Több kérdést is felvet a hétfőn bejelentett Vodafone, a magyar állam és a Jászai-féle 4ig közötti üzlet. Az így megalakuló vállalat a második legnagyobb szereplője lehet a hazai távközlési piacnak. Az állam habár kisebb részben, de beszáll a tranzakcióba. Vajon kell attól tartanunk, hogy az állam a szolgáltatón keresztül próbál hozzájutni az e-mailjeinkhez és telefonbeszélgetéseinkhez?

1. Biztonságban vannak-e az adataim?

„Az adatvédelmi szabályozások nagyon erősek és egyértelműek, amik alapján senkinek sem lehet félnivalója. A szabályozásokat azonban tudjuk, hogy nem mindenki tartja be” – mondja Polyák Gábor jogász, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének vezetője, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője. Nem csupán a GDPR (azaz az Európai Unió Általános adatvédelmi rendelete) védi meg a felhasználókat, de a távközlés területére is külön szigorú adatvédelmi szabályok vonatkoznak, amelyek meghatározzák, kik férhetnek hozzá a keresési előzményeinkhez, híváslistánkhoz vagy akár az e-mailjeinkhez. Egy telefonhívás esetén egyszerűen bemutatható az eset: ugyan a beszélgetés tartalmához a jogszabályi környezetnek megfelelően nem férhetnek hozzá, de a metaadatokat – hogy ki, mikor, kit, hányszor hívott fel telefonon – tárolhatják.

Több ebből Honnan van pénze az államnak a Vodafone-ra, ha válságban van a költségvetés? Cinema City: Régen hetente jöttek a kasszasikerek, most nem ez lesz. De nem zárunk be

Ezzel szemben Polyák kiemeli, hogy hiába nem tapasztal az ember technikai oldalról visszaélést napi szinten, a technika és az infrastruktúra lehetőséget adnak arra, hogy illetéktelenül hozzáférjenek az adatainkhoz. Erre utalt a hétfő délutáni Facebook-bejegyzésében is, ahol úgy fogalmazott: „Nem állítom, hogy ez azt is jelenti, hogy a Fidesz dönti el és ráadásul látja is, mit nézel, kivel beszélsz, mit töltesz le, de azért ne legyenek illúzióink.

Ha akarja, eldönti, ha akarja, megnézi.”

2. Miért pont a Vodafone kellett?

A kormány régi terve volt a nagy távközlési infrastruktúra birtokba vétele – a mostani tranzakcióhoz vezető, 2012-ben kezdődő próbálkozásokat a 444 gyűjtötte össze ­–, ezt Polyák is megerősíti. De miért pont a Vodafone kellett a 4ig-nak?

Valljuk be, a távközlési szolgáltatók nélkül lassan egy lépést sem tudunk tenni. Egyértelműen a pozíciószerzés volt az elsődleges indíték”

– foglalja össze Polyák, majd hozzáteszi: nem azt láttuk, hogy a távközlést, mint a társadalmi és biztonsági szempontból alapvető fontosságú infrastruktúrát a kormánypárt más helyzetekben is a szíve csücskeként kezelte volna, elég említeni a szektort érintő különadókat. A jelenlegi helyzetben érdemes visszagondolni a NER elmúlt évekbeli agresszív terjeszkedésére a médiában, hiszen nemcsak az újságokat, hanem a mögöttük lévő nyomdákat, valamint lapterjesztőket is felvásárolták.

Polyák szerint nem szabad elsiklani a tény felett, hogy az üzletben az állam csupán kisebbségi tulajdont szerez. Úgy, mint az az Antenna Hungária felvásárlásakor is történt. A 4ig-nak kétségtelenül segítség, hogy nem egyedül kellett előteremtenie egy ekkora összeget, de az állampolgároknak gyakorlatilag semmiféle haszna nincs a tranzakcióból, mivel a döntésekben az állam – kisebbségi tulajdonosként – nem szólhat bele.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint ezzel szemben az adófizetőknek éppen azért jó a Vodafone 4ig- és állami kézbe kerülése, mert nyereséges vállalat. A profitból pedig szerinte akár pedagógusbéremelést is végre lehet hajtani.

