Támogatások ide vagy oda, csökkent az első lakásvásárlók aránya az ingatlanpiacon, a bankhitel pedig egyre drágább. Venni vagy kivárni érdemesebb? Összegyűjtöttük a tudnivalókat.

A támogatások ellenére csökkent idén az első lakásvásárlók aránya a hazai ingatlanpiacon 2021-hez képest.A meghosszabbított családi otthonteremtési támogatások jövőre is segítséget jelenthetnek a vásárlást tervezőknek, de a megemelkedett kamatkörnyezet (erről részletek a cikk második felében) és az átalakulás előtt álló ingatlanpiac próbatétel elé állítja nemcsak a fiatalokat, hanem mindenki mást is.

Érdemes még venni vagy kifizetődőbb kivárni?

Egyre nehezebb helyzetbe kerülnek azok, akik első lakás vásárlására vállalkoznának. A részleteket a Duna House legújabb elemzése foglalja össze, az ingatlanközvetítő tranzakciós adatai szerint ugyanis tovább csökkent az első lakásvásárlók aránya Budapesten: 2021-hez képest 2022 első 8 hónapjában 9 százalékpontot esett ez az érték. Vidéken 2021-hez képest mindössze 1 százalékpontos mérséklődés tapasztalható, ugyanakkor, ha az elmúlt 4 évet vizsgáljuk, a 2020-as csúcshoz képest jelenleg 5 százalékponttal kevesebb azok aránya, akik belevágtak az első lakásuk megvásárlásába.

Több ebből Egyedül vettem lakást Budapesten 20 millióért – ilyen 2021 nyarán az ingatlanpiac belülről Kettészakad a rezsi miatt az ingatlanpiac, kényszerbe kerülnek az eladók

Az otthonteremtési támogatások igénylésének határidejét meghosszabbították, így a májusban jósolt első lakásvásárlóktól várt piacélénkítő hatás elmaradhat, nem sürgeti már a fiatal házasokat a támogatás igénylésének lejárati határideje.

Azonban a szakértők szerint nem érdemes kivárni.

Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője szerint a meredeken emelkedő infláció miatt csökkent a keresetek vásárlóereje, az élet minden területén megjelenő áremelkedés miatt kevesebbet tudnak majd a fiatalok ténylegesen ingatlanvásárlásra fordítani. Az emelkedő jelzáloghitel-kamatoknak köszönhetően pedig biztos, hogy nehezebb helyzetben lesznek jövőre azok, akik lakáshitellel tervezték kiegészíteni megtakarításaikat.

A korábbi évek trendje is a kivárás ellen szól

2019-ben átlagosan 30,3 millió forint is elegendő volt egy kb. 53 négyzetméteres első lakáshoz, 2022-ben már átlagosan 11 millió forinttal többre volt szükség egy hasonló méretű, saját ingatlan megszerzéséhez Budapesten. Az idei év augusztusi tranzakciói között az otthonteremtési céllal első lakást vásárlók 9 négyzetméterrel kisebb alapterületű és 10 millió forinttal alacsonyabb értékű ingatlanokat tudtak csak megvásárolni, mint júliusban. Az ország más területein is érezhető a változás, átlagosan 27,6 millió forintot költenek első lakásra, ugyanakkor a vidéken letelepedők birtokába az elköltött összegért cserébe átlagosan 78 négyzetméteres ingatlanok kerültek, ami 2 négyzetméterrel kisebb alapterületet jelent, mint 2021-ben, amikor mindössze 23,6 millió forintért is megkapták a fiatalok a tágasabb otthont.

Mi várható ezután?

Az általános várakozás szerint a piac átrendeződésével vélhetően csökkenhet a nagy alapterületű, kevésbé korszerű, nagyobb átalakításra és modernizálásra szoruló ingatlanok ára. A kisebb alapterületű ingatlanok ára vélhetően kevésbé fog változni.

Mi a helyzet a lakáshitelekkel?

Az már a Bank360.hu (szintén mai) sajtóközleményéből derül ki, hogy durván emeltek a nagybankok a lakáshitelek kamatain az elmúlt napokban, a legnagyobb lakossági pénzintézetek közül az OTP, a K&H és az MKB is lépett, 1 százalékkal vagy annál is nagyobb mértékben növelték a jelzáloghitelek kamatait. Van, amelyikük ezúttal csak az ötéves kamatperiódusú kölcsönöknél drágított, mások viszont a hosszabb kamatfixálású hiteleknél is.

A jelzálogkölcsönök teljes hiteldíj mutatója (THM) így már egyre gyakrabban haladja meg a 10 százalékot, a 8 százalék alatti THM-ektől pedig egy időre elbúcsúzhatunk.

