Az ukrán erők néhány nap alatt nagyobb területet foglaltak el, mint amit az oroszok a hosszú nyári hadjáratuk során megszereztek, és olyan területekért is küzdenek már, amiket 2015-ben veszítettek el. Elemzők szerint ez gyökeres fordulatot is hozhat akár a háború menetében.

Szeptember 10-én hatalmas tűzijátékkal és Európa legnagyobb óriáskerekének átadásával ünnepelték Moszkvában a város megalapításának 875. évfordulóját.

Mindeközben durván 900 kilométerre délre az orosz csapatok éppen egy brutális pofonba szaladtak bele. Ezen a napon több kulcsfontosságú várost is elvesztettek Északkelet-Ukrajnában, a Harkiv régióban.

A csapataik fejvesztve vonulnak vissza, az ukránok a július 4-én elfoglalt Liszicsanszk külvárosáig szorították őket vissza. Sőt, megkezdték a donyecki reptér támadását, ahonnan még 2015-ben szorították ki őket az oroszok által támogatott szakadár erők.

Üzlet Szalai Péter 8 perc olvasás

Átírta a szabályokat az ukrán háborúban a csodafegyverként beharangozott rendszer

Üzlet Szalai Péter 10 perc olvasás

Még a bolti játékrepülőket is bevetik: a drónok harcává (is) vált a háború Ukrajnában

Üzlet Szalai Péter 7 perc olvasás

A kőkorszakba lökheti vissza Oroszországot a chip-embargó

Teljesen pontos információk a veszteségekkel kapcsolatban egyelőre nem állnak rendelkezésre természetesen, de egyre erősebbek azok a hangok, amelyek szerint Oroszország a második világháború óta nem szenvedett ilyen vereséget a harctéren.

Csúnyán indult

Az ukrán fél régóta azt kommunikálta már hivatalos és nem hivatalos csatornákon keresztül, hogy nagy ellentámadásra készül. Ennek időpontját először július végére-augusztus elejére tették, azonban az offenzíva csak nem akart beindulni. Az elmúlt hónapokban Nagy-Britanniában, Új-Zélandon és az Egyesült Államokban intenzíven zajlott közel húszezer ukrán katona kiképzése, folyamatosan érkeztek a fegyverszállítmányok a nyugati országokból, tehát elméletileg a feltételek adottak voltak a támadás megkezdéséhez.

A herszoni offenzíva az első napokban nem hozott sikereket. Kép: Defense of Ukraine Twitter

Az nyilvánvaló volt, hogy sokat nem várhatnak, hiszen a közelgő csapadékos és hideg őszi-téli időszak időprésbe zárta őket.

Abban is mindenki biztos volt, hogy az offenzívára csakis délen, a Dnyeper partján elterülő Herszon környékén kerülhet sor. Egyrészt ez az eddigi orosz hódítás koronagyémántja, a legnagyobb, legfontosabb elfoglalt város, amelynek elvesztése után megnyílhatna az út a Krím irányába.

Az ukránok pedig ezt nem látszottak cáfolni ezt megállás nélkül lőtték a hidakat, azzal a céllal, hogy meggyengítsék az utánpótlási útvonalakat, és látványos csapatösszevonásokat hajtottak végre a térségben, amit bőszen kommunikáltak is. A netre is kikerültek olyan „leleplező” felvételek, amelyek azt sugallták, hogy balfék nyugati riporterek véletlenül lefilmeztek nagyobb ukrán egységeket, ami miatt őket érték is komoly kritikák.

Az ellentámadás végül 2022. augusztus 29-én megindult, viszont az első napokban úgy tűnt, hogy a vártnál rosszabbul halad. Az ukránoknak minden megtett méterért vérrel kellett fizetni, még a Putyin-pártiságtól távol lévő nyugati médiumok is arról számoltak be, hogy az orosz erők keményen tartják magukat. A Washington Post például egy olyan cikket közölt, amely szerint az ukránok ötszörös veszteségeket szenvedtek, a katonák morálja a béka feneke alatt van, és sejtette, hogy nagy az esély a kudarcra.

Váratlan fordulat északon

Hogy ezt Putyin is így látta, arra tökéletes bizonyíték, hogy szeptember 5-én elindult a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórumra, ahol kemény hangú beszédében, magabiztosan, magas lóról oktatta ki a nyugati hatalmakat, amelyek állítása szerint a bukás felé tartanak. Ekkor még csak nem is sejtette, hogy küszöbön áll egy kisebb katasztrófa…

Putyin beszédet mond a Keleti Gazdasági Fórumon. Kép: Eastern Economic Forum

2022. szeptember 7-én az ukrán erők totálisan váratlan támadást indítottak Harkiv régióban, Ivanivka és Hrakove falvak közelében, Herszontól 500 kilométerre északra.

Kezdetben mindenki, köztük az orosz katonai vezetés meg volt róla győződve, hogy ez csak kisebb mozgolódás, aminek a célja, hogy megossza az orosz erők figyelmét, és hogy az ukránok nem lehetnek képesek arra, hogy két fronton egy időben hajtsanak végre nagyobb szabású offenzívát. Ma már tudjuk, hogy mindez fatális tévedésnek bizonyult.