3. A Telekom lehet a következő?

A távközlési piac most lényegében kétszereplősre redukálódott. „Uralni a teljes kommunikációs ökoszisztémát, a mobiltól a televízión át a szélessávú internetig, adott esetben a kormányzati távközlési infrastruktúrát is: ez egy nagyon erős ütőkártya.” A Vodafone a Telekom után a második legnagyobb szolgáltató a távközlési piacon, nyár elején több mint 3,8 millió lakossági és üzleti előfizetője volt.

A jelenlegi körülmények fényében viszont nem valószínű, hogy a 4ig valamilyen módon a Telekomot is megkörnyékezné a közeljövőben. Az autógyártók mellett a Telekom számít az egyik legnagyobb német cégnek a hazai piacon, a kialakuló egyensúlyi állapot valószínűleg politikai szempontból a kormánypártoknak kedvez. Mivel a Telekom alternatíva lehet a kormányközeli kézbe kerülő Vodafone-nal szemben, és van ellenpólus,

a kialakult helyzet valószínűleg az Európai Unió ingerküszöbét sem fogja különösebben megütni, így szankciókra onnan nem érdemes számítani.

4. Milyen hatással lesz a televíziós piacra?

A Vodafone felvásárlása új lehetőséget ad a televíziós piaci viszonyok befolyásolására is, de Polyák elmondása alapján itt sem látványos beavatkozásra kell gondolni. A kiskapuk a műsorelosztásában rejtőznek, ugyanis a két vezető kereskedelmi csatorna műsorelosztásának feltételei nem ugyanolyanok. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kormányközeli szolgáltatóktól – ahova eddig a Digi és a MindigTV tartozott – a TV2-csoport a tartalmaiért magasabb díjat kap háztartásonként összehasonlítva az RTL-csoport tartalmaival.

Nem várható, hogy a 4ig esetleg kiszorítaná a Vodafone (korábban UPC) vagy a Digi hálózatáról az RTL-t, azonban a csatorna mégis kevesebb bevételhez jut a kormányközeli kézben lévő TV2 csatornáihoz képest, így az üzleti eredményben jelentős különbséget tud eredményezni a TV2 javára.

+1 Mit lehet tudni a hétfőn bejelentett üzletről?

Hétfőn közölte a 4ig Nyrt., hogy 715 milliárd forintért venné meg a Vodafone Magyarországot közösen a magyar állammal.A 4ig elnök-vezérigazgató posztjáról előző héten mondott le a többségi részvényes, Jászai Gellért. (Azóta igazgatóság elnökeként folytatja munkáját.) A 49. leggazdagabb magyar milliárdos érdekeltségébe tartozó csoport még januárban zárta le a Digi Távközlési és Szolgáltató Kft. és leányvállalatai (Invitel Zrt., Digi Infrastruktúra Zrt., I-TV Zrt.) felvásárlását. A társaság új tulajdonosa az az Antenna Hungária lett, aminek a 4ig a főtulajdonosa, de a magyar államnak is maradt bő 23 százaléka a cégben.A várhatóan 2022 végéig lezáruló tranzakció során a 4ig 51, míg a magyar állam 49 százalékot szerezhet a Vodafone-ban.Kedd délelőtt a Vodafone vezérigazgatója is megszólalt az ügy kapcsán, aki szerint az egyesülés révén létrejövő második legnagyobb távközlési szolgáltató „előmozdítja Magyarország digitalizációját”.Kérdés, honnan van az államnak válság idején több mint 300 milliárdja az egyik legnagyobb távközlési szolgáltató megvásárlására. Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégája szerint azonban hiába néz ki elsőre rosszul, de „egy stabil pénztermelő céget vesz az állam”.

The post 4+1 kérdés a nagy 4ig-üzletről – ezentúl az állam minden Vodafone-ügyfél adataihoz hozzáfér? appeared first on Forbes.hu.