Egyre korábban hagyják ott a szülői házat. A magyar fiatalok az Európai Unió tagállamainak középmezőnyében vannak a gyerekkori otthon elhagyásának időpontjával, mely a tavalyi évhez képest is egy tized évvel csökkent.

A magyar fiatalok egyre korábban költöznek el szüleiktől az EUROSTAT adatai szerint.

Míg az Európai Unióban átlagosan 26,5 évesen hagyják el a szülőkkel közös otthont, addig a magyaroknál az átlag 27,3 év, ami a középmezőnyt jelenti.  

Több ebből Hétezer új lakás épül Budapesten, az elszálló rezsiárak miatt egyre kapósabbak lesznek Fiatalok, öngondoskodjatok! Oké, de (van) miből? Egyre több kauciót kérnek el a bérbeadók a rezsi miatt

Az OTP Ingatlanpont szakértőinek elemzése szerint a tavalyi értékhez képest ez egytized évnyi csökkenést jelent.

A Forbes.hu-nak eljuttatott közlemény szerint egyes országok között továbbra is markáns különbségek figyelhetőek meg, északról-délre és nyugatról-keletre haladva emelkedik a fiatalok otthonelhagyásának átlagos életkora. 2021-ben a svéd fiatalok átlagosan 19 évesen kezdtek önálló életet, 1,5 évvel később, mint a megelőző évben, míg a portugálok egészen 33,6 éves korukig vártak az elköltözéssel. A 2020-as évvel összehasonlítva tavaly 12 tagállamban növekedett és ugyanennyiben csökkent az átlagos életkor.

Az, hogy a szülői lak elhagyásának átlagéletkora emelkedik vagy éppen csökken, hosszú távon az ingatlanpiaci folyamatokkal is összecseng. A Magyarországra vonatkozó statisztikák alapján az átlagéletkor 2010-től egészen 2018-ig csökkent, amikor feltételezhető, hogy a folyamatosan emelkedő ingatlanárak miatt már egyre kevesebben tudtak otthonról elköltözni.

„Majd megérkezett a koronavírus-járvány és a lezárások, ezek hatására 2020-ban sokan elhalasztották a költözés időpontját, aztán tavaly, az ingatlanpiac élénkülésével ismét csökkent a mutató” – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Kevesebb a zsúfolt otthon

Az otthonok zsúfoltsága is csökkent hazánkban, a 25 és 29 év közötti korosztályban 23,5-ről 14,7 százalékra.

2020-ról 2021-re a teljes lakosságra vetítve 19 százalékról 13,5 százalékra, a 25-29 éves korosztályban pedig 23,5-ről 14,7 százalékra csökkent a túlzsúfoltsági ráta, ami a túlzsúfolt lakásban élők arányát határozza meg a rendelkezésre álló szobák száma, a háztartás mérete, valamint a háztartás tagjainak kora és családi helyzete alapján.

Ez a mutató Magyarországon a megelőző évben is csökkent, a 2021-es nagy arányú változáshoz pedig hozzájárulhatott az is, hogy a szülői háztartások zsúfoltságát csökkentették a nagyobb számban elköltöző fiatalok, akik az igényeiknek jobban megfelelő méretű otthonokba tudtak önálló életet kezdeni.

The post Mamahotel: kiderült, hogy állnak a magyar fiatalok az elköltözéssel appeared first on Forbes.hu.