Az EU letörné az orosz gáz árát, de a Kreml az olajon keresztül törné meg az európai egységet. Nagy kérdés, hogy az EU tervét a magyar kormány rezsicsökkentésnek vagy szankciónak értékeli-e.

Egy fontos mondat

Itt az idő, hogy az EU fontolóra vegye az árkorlátozás alkalmazását az Oroszországból Európába érkező gáz esetében

– jelentette ki ma Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke németországi útja egyik állomásán. Az árplafon egy ideje napirenden, de von der Leyen most komoly üzentet küldött, amit a piacok komolyan vettek, az oroszok pedig már is reagáltak rá. A holland gáztőzsdén már is csökkentek a jegyzések.

Az EB elnöke azt is mondta, hogy az árplafon célja, hogy védekezzenek a Kreml azon törekvéseivel szemben, amivel az európai energiapiacot akarják manipulálni, felhajtva az árakat, hogy tudják finanszírozni az Ukrajna elleni háborút. Hangsúlyozta, hogy az európai gáztározók feltöltése jobban áll, mint remélték, de ettől függetlenül mindenkit takarékosságra szólított fel.

A konkrét terv szeptember közepére készülhet el, előbb még lesz szeptember 9-én egy energetikai EU-csúcs is.

Egy hatalmas szám: 20,7 milliárd dollár

Az orosz állami energiaóriás, a Gazprom idén az első hat hónapban 2,5 billió rubel nyereséget ért el, amit ki is fizet a tulajdonosoknak. Mivel az orosz állam 49,3 százalékos tulajdonos a társaságban, ezért 1,25 billió rubelhez (20,7 milliárd dollár) jut. A rekord nyereség egyértelműen annak köszönhető, hogy az ellátási bizonytalanságok miatt többszörösre emelkedett a gáz ára.

Amikor Moszkva kéri számon a szabad piacot

Nem maradt el a Kreml válasza: Moszkva nem fog több olajat értékesíteni azoknak, akik bármilyen árplafont vezetnek be orosz energiahordozókra. Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a globális olajpiac destabilizációjához vezetnének ilyen lépések.

„Egyszerűen nem fogunk együttműködni velük nem piaci elvek alapján”

– mondta Peszkov azokra utalva, akik árplafont vezetnek be.

Erről amúgy már tegnap beszélt Alekszandr Novak, orosz miniszterelnök-helyettes is. A piaci elvekről csak annyit, hogy a gázszállítások azért is apadtak el, mert az orosz állami Gazprom nem teljesíti több szerződéses kötelezettségét.

A G7 országok már nyáron napirendre vették, hogy meg kell vizsgálni az orosz energiahordozókra kiszabható ársapkákat, Moszkva erre már akkor azt mondta, hogy ebben az esetben felülvizsgálják a Gazprom szerződéseit. Erről egyelőre szó sincs, Moszkva az olajjal fenyegetőzik, bár a gázszállításokat jelentősen csökkentette, az Észak Áramlat 1-en nem is jön most szállítmány karbantartásra hivatkozva (közben több tízmillió dollárnyi gázt égetnek el az oroszok).

A kivételekkel elfogadott EU-s olajembargót részben ki tudta játszani Moszkva, Kína és India vásárol tőle. Azt a célját tehát nem teljesítette, hogy eltántorítsa az agresszort a háború folytatásától (hosszabb távon persze Európa érdek, hogy leváljon az orosz energiáról).

A gáz árát ugyanakkor a szállítási kapacitás visszafogásával alaposan feltornázta a Kreml – itt azonban nem alternatíva az ázsiai értékesítés, hiszen Ázsia felé jóval kisebb gázszállítási kapacitás van kiépítve, mint Európa irányába. A gázárak leszabályozása tehát komoly fejfájást okozhat Moszkvának, az elzárt csapok viszont rémálom-forgatókönyvet jelenthetnek Európának.

Ami a rémálmot illeti nyár óta azért két fronton is komoly változás állt be: egyrészt az EU tényleg elébe ment a hideg télnek, a gáztározók jól állnak, vagyis legalább erre a télre van megoldás (középtávon még komoly kockázatok vannak). Másrészt: az energiapiacon bekövetkezett a legrosszabb forgatókönyv, az EU gazdaságának stabilitását veszélyezteti a magas gázár. Lépni kellett.

Már magasabb a tét, nemcsak a háború leállítása

A gáz és ezen keresztül az árampiaci folyamatok leszabályozása ma már korántsem arról szól, hogy a Kreml forrásait elapassza az orosz energiahordozóktól szabadulni igyekvő EU, a tét ennél már magasabb. Ha tartósan fennmarad a gáz mostani árszintje, az az egész európai gazdaságot megbéníthatja. Az ugyanakkor Moszkvának sem érdeke, hogy egyik napról a másikra elzárja az EU-ba tartó gázvezetékeket, hiszen szüksége van az európai partnerek pénzére.

Mi lesz Magyarországgal?

A magyar kormány már többször is határozottan kifejtette, hogy nem támogat semmilyen, az energia területét érintő szankciót.

Nagy kérdés, hogy hogyan értelmezik majd az EU árplafon-tervezetét: rezsicsökkentésnek vagy szankciónak?

A rekord gázár ugyanis Magyarországnak is komoly költségvetési kiadást jelent, a jelenlegi szinten a rezsicsökkentés részleges elengedésével megspórolt összeg is eltűnik, ilyen gázárak mellett 3000-4000 milliárd forintos kiadást jelenthet a költségvetésnek, hogy a rezsicsökkentett és a piaci gázár közti különbséget kiegyenlítse. Az EU gázárplafonjával azonban ez a teher csökkenhetne. Már a határozott EU-s fellépés lehetősége is megnyugtatta a piacokat.

Ha Moszkva valóra váltja a fenyegetését az olajjal, az viszont nagyon fájhat az orosz olajnak leginkább kitett EU-tagoknak, Ausztria, Szlovákia és Csehország mellett ebben a klubban ott van Magyarország is, amely az olajembargó alól is komoly felmentést kapott éppen ezért. A szankciók miatt az orosz nyersolaj ára bezuhant, Moszkva talált új felvásárlókat, vagyis egy ilyen lépés nem jelentene nekik komoly problémát. A gázpiacon ugyanakkor egyértelmű a cél: minél több ideig minél magasabbra felpumpált áron adni a gázt Európának.

A Gazprommal különalkut kötő magyar kormány részéről Szijjártó Péter ma egy nagyinterjúban arról beszélt: „én a kezdetektől fogva azon az állásponton voltam, hogy a földgázellátásunk nem lehet ideológiai kérdés”.

The post Az EU lenyomná a gázárakat, de mit szól majd ehhez Magyarország? appeared first on Forbes.hu.