Egy varázslatos közép-európai magyar mester, német és New York-i hatásokkal, örök kísérletezéssel és örökös kívülállással. Lakner Lászlóval, a kortárs magyar festészet egyik legfontosabb, legtöbbre értékelt alakjával berlini otthonában és műtermében találkoztunk. Úgy sziporkázott, ahogy csak egy 86 éves bohém művész tud.

Amikor először beszéltünk telefonon, azt mondta, legfeljebb másfél óráig tud koncentrálni. Nagy tréfamester: végül többször találkoztunk, és nekem kellett a jegyzetfüzetembe kapaszkodnom, mert annyi név, adat és történet hangzott el a hosszú beszélgetések alatt.

Ahogy mindig elegánsan, fehér ingben, vállára terített kabáttal kiszáll a százéves ház kulcsos felvonójából, és nekiindul a város nyugati felében található, jómódú Charlottenburg negyednek, utánozhatatlan. Az archívumból előbányászott fekete-fehér fotókon látszik, hogy régen is kedvelte a stílusos napszemüvegeket, és ez ma sincs másképp.

Jól áll neki a berliniség.

Lakner László 48 éve él kint, a helyi művészvilág elismert és megbecsült tagja. „Hogy az új barát milyen ember? Beszédes, kedves, élvezetekre kész, fegyelmezett, megfigyelő, tájékozott, olvasni szerető” – írta róla Konrád György író, akivel egyszerre volt ösztöndíjas művész, osztoztak a közép-európai emigránslétben Nyugat-Berlinben.

Lakner László a műtermében. Fotó: Orbital Strangers

Összesen háromszor találkoztunk műteremként is szolgáló polgárlakásában, majd bemutatótermében, illetve egy közeli étteremben, ahová a hosszú beszélgetések után, nagylelkűen, de mégis közvetlen természetességgel hívott meg bennünket.

Az egyik reggel, amikor az aznapi találkozót egyeztettük telefonon, épp az Ulyssest lapozgatta. Mire odaértünk, már az íróasztalán feküdt a kötet, gondosan bekönyvjelzőzve, borítékok, számlák, és egy koponya társaságában, az irodalomértő képzőművész pedig azon tűnődött, hogy miért szerepelnek teljes magyar mondatok az eredetiben, Joyce tudott-e magyarul.

A hétköznapi beszélgetéseire és művészetére is jellemzőek a komoly intellektuális kérdések, az identitásproblémák boncolgatása, ami persze nem jelenti azt, hogy időnként ne foglalkoztatnák az élet banális apróhírei. Műterme falán egyebek mellett egy Harry herceget ábrázoló, egyébként szellemes portré lóg. Mi ragadta meg, kérdezzük. „Ahogy gyanakvóan néz körbe. Egy fotó volt, ami inspirált.”

A háttérben régebbi és újabb művek, többek között egy portré Harry hercegről. Fotó: Orbital Strangers

Miért festett az ötvenes években nappal a főiskolán, éjszaka pedig az otthon magányában? Hol rendezett volna elképzelt focimeccset? Melyik a kedvenc múzeuma a német fővárosban? Van-e olyan kép, amit nem ad el? Miért hagyta a közelmúltban a Szépművészeti Múzeumra negyven képét? Hol és hogyan él az egyik legdrágább, nyugat-európai mércével mérve is értékelhető áron eladott kortárs magyar festőművész?

Minderre választ kaphatsz a Forbes friss, szeptemberi számából, amiben összesen hét oldalon írtunk az egykori nagy bohém festőművész életéről. Lapozz bele itt, és keresd az újságárusoknál!

EXTRA: Az életmű eddigi egyik legteljesebb kiállítása a debreceni Modemben tekinthető meg, egészen szeptember 25-ig. Megéri megnézni, nagy élmény!

The post Hol és hogyan él az egyik legdrágább kortárs magyar festőművész? appeared first on Forbes.hu.