Az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope – VLT) dolgozó csillagászok lefényképezték az NGC 7727 jelű galaxist, ami látványos kozmikus ütközésben keletkezett. A behemót két korábbi galaxis összeolvadásával jött létre. Ez az esemény nagyjából egymilliárd éve vette kezdetét. Az új galaxis középpontjában található a legszorosabb ismert szupernagy tömegű kettős fekete lyuk, aminek tagjai előbb-utóbb óhatatlanul egy még hatalmasabb fekete lyukká fognak összeolvadni.

Ahogyan az emberek néha egymásba ütköznek egy zsúfolt utcán, úgy időnként ez a galaxisokkal is előfordul a tágas világűrben. És noha egy ilyen esemény sokkal-sokkal hevesebb, mint két ember összekoccanása, a galaxisok egyes csillagai jellemzően mégsem ütköznek egymásnak, mert méretükhöz képest hatalmas távolság tátong köztük. A galaxisok ilyenkor egymás körüli táncba kezdenek, a köztük fellépő gravitációs árapályerők pedig drámai módon eltorzítják a megjelenésüket. Ennek következtében csillag-, gáz- és porsávok jönnek létre és tekerednek fel a táncpartnerek körül. A nyúlványokból végül egy új, egyesült galaxis formálódik. Az NGC 7727 is ennek a folyamatnak köszönheti kuszaságában is szemet gyönyörködtető alakját.

Az NGC 7727 jelű galaxis az ESO VLT FORS2 műszerének felvételén. Forrás: ESO.

A kozmikus ütközés következményei különösen szembetűnőek az NGC 7727-ről az ESO VLT FORS2 (FOcal Reducer and low dispersion Spectrograph 2) műszerével nemrég rögzített felvételen. Noha ezt a galaxist korábban már az ESO egy másik távcsövével is megfigyelték, a mostani új felvétel sokkal több apró részletet tár fel a galaxis belsejében és az őt körülölelő halvány sávokban is.

Az ESO VLT felvételén láthatjuk, amint a két galaxis ütközésében összegabalyodott nyúlványai csillagokat és port repítenek ki a szülőobjektumokból, és ezek a látványos hosszú karok körülölelik az NGC 7727-et. A nyúlványokat helyenként fényes, kékeslila foltokként megjelenő csillagok pettyezik.

A fénykép közepén észrevehetünk további két fényes foltot is, amelyek szintén a heves múltról tanúskodnak. Az NGC 7727 központja még mindig a két korábbi galaxis elkülönülő magjából áll, melyek mindegyike egy-egy szupernagy tömegű fekete lyuknak ad otthont. A Földtől mintegy 89 millió fényévre lévő, a Vízöntő csillagképben látható páros a hozzánk legközelebbi szupernagy tömegű kettős fekete lyuk.

Az NGC 7727 két központi fekete lyuka a megfigyelések szerint mindössze 1600 fényévre kering egymástól, és várhatóan 250 millió éven belül össze fognak olvadni – ami csillagászati léptéken csupán egy szempillantás. Az összeolvadás révén egy még nagyobb tömegű óriás fekete lyuk jön majd létre. Az ehhez hasonló, rejtett szupernagy tömegű fekete lyukak utáni kutatás a várakozások szerint új lendületet vesz majd az ESO még ebben az évtizedben a chilei Atacama-sivatagban elkészülő Rendkívül Nagy Távcsövének (Extremely Large Telescope – ELT) köszönhetően. Az ELT segítségével sok hasonló képződmény felfedezésére számíthatunk távoli galaxisok központjában.

Saját galaxisunk, a Tejútrendszer, aminek a központjában szintén található egy szupernagy tömegű fekete lyuk, ütközési pályán mozog a szomszédos Androméda-galaxis felé. Az összeolvadásig azonban még évmilliárdok fognak eltelni. Az eseményt követő kozmikus táncban talán egy, az NGC 7727-hez hasonló csillagváros jön majd létre. Ez az ESO-felvétel így a saját galaxisunk jövőjébe is bepillantást enged.

Forrás: ESO