Novák János a minap volt 70 éves, de változatlanul igencsak aktív, ötletel, zenét szerez, zenél, rendez, intenzíven jelen van a Facebookon, igazgatja az általa alapított Kolibri Színházat. Örökmozgó és öröknyüzsgő. Szerintem alig húzta ki valahogy a nyári szünet végéig, nem az a hosszan pihenős fajta. Amikor bejött a rádióműsoromba, az előtte lévő műsorban betelefonálóként hallatta a hangját. Egy megszólalás egy napra nem feltétlenül elég neki. Hozzám meglepetésként elhozta a gitárját, kérdezni nem nagyon engedett, hiszen vannak új dalok, meg azért a régiek se rosszak, meg kell mutatni őket. Ahogy az új előadásokat is a Kolibriben. Ennek érdekében a rábeszélő és telefonáló készsége elsőrangú, és ez nyilván nem csak velem kapcsolatos, hiszen az ismeretségi köréhez tartozik a fél világ. A pedagógusok gyakran kötik az ebet a karóhoz, hogy mi való a gyerekeknek, mi nem, ő bizony meggyőzte őket, hogy a válásról, alkoholizmusról, drogról, erőszakról, gyilkosságról, öngyilkosságról regélő előadások is valók nekik. Nem dughatjuk homokba a fejünket, jobb, ha segítünk megérteni, feldolgozni mindezt. Nagy fantaszta, de az a típus, aki valószerűtlennek tűnő lelkes elképzeléseiből sok mindent meg is valósít.