Természetes alapú tápanyagokkal és azzal tehetjük a legtöbbet a házikedvencünkért, ha úgy kezeljük, ami: velünk élő állat. A kisállat-dietetika tudásanyagára építette vállalkozását a Farkaskonyha két létrehozója, de ezt a tudást akár ingyen is odaadják.

Szőrös nyúlfül, bivalyhúscsík, bárányfejbőr, marhaín. Sokaknak rémisztő húscafatok képe villan be ezen szavak hallatán, főleg, ha nincs otthon semmilyen négylábúja. A házikedvenceket természetes, színezékektől, tartósítószerektől mentesen tápláló gazdik számára azonban ezek a megszokott, mindennapi jutalomfalatokat jelentik.

Bár a BARF (Biologically Approriate Raw Food), azaz a kutyák nyers étrendje és a kutyák természetes táplálása Magyarországon még gyerekcipőben jár, a gazdik egyre tudatosabbá válnak kedvenceik etetése kapcsán.

A civilizációs betegségek, a haszonállatból társállattá válás egyre nagyobb kihívások elé állítják a velünk élő állatok egészségét. Ezek ellen vette fel a küzdelmet hobbiból indult és közösséggé vált üzleti vállalkozásával, a Farkaskonyhával Böszörményi Andrea és férje, Zsolt.

+ 1 kép a galériában + 1 kép a galériában Fotó: Sebestyén László (4 kép)

Csomagolóüzemükben, a Martonvásárhoz tartozó Erdőháton készülnek saját fejlesztésű természetes és bio étrend-kiegészítőik, amelyek nemcsak a BARF, hanem bármilyen más étrend mellé remekül beilleszthetők. A saját gyártású vitaminok és jutalomfalatok mellett fagyasztott BARF menüket és húsokat, párolt menüket forgalmaznak.

Többnyire kutyás gazdik a közönségük, de egyre nő a cicások aránya is. Sőt, van nyestes vevőjük is. Olyan is akad, aki a kígyójának veszi a húst.

Mi bajuk a kutyáknak?

Az európai kutyapopulációnak nagyjából 20 százaléka allergiás, 50 százaléka elhízott. Azzal, hogy a kutya társállattá vált, közel került az emberhez, velünk jön nyaralni, mellénk fekszik a kanapéra, szívja velünk a városban a kipufogógázt, őt is utolérik ugyanazok a civilizációs ártalmak, mint amelyek az embert Az elhízás és az allergia mellett sajnos egyre gyakoribbak az emésztőrendszeri problémák és a daganatos betegségek – csakúgy, mint az embernél. „Nem véletlen a párhuzam” – mondja Andrea.

Ugyanakkor sok gazdi biztosan sértőnek találja, ha elmondják neki, hogy bizony el van hízva a kutyája. Pedig ha nem figyelnek oda az elegendő mozgásra, a megfelelő táplálékra, ha nem tanulják meg jól szeretni a kutyát, akkor rengeteg stressz éri az állatot.

Brenda allergiás

A 2000-es évek elején az akkor még közgazdászként, kereskedelmi vezetőként dolgozó Andrea és szintén a kereskedelemben – a gasztronómia és borászat területén –, valamint sommelier-ként dolgozó Zsolt első labradorja, Brenda is az allergia tüneteit mutatta (szőrhullás, tappancsrágás, vörös sebek, látható diszkomfort). „Hipoallergén tápokat ajánlottak, amit Brenda egész egyszerűen vagy nem evett meg, vagy ha igen, rövid időn belül visszatértek a tünetek. Szélmalomharc kezdődött.”

Andrea eleinte autodidakta módon kutatta az okokat és a lehetséges megoldást, amellyel elkerülhetik Brenda szteroidos kezelését. Már akkor is gyakran fordult meg nemzetközi kutyás versenyeken, ahol elismert szakemberek mutattak neki új a kutyák természetes táplálásában. Megismerkedett a nyers étrenddel, melyről itthon akkor még alig lehetett hallani. Vagy ha lehetett is, számos egymásnak ellentmondó, szakmailag nem megalapozott információ volt a köztudatban.

Az autodidakta tanulásról 2014-ben váltott Andrea intézményes keretekre, a németországi Heilpraktikerschule Isolde Richter egyik első, kifejezetten BARF szakirányú kisállat-dietetikus szakképzését végezte el. Ebben az intézményben a humán dietetika és természetgyógyászat mellett tanítanak kisállat dietetikát és kisállat természetgyógyászatot is.

