Ételfotós akart lenni, és végül az is lett Csákvári Péterből, csak kicsit máshogy. Volt már kiállítása Londonban, Kínában és a csemegepultok közt is, a miniatűrök világa pedig nagyon könnyen monetizálható.

„Csak néztem a csemegeuborkát és arra gondoltam, hogy pont olyan, mint egy koszos tó, amibe hullákat dobnak. Az a kedvenc képem.” Csákvári Péter a dolgozóasztal fölé görnyedve mondja ezt, miközben az egyik új, miniatűr világot mutogatja. Ez az első olyan alkotás, aminél megfordította a szokásos rendet: nem egy valós tárgy köré rendezte be a figurákat, hanem felépített egy világot, majd a közepére helyezte a tárgyat.

Hazafelé sétálva látott pár, félig eltemetett üveget, onnan jutott eszébe, hogy a kis dekás üvegből lehetne valami régészeti lelet, amire ráakadnak. A figurákat 3D–szoftverrel tervezi, órákig tart, mire egyet a 3D-nyomtató elkészít, majd kézzel festi őket. Jóval nehezebb volt a domboldalt megcsinálni.

+ 24 kép a galériában + 24 kép a galériában A Tiny Wasteland diorámái. Forrás: Csákvári Péter/ Tiny Wasteland (27 kép)

Rétegelt gipszlapokat ragasztott össze, lefestette, igazi földet szórt az egészre, majd megint jött kis ragasztás és festegetés.

„Órákig kell folyatni a domboldalon a festéket, hogy tényleg úgy nézzen ki, mintha a víz csinálta volna”

– magyarázza, és már szedi is elő a statikus fűszóró gépet. A fűszóró műfűdarabkákat tölt fel kicsit elektromossággal, amik így a felületre szórva egyenletesen és függőlegesen tapadnak meg, tényleg olyan, mintha igazi lenne. A fák hasonló eljárással készültek, de van olyan fa is a csendéletben, ami valódi, egy igazi fa kis darabkája.

A miniatűr világ a kis üveggel. Fotó: Sebetyén László.

Ez talán a legösszetettebb képe. Mert igazából, hiába a makettek és bábuk, Péter fotós lévén mindegyikről több képet készít és azokat rakja fel a közösségi felületekre. A kinyomtatott figurák többsége egy nagy dobozban végzi, tömegesen hevernek egymás hegyén-hátán a kifestett kis emberkék. „A 3D-nyomtatóval bármit megtervezhetek, konkrétan végtelen lehetőségeim vannak, miért használjam kétszer ugyanazt a figurát?” Szóval, ha már úgyse használja, elkértük tőle az egyik Krúbi-figurát, azzal leptük meg a rajongó kollégánk.

Ételfotós, csak máshogy

Péter 2016 óta készíti a kis diorámákat, ami a kiállítható kis makettek szakszava. Kint élt a Nagy-Britanniához tartozó, de az angol csatornán lévő Herm szigetén, az egyetlen hotelben volt szakács. Akkortájt döntötte el azt is, hogy ételfotós lesz: „Közel áll hozzám a gasztró, az ételfotósok pedig jókat esznek, fotóznak és sokkal több pénzt keresnek, mint a többiek” – foglalja össze egyszerűen az okokat.

De az ételfotózást kicsit máshogyan fogta fel, mint a többiek, szó szerint játszott az étellel. Egy vasútmodellboltban talált kis figurákat, majd a táskájában lévő doboz áfonyával együtt állt össze az első kép: munkások, ahogy darabokra szednek egy óriási áfonyát.

Még a szigeten készített el pár további képet, pár helyi újságíró meg is kereste, híre ment a dolognak, de az igazi Tiny Wasteland-sztori kicsit később indult:

nevezett a 2017-es Sony World Photography Awards-ra és egyből a harmadik helyen végzett.

