Az utóbbi évtizedekben igazi turistaparadicsommá nőtte ki magát a közép-amerikai földnyelv egyik legfejlettebb, legstabilabb és legbiztonságosabb országa, Costa Rica, ahova az észak-amerikai látogatók mellett egyre többen utaznak Európából is, hogy esőerdőket, köderdőket, vulkánokat, valamint számos egzotikus állat- és növényfajt lássanak. Az állam nagy hangsúlyt helyez a természetes élőhelyek megvédésére, melyek Costa Rica fő vonzerejét jelentik. Az idegenforgalom felfutása annak is köszönhető, hogy a régió többi államával szemben itt az elmúlt évtizedekben nem voltak forradalmak, katonai puccsok és diktatúrák, és a közbiztonság is latin-amerikai viszonylatban jónak mondható. De minek köszönhető, hogy Costa Rica szomszédaihoz képest meglehetősen eltérő fejlődési pályát járt be, hogyan alakulhatott ki stabil plurális demokrácia és jogállam egy olyan térségben, amelyet a banánköztársaságok politikai instabilitása jellemez?