Az első félévben történelmi rekordot ért el profitban az orosz Gazprom, de az augusztusi adatok már mutatják, hogy nagyon is fáj Moszkvának, ha kiesik a legfontosabb importpiaca. Az orosz gáz árkorlátozását közben az EU levette a napirendről.

A Gazprom soha nem zárt még olyan jó félévet, mint most – és ezzel jól járt az orosz állam is, amely 49 százalékos tulajdonosa az energetikai óriásnak. Ahogy arról már írtunk, az év első hat hónapjában csak innen több bevétele volt Moszkvának, mint amennyibe a háború került nekik február óta. A friss adatok szerint azonban

a költségvetés korábbi, 500 milliárd rubeles többlete mára 137 milliárd rubelre olvadt, ami azt jelenti, hogy augusztusban már igen komoly deficittel zárhatott az orosz büdzsé.

Miért? A Financial Times szerint az energiahordozók importjának visszafogása állhat a trend mögött.

Az olajból és gázból származó orosz bevételek január-augusztus között éves alapon 18 százalékkal estek vissza;ennél is látványosabb, hogy noha továbbra is az EU a legnagyobb importőr, a háború előtti időszakhoz képest ötödére esett vissza a gázszállítás. A gazdaság lassulása is érezhető már, több mint harmadával csökkentek az orosz állam azon bevételei, amelyek nem az energiahordozók importjából származnak.Az olajnak találtak ugyan új felvevő piacot, de az ára igen alacsony, a gáznál nincs az EU-hoz fogható volumenű új piac, mert nincs megfelelő szállítási kapacitás (vezeték) kiépítve más irányokban. Európa gázforrásai. Forrás: Reuters

A számokból látszik, hogy ára van annak, hogy Oroszország az árak felhajtása végett szűkíti a kapacitásait a gázszállításban;

illetve az is, hogy az EU és a Nyugat tényleg kezd leválni az orosz energiahordozókról. A szénexport tilalma már életbelépett és decemberben élesedik – a kivételekkel elfogadott – olajembargó. A legnagyobb kérdés azonban továbbra is az, mi lesz a gázzal?

Le kell törni a magas árakat

A hétvégén megvolt a rendkívüli energetikai EU-csúcs, a tagállamok majd szeptember 30-án fogadhatják el az egész Unióra érvényes új energiacsomagot. Ennek elsődleges célja, hogy megfékezze az elszabaduló energiaárakat, kompenzálja az emiatt nehéz helyzetbe kerülő háztartásokat és vállalkozásokat.

A jelenlegi magas gázárszint már az európai gazdaságok működőképességét veszélyezteti.

A Reuters arról ír, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök majd szerdán hozza nyilvánosságra az új csomag részleteit, és onnantól két hét intenzív tárgyalás kezdődik. A cél, hogy valamennyi tagállam számára elfogadható csomagról dönthessenek majd szeptember végén a tagállami kormányok által delegált energiaügyi miniszterek. Úgy tűnik, van némi politikai hangsúlyeltolódás is.

A csomagot az EU már inkább úgy keretezi, hogy az az európai energiakrízisre adott válasz (míg múlt hét szerdán Von der Leyen még úgy indokolta, hogy meg kell akadályozni, hogy Putyin finanszírozni tudja a háborúját). Ettől függetlenül elképzelhető, hogy akár az árak oldaláról is bele fog szólni a piacba az EU, de lehet, hogy ez egy átfogóbb szabályozás lesz, hiszen terítékre fog kerülni az LNG-árak szabályozása is. Az oroszok számára legfájdalmasabb lépés, az árplafon mindenesetre most nem téma Brüsszelben.

Ilyen lesz: formálódik az EU rezsicsökkentése

A korábban ismertetett ötpontos csomagról már több konkrétum is kiderült (itt közel a megegyezés tehát), jelenleg úgy tűnik, ezeket a tételeket veszik át a végleges javaslatba:

a villamosenergia-felhasználás csökkentése vélhetően át fog menni (csúcsidőszakban 5 százalékkal kellene visszafogni a fogyasztást);az olaj-, gáz-, szénipari vállalatoknak, finomítóknak a 2022-es pénzügyi évben elért adózott nyereségük egyharmadát kellene befizetniük a költségvetésbe (ebből kompenzálnák a nehéz helyzetbe került fogyasztókat, cégeket);az energiaszolgáltatók likviditási helyzetének javítása (áthidaló támogatások);a nem gázalapú energiatermelők, például a szél-, nap- és atomerőművek bevételi korlátját megawattóránként 200 euróban állapítanák meg.

Gázárkorlátozás: lekerült a napirendről

A legélesebb vitát az orosz gázra kivetni tervezett árkorlátozás ötlete gerjesztette – úgy tűnik, hogy egyelőre ez kikerült a javaslatcsomagból.

Ugyan a legtöbb tagállam ezt a telet meg tudja oldani, hiszen a tárolók töltöttségi szintje átlagosan magasnak mondható (már 84 százalék), a 2023 és 2024-es tél így is komoly nehézségeket hozhat sok, az orosz gáznak kitett tagállamban (ilyen Magyarország, de például Ausztria is).

A magyar kormány álláspontja szerint az ársapka valójában bújtatott szankció az orosz energiaszektor ellen, ezért nem tudja azt elfogadni. Úgy tűnik, ebben nem lesz végül egymásnak feszülés, az EU-s rezsicsökkentésre ugyanakkor nagy szüksége van a magyar államháztartásnak is, amely a rezsicsökkentés részleges fenntartásával továbbra is 1000 milliárdos tételben pótolja ki a piaci ár és a fogyasztók által fizetett számlák különbségét.

Váratlan és átütő ukrán sikerek a fronton

A Bloomberg által kiszivárogtatott orosz kormányzati jelentések szerint Moszkva 10 éves recesszióval és nemzetközi elszigetelődéssel számol a háború következményeként. Van valami, amivel nem számolt az orosz vezetés: a déli ellentámadásról beszélő ukrán hadvezetés váratlanul sikeres offenzívába kezdett északon, és Harkiv után már egészen az orosz határig nyomult előre. Oroszország pár nap alatt többet vesztett, mint amennyi területet félév alatt elfoglalt.

Sokkoló orosz összeomlás Ukrajnában – csak blöff volt a nagy déli támadás terve?

Az ukrán fegyveres erők sikereket értek el délen, Herszonban is és a Donyec-medence több településére is bejutottak. A tél előtt komoly stratégiai győzelmeket aratott tehát Kijev, de a háború még nem dőlt el, és Moszkva rengeteg tartalékkal rendelkezik. Az orosz propaganda-gépezeten is rést ütött a sikeres ukrán ellentámadás, eddig példátlan módon beszéltek a háborús helyzet súlyosságáról a Kreml által kontrollált tévécsatornákon is.

Ezzel párhuzamosan egyre többször vetik fel Kreml-közeli véleményvezérek, hogy hadüzenetre és általános mozgósításra lenne szükség. Oroszország ugyanis továbbra sem hívja a háborút háborúnak, a különleges katonai műveletre pedig nem lehet általános sorozást életbe léptetni. Utóbbinak megvan a politikai kockázata, nyílt beismerése lenne annak, hogy Moszkva kudarcot vallott eddig Ukrajnában.

The post Vége az extraprofitnak? Most ütnek be Moszkvának a szankciók appeared first on Forbes.hu.