Mik a tendenciák, mennyire figyelnek a kis- és középvállalkozások az informatikai rendszerük megfelelő üzemeltetésére?

Még napjainkban is számos olyan vállalkozás van, amely csak eszközként tekint az informatikára, és nem gondol arra, hogy az a vállalkozása motorja is lehetne. Márpedig ezáltal növelhetnék a hatékonyságot és számszerűsíteni is tudnák azt. A kis- és középvállalkozások többsége még nem rendelkezik kiforrott stratégiával e téren, inkább csak az informatikai igények kiszolgálását várják el, többnyire egy önállóan foglalkoztatott rendszergazdától. Ezt azonban hamarosan újra kell gondolni, ugyanis a kata-törvény módosítása miatt az alacsonyabb költségszinten foglalkoztatott egyéni vállalkozók, valamint a kisebb informatikai vállalkozások elvesztik versenyelőnyüket a nagyobb és összetettebb, ennek megfelelően költségesebb vállalkozásokkal szemben, amelyek rengeteg egyéb hozzáadott pozitívummal rendelkezhetnek.

Milyen előnye származhat abból a vállalatoknak, ha szakosodott cégeket, például a SERCO-t bízzák meg a rendszerüzemeltetéssel?

Az outsourcing egy eszköz, amivel lehet jól és rosszul is élni. Ha például megpróbálunk kiszervezni egy nyolc órában 80-100%-os hatékonysággal dolgozó munkavállalót egy szintén nyolc órában dolgozó megegyező hatékonyságot nyújtó külsős szakemberre, akkor biztosan növekedni fognak a költségeink. Ha egy dolgozó munkaideje nincs megfelelően kihasználva, és ezt váltanák fel egy a valós igények alapján megtervezett, szabadon felhasználható külsős rendelkezésre állással, akkor máris csökkenhetnek a költségek. Fontos különbség továbbá, hogy az adott összegért cserébe nem egy embert, hanem egy szolgáltatást kapnak: így nem kell betegség és szabadság alatti helyettesítéssel számolni – ami egy évben könnyen akár 30 nap is lehet –, valamint a tudásmegtartás és fejlesztés felelősségének jó része is áthelyezhető a szolgáltatóra. Nem utolsósorban az így felszabaduló anyagi erőforrás átcsoportosítható eszköz-, vagy hatékonyságot támogató szoftverek beszerzésére.

Tapasztalatai szerint mi az a pont, ahol egy cégnek érdemes elgondolkoznia a kiszervezésen, illetve van-e olyan feladat, amit nem érdemes átadni külsős szereplőnek?

Sajnos a vállalkozások nagy része kevésbé nyitott külsős alkalmazottak megbízására, mint kellene. A Covid szerencsére sokat változtatott ezen, korábban ugyanis sokan úgy érezték, ha nem látják bent az informatikust, akkor az biztos nem is dolgozik, márpedig a rendszerüzemeltetésben jobb, ha nem látják az informatikust és nem is jut eszükbe, mert az azt jelenti, hogy működik a rendszer. Mielőtt az egyes cégek a kiszervezésről döntenének, meg kell vizsgálni, mi is a probléma. Ha például a hatékonyság nem elég magas, az adott szerepkört érdemes kiszervezni. Kisebb, 40-50 fős cégek esetében a kliensekkel kapcsolatos feladatok teszik ki a teendők zömét, így a redundáns mérnöki tudást – amire szükség azért ad-hoc lenne – nem érdemes házon belül tartani. De lehetnek olyan helyzetek is, amikor egy-egy adott területen nincs komoly üzemeltetési igény – ilyenkor elég lehet az adott tevékenységet (mint például hálózat- vagy tűzfalüzemeltetés) kiszervezni. Olyan munkát viszont soha nem jó ötlet kiadni, ami cégspecifikus. Az aranyszabály, hogy csak olyan dolgokat szabad oursource-olni, ami könnyen üzemeltethető, szolgáltató-független és kontrollálható.

Milyen szintjei vannak a kiszervezésnek?

A legalapvetőbb fokozat az úgynevezett outtasking, amikor csak egy feladatot szerveznek ki külső, szakértő cégnek. Ennél egyel komolyabb, amikor egy komplett tevékenységi kört szerveznek ki, mondjuk a mérnöki (L2) vagy a szakértői (L3) munkát. Ez azért lehet előnyös, mert a meglévő belsős informatikus csapat így a cégspecifikus kérdésekre fokuszálhat, a külsős szakértőket pedig csak komoly fennakadás esetén kell igénybe venni. Feladataik szerint a szakemberek köre szépen felosztható kliens oldalt támogató, kiszolgálói környezetet támogató szakértőkre vagy specialistákra. A feladatkör alapú outsourcing lehetővé teszi, hogy mindenből csak annyit vegyünk, amennyire valóban szükségünk van. Az IT-outsourcing legmagasabb szintje, amikor a teljes üzemeltetést kiszervezik. Ilyenkor általában csak egy központi vezető informatikus vagy koordinációs csapat marad a cégen belül, aki a menedzsmenttel, az alvállalkozókkal és a szoftverfejlesztőkkel kommunikál.

Milyen szektorból keresik fel leginkább a SERCO-t?

Hazai kereskedelmi vállalatoknak éppúgy nyújthatunk segítséget, mint multinacionális-, vagy állami cégeknek. Megoldás ugyanis mindig van, a kérdés az, mi az igény. Egy jellemzően alacsony költségvetésből működő kórház esetében például a teljes mérnöki tevékenységi kört megérheti kiszervezni, hiszen a helyszínen sokszor csak egy alapvető és könnyebben megfizethető tudással rendelkező informatikus csapatra van szükség, aki segít a dolgozóknak például egy-egy nyomtatási probléma elhárításában, vagy alap gép újratelepítésében, és nem kell az alacsony költségvetésből drága, és alulhasznosított mérnökökre költeniük. Ha egy állami vagy nagyobb kereskedelmi vállalatról van szó, amely saját mérnöki csapattal rendelkezik, azok mögé egy plusz biztonsági hálót tudunk építeni. A multinacionális cégek számára helyi technikai támogatást biztosítunk, azaz lesz, aki újraindítja az eszközöket vagy bedugja a kábeleket, hogy ők valahonnan távolról konfigurálhassák, amit szükséges. Az adott cégeket üzemeltető fix kollégáknak jellemzően abban van nagyobb tapasztalatuk, hogy hogyan kell működtetni egy már meglévő rendszert, a szolgáltató cégek szuperereje pedig abban rejlik, hogyan kell elhárítani egy speciális vagy váratlan problémát – mindezt természetesen a hatékony munkavégzés szem előtt tartásával.

The post A szupererőnk a váratlan problémák elhárítása first appeared on 24.hu.