A hitelek drágulása jelentősen szűkíti azoknak a lehetőségeit, akik átlagbért keresve vagy annál alacsonyabb jövedelemmel térnek be a bankba kölcsönért, a magasabb kamatokkal ugyanis borsosabb törlesztőrészlet is jár. Ez pedig nagyobb részét emészti fel a nettó jövedelemnek, így az igénylők gyakrabban ütközhetnek a jövedelemarányos törlesztési mutató (jtm) szabta hitelezési korlátnak. 

Ez ellen két dolgot tehetnek: kevesebb hitelt igényelnek, ami egy ingatlanvásárlás esetén esetén kisebb értékű lakást (és több kompromisszumot) okoz, vagy választhatnak hosszabb futamidőt is az alacsonyabb törlesztő érdekében, ami azonban a kölcsön összköltségét növeli meg.

Hogyan változtak a piaci hitelek szeptember közepén?

Az OTP Bank az 5 éves kamatperiódusú jelzáloghiteleknél emelt 1 százalékpontot a kamatokon, ami érintette a lakásvásárlásra, építkezésre, lakáscélú és egyéb hitelek kiváltására felvehető kölcsönöket is. Emellett a fogyasztóbarát konstrukciók ügyleti kamata is 1 százalékponttal emelkedett ugyanennél a kamatperiódusnál. A lakáscélú hitelek standard kamata így szeptember 15-től kamatkedvezmények igénybe vétele nélkül 12,05 és 12,45 százalék között alakul.A K&H Bank jelzáloghitelei is drágultak a napokban. Az 5 éves kamatperiódusú kölcsönök kamata 1,30 százalékponttal, a 10 éves, illetve a futamidő végéig fix kamatozású hitelek kamatai pedig 1 százalékponttal lettek magasabbak. Szeptember 19-től módosítja a jelzáloghitelek feltételeit az MKB Bank is. Emelkedik az ügyleti kamat minden 5 és 10 éves kamatperiódusú piaci feltételű kölcsönnél, előbbinél 1,60, utóbbinál 0,90 százalékponttal. A Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek kamata szintén ugyanekkora mértékben nő, kivéve a futamidő végéig fix kamatozású konstrukciót, ott az emelkedés mértéke 0,60 százalékpont.A változás után az 5 éves kamatperiódusú jelzáloghitelek kamata kedvezmények nélkül 10,44 és 11,24 százalék között alakul. 10 százaléknál alacsonyabb ügyleti kamathoz legalább 600 ezer forintos nettó jövedelmet kell igazolni az MKB-nál, a felvett hitelösszegnek pedig meg kell haladnia a 12 millió forintot. A 10 éves kamatperiódusú hitelek olcsóbbak, az ügyleti kamatuk kedvezmények nélkül 8,84 és 9,64 százalék között van. 8 százalék alá azonban már a legnagyobb mértékű kamatkedvezménnyel sem lehet bemenni. Az MKB-éhoz hasonló kamatváltozásokra lehet számítani a Magyar Bankholdinghoz tartozó másik pénzintézetnél, a Takarékbanknál is. Az elmúlt hónapokban már számos termékük, szolgáltatásuk feltételeit összehangolták, ami alól a jelzáloghitelek sem voltak kivételek. Az UniCredit Bank szeptemberben a jövedelmi feltételeken módosított a lakáshitelek, a babaváró hitel és a személyi kölcsönök esetében is. A leendő adóstól elvárt minimum jövedelem a korábbi 110 ezer forintról 155 ezer forintra nőtt, vagyis legalább ekkora összeget kell igazolnia minden hiteligénylőnek. Ha ketten – adósként és adóstársként – adják be a hiteligényt, akkor a 2022-es nettó minimálbér összegét kell tudni igazolniuk, ami 133 ezer forint. Korábban ez az összeg is 110 ezer forint volt. 

Mit tegyek, ha túl drága a hitel?

Létezik egy harmadik út azoknak, akiknek ezek a lakáshitelek már túl drágák, de ez csak azok számára járható, akik igénybe tudják venni a gyerekhez vagy gyerekvállaláshoz kötött állami támogatásokat és kamattámogatott hiteleket. A kamatmentesen igénybe vehető, gyakran lakásvásárlásra fordított babaváró hitel, illetve a 3 százalékos csok kétségkívül vonzó ajánlat a jelenlegi piaci kamatokat látva, ezekhez azonban a hitelképességen túl számos feltételnek kell megfelelni, amit sokak nem tudnak megtenni. Ráadásul a jegybanki alapkamat meredek emelkedése miatt az állami támogatások elvesztése után fizetendő büntetőkamat is egyre ijesztőbbnek tűnik mind a babaváró hitelnél, mind a csoknál.

The post Érdemes most lakást venni, vagy inkább várjak? appeared first on Forbes.hu.