 „Beleszerettem ebbe a fiatal, folyamatosan fejlődő szakmába, mai napig rendszeresen járok továbbképzésekre. Azzal, hogy egyre többet tudtam meg erről a témáról, egyértelművé vált, hogy a táp nem a legjobb irány. Rá kellett jönnöm, hogy nagyon messze van a természetes táplálástól” – mondja Andrea.

A vitaminok, étrend-kiegészítők a kutyáknál sem helyettesíthetik a kiegyensúlyozott táplálkozást. A tápokba szintetikus formában kerülnek bele a vitaminok és ásványi anyagok, ez nagyon messze áll attól, ami egy ragadozó gyomor számára ideális.

Nehéz felismerés volt ez, hiszen teljes irányváltást követelt a cégtől, amely akkoriban hipoallergén tápok forgalmazásával foglalkozott – emlékszik vissza Andrea.

Vissza a rajtkőre

Nulláról kezdték újraépíteni a céget az új irányvonal mentén 2015-ben, amikor már Magyarországon is egyre többen etették az állataikat a BARF elveinek megfelelően, otthon porciózva a nyers menüt. Andreáék is otthon dolgozták ki első termékeiket, az első étrend-kiegészítőket a nappaliban és a konyhában csomagolták, majd a garázsból átalakított kis „üzembe” költöztek át, ott csomagoltak, onnan postáztak.

Ma már a praktikusan adagolható, fagyasztott, komplett BARF menük, az előkésztett, könnyedén porciózható adagok óriási könnyebbséget jelentenek a kutyatulajdonosoknak. Így olyanok is belevágnak, akik ódzkodnak a nyers hús, a pacal, a belsőségek felkockázásától.

„Szerelem lett és küldetés egyben. A kezdetektől úgy éreztük, hogy mi nemcsak terméket akarunk eladni, hanem a tudásunkat átadni, hogy a kutyák minél egészségesebb életet élhessenek az emberek mellett. Rengeteg olyan gazdi a közösségünk része, aki csak néhány tudásanyagra iratkozik fel, letölti az információkat, megtanulja az egészséges étrend alapelveit, majd az iránymutatásaink alapján ő maga otthon összeállítja kedvence menüjét, akár nyersen, akár főve, amihez bevásárol a hentesnél és lehet, hogy soha nem vásárol tőlünk semmit” – Zsolt olyan büszkén mesél erről, mintha nem is egy vállalkozást vezetne.

Fotó: Sebestyén László

Jelenleg Budán és Pesten is van üzletük, ezekben étrend-tanácsadók, hozzáértő kollégák segítenek a vásárlóknak, akik néha csak egy-egy tanácsért jönnek.

Az évek során közösség épült a Farkaskonyha köré. A Falkaklubban ingyenesen kaphatnak információt, szakmai tudásanyagot a gazdik. A klub többezer tagból áll, akik tudatosak kutyájuk táplálása kapcsán.

2018 óta személyes találkozókat is szerveznek, az őszi kutyaegészség fesztiválon „összejön a falka”, előadásokat tartanak, személyes szakmai információcsere is ez egyben. A covid-időszak miatt kimaradt két év, most lázasan folyik a tervezgetés, hol és pontosan mikor valósuljon meg a következő kutyaegészség fesztivál. „Az első évben 300-an, a másodikban már 700-an voltak. Arra számítunk, hogy közel kétezer állattartó jön idén, ami legalább ezer kutyát jelent. Egyelőre megfelelő helyszínt keresünk, szervezünk” – mondja Zsolt.

Olcsó húsnak itt nagyon híg a leve

A Farkaskonyha üzleteiben az egyik fő termékcsoport a fagyasztott nyers húsok, porciózott BARF-menük, ezek forgalmazása szigorú, szinte az emberi élelmiszerbiztonsággal megegyező szabályok, a HACCP-rendszer előírásainak betartását követeli meg.

„Amikor a mostani kisüzemünk elkészült, a mikrobiológusunk úgy fogalmazott, hogy itt most gyakorlatilag olyan biztos alapokon nyugvó rendszereket alkottunk meg, amellyel kis túlzással akár gyógyszert is forgalmazhatnánk” – nevet Zsolt.

Mivel nyers húsról van szó, a gyártási, csomagolási folyamatok során a hűtési lánc nem szakadhat meg. Szigorú előírások alapján történik az alapanyagok érkezése, bevételezése, tárolása, csomagolása. 

