Németország hosszútávú szerződést írt alá Kanadával hidrogénszállításról. Ezzel szenet, olajat és földgázt is ki lehet váltani – de csak 2025-től, így az továbbra is kérdés, mi lesz idén télen.

Kedden írtunk róla, hogy Olaf Scholz német kancellár Kanadában tárgyal Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel. Akkor még úgy tűnt, az észak-amerikai országgal akár közvetlen LNG-gáz-szállításról születhet megállapodás.

Európai idő szerint kedden éjszaka azonban végül hidrogénszállításról írt alá szerződést Jonathan Wilkinson kanadai energiaügyi miniszter és Robert Habeck német gazdasági miniszter.

A Stephenville-ben kötött megállapodás alapján a Kanadából Németországba tartó első hidrogénszállítmányok 2025-ben indulhatnak el.

Vagyis az idei telet még biztosan enélkül fogja Németország és Európa is megoldani.

Scholz szerint az egyezség stratégiai fontosságúvá emelte a kanadai-német kapcsolatokat, Twitteren azt írta, „a hidrogénben van a jövő”, míg Trudeau „történelmi előrelépésnek” nevezte a megállapodást – írja a német közszolgálati televízió, a ZDF honlapja.

Mire jó a hidrogén?

Megfelelően alkalmazva a hidrogén zöld energiahordozónak minősül, amivel ki lehet váltani olyan környezetszennyező nem megújuló energiaforrásokat, mint az olaj, a szén és a földgáz.

Hogyan készül?

A hidrogént legtöbbször vízből nyerik ki, az oxigén és hidrogénatomokat elektrolízissel választják el egymástól, vagyis az elektromos energiát kémiaivá alakítják, ezt tárolják aztán hidrogénben. Ehhez ismét oxigént adva szabadul fel energia, amelyet aztán hasznosítani lehet.

Ez jelenti, hogy a hidrogén az olajtól, gáztól és széntől eltérően nem energiaforrás, hanem energiahordozó. Az előállítása akkor tekinthető fenntarthatónak, ha az ahhoz használt elektromos áramot megújulókból nyerik.

A szállíthatóság érdekében a hidrogén szén-dioxiddal vagy nitrogénnel párosítják, és így tárolják.

A hidrogénből nyert energiának azonban több hátránya is van: minden egyes átalakítással csökken az energiahatékonysága, kifejezetten drága energiának számít, a gyúlékonysága miatt pedig veszélyes is.

Ennek ellenére az EU energiapolitikai céljai között 2030-ig fontos szerepet kap. Az Európai Bizottság az elkövetkező években hidrogénkereskedelmi kvótát akar beindítani az EU-ban, amely aztán az ipari termelést, a szállítmányozást és a fűtésben hasznosulna.

Borítókép: Justin Trudeau kanadai miniszterelnök fogadja Olaf Scholz német kancellárt Montrealban 2022. augusztus 22-én.

The post Fontos energiaszerződés született, de a rövidtávú gondokat ez nem oldja meg appeared first on Forbes.hu.