post Anyagyilkosozás, sportwashing, szerencsejáték-függőség – a Netflix is megirigyelhetné a golfvilág legújabb drámáit appeared first on Forbes.hu.