8-án számos kisebb és nagyobb települést foglaltak el, és minden várakozással ellentétben nem elégedtek meg ezzel, és nem ásták be magukat. A lengyelektől kapott modernizált T72-es harckocsik által vezetett támadó ék folyamatosan nyomult kelet, Kupjanszk városának irányába. Ez a település logisztikai központ, amelyen keresztül vezet az Izijumba tartó utánpótlási útvonal dél felé. Izjum pedig az orosz hadsereg bástyája, amely kulcsszerepet játszik a donbaszi offenzívában.

Az első három napban ekkora területet foglaltak el az ukránok.

Ekkor úgy tűnt, hogy ha Kupjanszkot támadás éri, akkor az ellátás akadozni kezd, és Izjumnak is fel kell készülnie a védelemre, ami lelassíthatja a donbaszi orosz előrenyomulást. Ezáltal pedig nem fogják tudni tartani a Putyin által megszabott határidőt, azaz szeptember 15-ig nem tudják uralmuk alá hajtani az oroszok egész Donbaszt. Ez pedig igen fontos lett volna, hogy végre kiírhassák a népszavazást arról, hogy Oroszország részévé váljon-e a szakadár állam.

Kupjanszkot egy este alatt elfoglalták. Kép: Business Ukraine Mag Twitter

Teljesen logikusnak tűnt, hogy az orosz hadsereg mindent meg fog tenni Kupjanszk védelmében, így amikor a szeptember 8-án este az ukrán csapatok bejelentették, hogy elérték a város határát, úgy feküdt le aludni a világ, hogy itt egy hosszas ostrom várható. Ehhez képest 9-én reggel arra keltünk, hogy ukrán lobogó lengedezett a kupjanszki városházán, délután pedig a semmiből felbukkantak ukrán osztagok Izjumtól keletre és északra, és estére teljesen bekerítették a várost. Ekkor még reális esély látszott arra, hogy a regionális központnak számító Lyman városából orosz erősítés indulhat meg Izjum felé, csakhogy időközben Lyman is ostrom alá került déli irányból. Ezzel párhuzamosan pedig az ukrán erők megindultak északon az orosz határ felé, ami pedig lehetetlenné tette, hogy onnan érkezzen felmentő sereg.

Totális katasztrófa

Professzionálisan megtervezett, és kivitelezett összehangolt, egyszerre több irányba haladó ukrán támadás bontakozott ki. És ezt nem én mondtam, hanem az oroszpárti Igor Girkin, a szakadár Donyecki Köztársaság egykori első embere, ex-FSZB ezredes, Moszkvában élő katonai szakértő.

Nagyok a veszteségek. Kép: Kriegforscher Twitter

Ennek eredményeképpen pedig szeptember 10-én délelőtt, a minden reális segítségtől elvágott Izjum gyakorlatilag egy puskalövés nélkül elesett, az orosz alakulatok pedig fejvesztett menekülésbe kezdtek, hátrahagyva mindent. A nap végére pedig az ukránok megérkeztek Liszicsanszk határához, és megkezdték a donyecki reptér ostromát.

Mindez pedig túlzás nélkül katasztrófa az orosz fél számára. Néhány nap alatt az ukránok mintegy háromszor akkora területet foglaltak el, mint amekkorát az oroszok szereztek a két hónapig tartó, nyár eleji hadjáratuk során.

Izjum elestével elveszett az esély Donbasz tökéletes okkupálására, sőt már az eddig teljesen elfoglalt Luhanszk területére is visszatértek az ukránok. És lehet, hogy ez még csak a kezdet…

A várható Nagy Herszoni Támadás miatt rengeteg katonát csoportosítottak az oroszok abba a régióba, emiatt előfordulhat, hogy a most elszenvedett veszteségek miatt nincs elég bevethető erő a szakadár államok védelmére. Egyes katonai elemzők szerint még az is benne van a pakliban, hogy az ukránok „menetből” száguldanak át ezeken, és északról érik el Mariupolt. Ezáltal harapófogóba kerülnének a déli orosz egységek, vissza kéne vonulniuk Herszonból, és onnantól már a Krím védelmére kellene összpontosítaniuk.

Ez elsőre elég merész gondolatnak tűnt, de 10-én délelőtt például Serhiy Haidai a katonai regionális igazgatás vezetője arról számolt be, hogy azokból a városokból is tömegesen menekülnek, amelyeket még 2014 óta szálltak meg. Az orosz határ irányába pedig hatalmas autókonvojok indultak meg, amik óriási dugót okoznak, és tovább fokozzák a logisztikai, ellátási nehézségeket.

Mit veszítettek az oroszok?

A menekülés miatt elképesztő mennyiségű hadianyag került ukrán kézre, és nem csak lőszerek, hanem komplett fejlett fegyverrendszerek, amelyek elszállítására már egyszerűen nem volt elég idő. De ez nem minden. A második világháború óta nem fordult elő, hogy az orosz hadsereg ilyen rövid idő alatt ekkora területet veszítsen, és főként ilyen körülmények között egyetlen támadás következtében. Ugyan Afganisztán sem volt az a kimondott sikertörténet a nyolcvanas években, de ott szó sem volt ilyen fejvesztett visszavonulásról.