Csákvári Péter. Fotó: Sebestyén László

Mikor hazajött, itthon többé-kevésbé ismerték a képeit, amin maga is meglepődött. 2018-ban megkereste őt a Budapest Tavaszi Fesztivál szervezőgárdája, hogy csináljanak egy élő, kinyomtatott képeket felsorakoztató kiállítást.

„Évekkel korábban voltam egy Gorillaz dj-seten a Vásárcsarnokban. Óriási hangulata volt, ahogy a sonkák és a zöldségek közt szólt a zene. Azóta úgy gondoltam, hogy ha sikerült valamit alkotnom, és lesz egy kiállításom, az ott lesz.”

Állítólag ezrével tódultak be a turisták a nyílt és ingyenes programra, komoly közönségsikert arattak a képek.

Máskor tapsoltak, mint kellett volna

De a legfurább kiállítása Kínában volt. Úgy meséli: ráírtak az Instagramon, a Google-fordítóval készült szövegben azt kérték, hogy küldje el az összes képét és induljon Kínába, mert kiállítást akarnak. Először azt hitte, hogy átverés, nem tűnt komolynak a kérés. Aztán másnap megérkezett egy elég nagy összeg a számlájára, úgyhogy egy utolsó pillanatos vízummal felszállt a repülőre. „Még egy beszédet is tartottam, aminek a szövegét előre leadtam. Annyira fáradt voltam, hogy nem tudtam követni a saját írásom, teljesen más mondtam, ami nem volt szinkronban a mögöttem futó felirattal. Más ütemben és máskor tapsoltak a nézők, mint ahogy beszéltem, és amiket mondtam.”

Azóta is fut az oldal, készülnek a képek, bár nem rendszeresen, van, hogy elhanyagolja a folyamatos munkát. Az elején még igyekezett tartani a heti egy képet, de azóta elég rendszertelenné vált a dolog, ez indokolja, hogy sikere ellenére alig 14 ezer követője van a legfontosabb felületen, az Instagramon.

+ 8 kép a galériában + 8 kép a galériában A Tiny Wasteland és alkotója. Fotó: Sebestyén László (11 kép)

Illetve azért nem egyszerű elkészíteni az újabb és újabb műveket. Ötletből még lenne bőven, úgy mondja: „olyan témákból készítek diorámákat, amiket le is fotóznék, abból pedig elég sok van.” De az elkészítési idő nagyon változatos tud lenni, a két véglet a pár perc és a három hónap. A kevertes csendélet már a vége felé jár, már három hete készül.

Bármit lehet vele reklámozni

A Tiny Wasteland, mint a legtöbb kreatív, Instagram-kompatibilis tevékenység, remekül monetizálható, rendszeresen kap megkereséseket. Kapott már megbízást tisztítószer-forgalmazótól, hogy az eszközeiből csináljon képet, jelentkezett már be hozzá pénzügyi vállalat, hogy kifejezetten pénzes tematikájú kép készüljön, a Red Bull pedig szinte rendszeres megbízó. „Minden évben, amikor kijön a Red Bull summer edition, csinálok egy képet. Én döntöm el, mit, nem akarnak, de igazából nem is tudnak beleszólni.” Hosszan sorolja a változatos megbízókat, a dolog jellegéből adódóan nagyjából bármit lehet reklámozni a képekkel.

A téma mindig a lábai előtt hever, ilyen szemmel nézi a világot. „Megyek ez utcán, valamit látok, bevillan egy téma, amivel foglalkozni lehet.” Kis füzetbe írogatja az ötleteket, hosszan sorakoznak a még meg nem valósított tervek. Az ételek, gyümölcsök, zöldségek rendszeresen visszatérő tematikát alkotnak, Péter is rendszeresen hivatkozik rájuk.

„Amikor bemegyek egy boltba, az nekem olyan, mint másnak bemenni egy vidámparkba.”

The post Játszik az étellel, de jól áll neki – bármi elkészülhet Péter miniatűr világában appeared first on Forbes.hu.