Ha takarékoskodni kell, honnan van az államnak több mint 300 milliárdja a Vodafone-ra? Pedig az állam szinte könnyebben szerezne rá pénzt, mint a 4ig.

Elég rosszul néz ki elsőre, nem? Válság felé robogunk, a költségvetés lukas, ritka magas infláció és elég húzós energiaárak vannak, a kormány mégis szeretne egy jó drága céget venni, amire olyan nagy szüksége nincs is.

Üzlet Forbes 2 perc olvasás

Vodafone: a kormánynak világos stratégiája van nemzeti piacvezető cég létrehozására

Üzlet Forbes 2 perc olvasás

Állami segítséggel kerülhet a Vodafone Jászai Gellérthez

Üzlet Gólya Ágnes 5 perc olvasás

A felhatalmazás nagy, a pénz kevés – miért szervezik át a kormányközeli médiát?

A Vodafone-ügylet részletei még nem nyilvánosak, amit tudunk, hogy 715 milliárd forintért vásárolja fel a hazai Vodafone 100 százalékát a 4ig (51 százalék) és az állam (49 százalék). Mivel egyelőre ennyi a hivatalos információ, az állam pénzügyi szerepvállalása pusztán spekuláció, és Gulyás Gergely keddi Kormányinfója után sem lettünk okosabbak. Miniszter szerint egyébként az adófizetők jól járnak a tranzakcióval, mert a Vodafone nyereséges vállalat, a profitból pedig akár a pedagógusok béremelésére is futhatja.

De akkor is érdekes,

honnan akarja az állam ilyen érzékeny költségvetési helyzetben fedezni azt a nagyjából 365 milliárd forintot,

ami a telekommunikációs cég tervezett, 715 milliárdos vételárának 49 százaléka.

Mennyivel jobb lenne ezt a pénzt másra költeni, a szokásos lélegeztetőgépes példa helyett (Gulyás szerint egyébként a pedagógusbérek emelésének elmaradása és a Vodafone felvásárlása közé párhuzamot vonni demagógia) akár

közalkalmazotti fizetésekre,az aszálykárok enyhítésére,energiahordozók vásárlására vagy akáraz államadósság csökkentésére is.

Tényleg ilyen rosszul néz ki?

„Elsőre rosszul néz ki, pedig egy stabil pénztermelő céget vesz az állam” – mondja kérdésünkre Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégája. „Ez egy befektetés, nem egy folyó kiadás.”

A 2020-21-es üzleti évben a Vodafone Magyarország éves árbevétele 278 milliárd forint volt, EBITDA-ja (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény, gyakorlatilag a vállalat pénztermelő képessége) pedig meghaladta a 93 milliárd forintot. Így a felvásárlási összeg a 2022-ben lezárult üzleti évben elért EBITDA 7,7-szerese. Ez az EV/EBITDA (vállalati érték osztva az pénztermelő képességgel) nem kiugró, az elmúlt években lehetett látni ennél magasabb EV/EBITDA aránnyal megvalósuló felvásárlásokat a szektorban. Bár, ahogy Móró is megjegyezte:

a Vodafone jó árat kapott a magyar leányért, megéri ilyen összegért eladni.

És minden esély megvan arra, hogy továbbra is ennyire jó legyen a pénztermelő képesség. A Vodafone stabilan a második legnagyobb szolgáltató a piacon, a Magyar Telekom után és a Yettelt megelőzve. Nyár elején több, mint 3,8 millió lakossági és üzleti előfizetője volt, rajtuk keresztül pedig több, mint ötmillió, bevételt biztosító előfizetéssel rendelkezett. Ráadásul a vállalatnak elég széles szolgáltatási palettája van, a 4ig saját és a Digi (és egyéb kisebb cégek) felvásárlásán keresztül szerzett kompetenciákkal kiegészülve jó szinergiák jöhetnek létre a cégen belül, ami az állami részesedés pénztermelő képességét is javíthatja.

Honnan lesz rá pénz?

Csak elő kellene keríteni azt a 365 milliárd forintot, vagy annak a Vodafone nagyjából 260 milliárd forintnyi adósságával csökkentett részét. És itt már több lehetősége is van a kormánynak. Egyrészt az elmúlt hetek-hónapok takarékoskodási lépései is teremtenek többletbevételt, a költségvetési folyamatok lehetővé teszik a pénz összelapátolását:

Az extraprofit-adóból csak az idén 815 milliárd forintot akar beszedni a kormány.A kata-átalakításból 50 és 300 milliárd forint közti adóbevételt várnak.A rezsicsökkentés korlátozásából 1000 milliárd forint pluszbevételt remélnek.Az infláció miatt a áfabevétel nőtt jelentősen, a vártnál jobb gazdasági növekedés is javította a bevételi oldalt.

A pozitív folyamatok remekül látszanak azon, hogy múlt hónapban mindenkori júliusi rekordra futott az államháztartási többlet, 255,7 milliárd forintos pluszban zárt a büdzsé, ami már majdnem elég a felvásárlásra.

Hozzátartozik viszont a dologhoz, hogy nemcsak választói, de befektetői oldalról sincs jó üzenete annak, hogy a kormánynak az uniós forrásokért való könyörgés közben van közel egymilliárd eurója egy nem életbevágó kiadásra. Nem véletlen, hogy

a forint is az euróval szembeni 410-es szint fölé került a hírek után.

De nem valószínű, hogy zsebből kifizetnék, valószínűbb a külső forrásbevonás. Móró Tamás szerint könnyen lehetne használni a tranzakcióra az devizatartalékot. Ebből több, mint 30 milliárd eurónyi van, míg a tranzakció állami oldalról nem éri el az egymilliárd eurót.

Ami még jobb, ha piaci alapon hitelt veszünk fel akár euróban akár forintban. Euróban nyilván kockázatosabb az árfolyamingadozás miatt. Itt viszont a kamatlábakra kell figyelni, hogy egyáltalán megérje-e a felvásárlás. Móró Tamás szerint az Euribor szintjét két-három százalékponttal meghaladó kamatért kaphat már az állam hitelt. Az egyéves Euribor ma 1,34 százalék,

így az elemző szerint nagyjából 3,3-4,3 százaléktól kaphat az állam hitelt a tranzakcióra.

Ahogy Móró megjegyzi: nem olcsó a hitel, de a Vodafone ennél többet pénzt tud termelni, így megérné hitelből finanszírozni a kiadást.

Kötvénykibocsátással is élhetünk, de a piaci kötvénykibocsátás alapvetően a folyamatos finanszírozás előteremtésére, nem vállalati felvásárlások fedezésére szolgál.

És a 4ig-nek van pénze?

Sőt, épp, hogy a 4ig oldaláról tűnik neccesebbnek az újabb felvásárlás. A Jászai Gellért-vezette vállalat már több, mint 300 milliárd forintnyi összegben bocsátott ki kötvényeket, de az összeg nagyját már elköltötte az akvizíciós hullámban, amikor megvette többek közt az Invitechet, a Telenor Montenegrót, a DIGI-t, az ALBtelecomot és a One-t is. Magyarán nem nagyon van elegendő pénz a felvásárlásra, így valószínűleg kénytelenek lesznek forrást bevonni akár bankhitellel, akár kötvénykibocsátással.

Jászai Gellért amúgy fent van a legfrissebb, tavalyi milliárdoslistánkon. A kormányközeli üzletembernek tavaly 34,7 milliárd forintos vagyont számoltunk ki.

The post Honnan van pénze az államnak a Vodafone-ra, ha válságban van a költségvetés? appeared first on Forbes.hu.