Az orosz légierő nincs a helyzet magaslatán. Kép: Orosz Föderáció Védelmi Minisztériuma

A harctéri események ismét rávilágítottak az orosz hadsereg gyengeségeire, a logisztikai problémákra, a lassú reakcióidőre, és a fegyverek tökéletlenségére. Döbbenetes, de az elmúlt néhány napban a harkivi régióban az orosz légierő nem volt képes ütőképesen támogatni a földi egységeket. A légvédelem nem tudja kezelni az ellenséges rakéták jelentette fenyegetést, a jelentések szerint a tisztek pedig sok helyen egyszerűen magukra hagyták az embereiket, és a morál iszonyatosan bezuhant.

A nyugati fegyverek kerültek északra. Kép: US Army

Ezek az események egyébként a későbbiekben borzasztó hatást gyakorolhatnak az orosz hadiiparra gazdasági szempontból. Azok után, hogy a nyugati fegyverek és a török drónok ekkora pusztítást okoznak egy harmadik fél kezében, az óriási csapás. Itt nem lehet mutogatni képzetlen afrikai vagy latin-amerikai milíciákra!

Most a korábban a világ második legerősebbjének tartott hadseregét verték meg.

Ezek után nyilván sokkal nehezebb lesz eladni az orosz fegyvereket a világpiacon, ez nem is lehet kérdés. Ráadásul október 16-án kezdődik a Kínai Kommunista Párt 20. Nemzeti Kongresszusa. Itt a hatalom megtartására törekvő Hszi Csin-ping pártelnöknek kínos pillanatokat okozhat, hogy a kudarcot valló Oroszország mellett tette le a voksát, és megkérdőjeleződhet a „hanyatló nyugat” narratívája is. Mindez pedig azt eredményezheti, hogy gyengülnek a kínai-orosz kapcsolatok, ami nyilván hatalmas csapás lenne a szankciókkal sújtott putyini rendszernek.

Blöff és all-in

Joggal merülhet fel a kérdés, hogy mégis hogy történhetett mindez? Hogyan fordulhatott elő ez? Nos, nagyon úgy tűnik, hogy az ukránok becsaptak mindenkit. Minden jel arra utal, hogy a Nagy Herszoni Offenzíva egy blöff volt, és a csúcstechnológiás nyugati fegyverrendszerek, így például a HIMARS rakétavetők, az Excalibur, Panzer 2000 és Ceasar precíziós lövegek, valamint a frissen kapott páncélosok, illetve a nyugaton kiképzett több tízezernyi katona nagy részét nem délen, hanem északon vetették be.

Olekszandr Sztanyiszlavovics Szirszkij. Kép: Ukrajna Védelmi Minisztériuma

Nyugodtan mondhatjuk, hogy Olekszandr Sztanyiszlavovics Szirszkij az ukrán szárazföldi erők ukrán tábornoka, az offenzíva agya, és persze Zelenszkij mindent erre a merész húzásra tett fel.

Hiszen ha a terv kudarcot vallott volna, és az erők megosztása miatt északon és délen is vereséget szenvednek az ukránok, az jó eséllyel az ország nagy hányadának elvesztésével járt volna együtt.

A nyugati országok egy része most jutott el odáig, hogy átgondolja, van-e értelme tovább támogatni az ukrajnai állóháborút, de a mostani eredmények meggyőzhetik őket. Főleg, hogy az északi előretörés miatt orosz egységeket kellett elvonni a déli frontról, és emiatt szeptember 10-én és 11-én is sikerekről számoltak be az ukránok a herszoni ütközetben is.

Az orosz katonai oldalak is kezdik elismerni a veszteségeket. Kép: Rybar Telegram

Az világosan látszik, hogy amíg az ukránok ünnepelnek, addig az orosz oldalon nagy a káosz. Hosszú ideig „rádiócsend” volt, viszont mostanra már elkezdték elismerni a veszteségeket, sőt egyre többen kérdőjelezik meg a vezetés kompetenciáját is, erre pedig korábban nem nagyon volt precedens. Szentpétervári és moszkvai önkormányzatok politikusai is eljárás megindítását kezdeményezték Putyin ellen, lemondásra szólítva fel a veszteségek miatt, amely szintén példátlan. Ugyanakkor ne feledjük, hogy Oroszország nem üzent hadat, így nem is tud elrendelni általános mozgósítást, ennek ellenére is vannak még tartalékaik. A mostani sikerek felrázhatják az ukrán harci morált és hosszabb távon hathatnak az oroszok harctéri elszántságára.

Bármi legyen is a több frontos ukrán offenzíva vége, olyasmik történtek az elmúlt néhány napban, amit korábban még nem láthattunk. Mindenképpen történelmi idők ezek.

The post Sokkoló orosz összeomlás Ukrajnában – csak blöff volt a nagy déli támadás terve? appeared first on Forbes.hu.