„Mivel itt nincs hőkezelés és a fagyasztott terméket egyszerűen kiolvasztva kell az állatnak adni, rendkívül fontos a hús minősége. Itt az olcsó húsnak bizony nagyon-nagyon híg a leve” – emelte ki Zsolt.

„A nyers húsok és menük Németországból és az uniósnál még szigorúbb szabályokkal rendelkező Finnországból érkeznek. „Szeretnénk több magyar partnerrel is dolgozni, azonban ez több okból sem egyszerű. A legnagyobb kihívás a hazai húsbeszerzéssel, hogy Magyarországon a feldolgozott állatok szinte minden részét elfogyasztjuk a színhústól kezdve a bőrön át a belsőségekig.

Közben Németországban például leginkább csak a marha hátsó részét eszik meg, egy finn átlagember a csirkéből csak a mellét fogyasztja, nem úgy, mint itt, ahol a disznófület, a csirkenyakat- és csirkelábat is megesszük.

Így nem sok alapanyag marad, amelyet a vágóhidak kutyások felé szeretnének, tudnának értékesíteni.

Nem segít az sem, hogy itthon a BARF menük gyártása is nagyon gyerekcipőben jár, hiányzik még hozzá a megfelelő szakmai tudás és tapasztalat. „Ezzel szemben finnországi gyártó partnerünk, a Mush garantálja, hogy mindig ugyanolyan minőségű termék érkezik, pontosan akkor és annyi, amiben megállapodtunk” – emeli ki Zsolt.

A fagyasztott húsok mellett a termékek jelentős részét a vitaminok és étrend-kiegészítők, jutalomfalatok, gyógynövények teszik ki. Nagyjából 65 százalék a saját márkás termékek aránya.

Jelenleg Magyarországon kívül Svédországba, Szlovákiába, Romániába, Csehországba és Szlovéniába szállítanak, de a közeljövő kitűzött célja, hogy megerősítsék a külföldi jelenlétet és Wolfdining néven még több országba eljussanak a termékeikkel és a filozófiájukkal.

Nincs is kisállatom

A gyógynövények, algák, ízületvédők legtöbbje por formában szerepel a kínálatban, „a gyógynövény alapanyagaink nagy része gyakorlatilag gyógyszerkönyvi minősítésű, egy részük bio”. Kollagén, spirulina, új-zélandi zöldkagyló, az emésztést segítő vörös szilfakéreg – mintha egy humán biobolt kínálata lenne.

„Állatoknak szánjuk termékeinket, előfordult azonban, hogy egy-egy vásárlónk, mint utóbb kiderült, magának rendelte a por formájú kiegészítőket.

A vásárlások alkalmával mindig adunk egy jutalomfalatot ajándékba, például szőrös nyúlfület, ezért megkérdezzük, milyen kisállata van otthon. Előfordult már, hogy azt a választ kaptuk, hogy semmilyen, ő magának vásárolt. Ilyenkor persze azonnal tisztázzuk, hogy mi kizárólag kisállatok számára forgalmazunk termékeket. Persze tisztában vannak ezzel” – nevet Andrea.

A gyors növekedés a Farkaskonyhát rövid időn belül bővülésre késztette. Az otthoni garázsbizniszből egy budafoki raktárépületbe költöztek, ahol már egy kis üzlet, személyes átvételi pont is működött.

2019 októberében komoly beruházást jelentő döntésre kényszerültek: a budafoki raktár helyén lakópark épül, december 31-ig költözniük kell. Mindössze három hónapjuk volt, hogy költözhető állapotúvá tegyék az akkor már a tulajdonukban lévő saját telephelyet Martonvásáron. Egy egykori üzemi konyha leromlott épületét kellett telőtől talpig felújítani, melynek irodájában interjúnk idején is ülünk.

Ma már majdnem 170 raklap terméket tudnak itt tárolni, innen indulnak útjukra az online rendelések, az üzleteket innen töltik fel és küldik a termékeket 250 viszonteladónak országszerte.

Mivel a központi raktár Budapestről Martonvásárra költözött, ez magával hozott további fejlesztést: egymás után 2 márkaboltot is nyitottak Pesten és Budán, hogy a gazdiknak személyesen is legyen lehetősége tanácsot, segítséget kérni és vásárolni is.

Jó céget csak jó emberekkel lehet építeni

Két év alatt váltak hétfős vállalkozásból 19 fős munkahellyé. „Nyilván mi ketten sokat tettünk azért, hogy ez a cég sikeres legyen, de a munkatársaink legalább ilyen fontosak. Dolgozni itt is kell, megvannak a szabályok, de úgy érzem, a kollégáink sajátjuknak érzik a Farkaskonyhát. Hiszek abban, hogy jó céget csak jó emberekkel együtt lehet építeni” – véli Zsolt.

Ezért ők is odafigyelnek arra, hogy ne érezzék magukat a munkatársak bizonytalanságban a jelenlegi helyzetben sem. Idén az év eleji bérfejlesztés mellett még egy körben emeltek fizetést a válsághelyezetekre reagálva. „Nem akarjuk azt, hogy körülmények miatt – háború, politika, covid – meginogjon a biztonságérzetük, féljenek attól, hogy elveszthetik a munkahelyüket.”

Az elmúlt évben 573 millió forintos bevétel mellett megduplázták adózott eredményüket: 121 millió forinttal zártak.

A hűtők is árammal működnek

A nagy mennyiségű fagyasztott termék miatt lenne mitől tartani a rezsiváltozás után, de a Farkaskonyha előrelátó volt. „Sokat dolgoztunk azon, hogy az energiaköltségeinket csökkentsük, ennek érdekében fejlesztettünk megújuló energiaforrások irányába.

Már korábban napelemeket telepítettünk, az energiaköltségeink 60-70 százalékát ezekkel fedezzük. Egy második fejlesztési ütem keretében, év végére, ha minden a tervek szerint alakul, a jelenlegi felhasználásunk közel 90 százalékát tudják majd fedezni.  

Az üzemanyag, az alapanyagok árának emelkedése azért természetesen őket is érinti, az év eleje óta egyelőre tízszázalékos áremelést hajtottak végre és ezzel még nincs vége, további árváltozás várható a piacon.

Nem ezen spórolnak

„Itt állunk egy újabb válság küszöbén, amikor egyre több gazdi fog azzal is szembesülni, hogy meg kell kicsit húznia a nadrágszíjat. Bár az áremelések minket sem kerülnek el teljes mértékben, azonban azt a részét, amelyre ráhatásunk van, igyekszünk racionális keretek között tartani. Hatékonyabb rendszereket építünk, optimalizáljuk a logisztikai folyamatainkat, megújuló energiaforrásokra támaszkodunk és a fagyasztva szállítás kapcsán is elmozdultunk egy környezetbarátabb megoldás irányába” – sorolja Zsolt.

Hozzátette azt is, ők egyelőre nem érzik a válság hatását az értékesítésben. A titok valószínűleg abban rejlik, hogy a háziállattartás ebben is hasonlít a gyerekneveléshez: ez az egyik utolsó tétel, amihez hozzányúlnak az emberek, amikor a kiadásokat csökkentik.

Felelősséggel tartozunk

Zsolt és Andrea szerint felelősségük nemcsak abban van, hogy természetes étrendet biztosítsanak a kutyáknak. Fontos, hogy a gazdik, főként a tapasztalatlanabbak, megtanulják a kutyájuk nyelvét beszélni.  

„A jó gazdi nem feltétlenül az, aki kutyacipőt tesz kedvence lábára, vagy másfél millió forintért márkás hordozótáskát varrat neki. A kutya falkaállat. Az ösztöneinek megértése és elfogadása tesz minket igazán kutyássá.

Ha a kutya-ember közötti kapcsolat hierarchiájában az ember felelősen vállalja a falkavezér szerepét és megtanul a kutyája számára érthető módon szabályokat formálni, következetesen kommunikálni, azzal óriási mentális terhet vesz le a kutya válláról” – mondja Andrea.

Fotó: Sebestyén László

Zsolt szerint a kutya önzetlen szeretetének köszönhetően alakul ki egy olyan erős érzelmi kötelék amely egy nem kutyás számára olykor akár túlzásnak is tűnhet.

„A kutyád nem jön haza részegen, nem hazudik, nem tűnik el a pénzzel, nem csal meg és ha reggel mérges vagy rá, este ugyanolyan boldogan vár és feltétel nélkül szeret téged. Egy kutyának nincs rossz gazdi. Csak gazdi van, aki mindennél fontosabb” – mondja.

Egy boldog kutyaélethez az egészséges étrenden túl az is elengedhetetlen, hogy megtanuljuk jól szeretni őket.

The post Nem az a jó gazdi, aki milliós táskát varrat a kutyájának – a szőrös nyúlfül és a bivalyhúscsík is a természetes táplálás része a Farkaskonyhában appeared first on Forbes.hu.