Jön az újabb konzultáció, az energetikai szankciókról kérdez majd minket a kormány. A kérdéseket még nem ismerni, de a kormányzati álláspontot a szankciókról már igen – érdemes tehát végignézni, hogy a kormányzati gazdasági állításai közül melyik mennyire állja meg helyét.

Nemzeti konzultációt tart a kormány az energetikai szankciókról a Fidesz kérésére, ezt Kocsis Máté, a párt frakcióvezetője jelentette be tegnap. Kocsis azt mondta, hogy az energetikai szankciók ártanak gazdaságoknak és a háztartásoknak is, valamint azokon Európa csak veszít, Oroszország viszont gazdagszik.

A várható konzultáció kérdéseit még nem ismerni, de a kormányzati álláspontot a szankciós rezsimről már igen. Politikai kérdésekkel nem foglalkozunk, de a kormány gazdasági állításait bőven meg lehet vizsgálni. Ezek tömören:

A szankciók miatt szálltak el az energiaárak.A szankciók okozzák az inflációt.A szankciók nem működnek.

Szóval nézzük meg, mennyire alátámaszthatóak ezek az állítások.

Több ebből A legjobb energia az, amit nem használtunk el – hogyan lesz zöld a házunk? Nem a politika fog megmenteni minket – 7 erős állítás a kibontakozó válságról

Mi a helyzet a gázzal?

Nemcsak itthon, de egész Európában nagyon durván megdrágult a földgáz és a villamos energia is, ez tény. A chartokra ránézve jól látszik, hogy az Európában irányadó holland Title Transfer Facilitynél (ICE TTF) a határidős gázárak már tavaly ősszel elkezdtek meglódulni. Ugyan Magyarországon inkább a bécsi árak az irányadóak, de a hazai gáztőzsde árai lekövetik a hollandot.

A gáz ára a holland határidős tőzsdén. Forrás: CE TTF

Ugyan a gázár emelkedése mögött több tényező is meghúzódott (a járvány utáni felpattanó kereslet, vagy a leállított holland mezők), de télre már nyilvánvaló lett:

Oroszország elkezdte korlátozni az Európába irányuló gázexportot.

Akkor a Gazprom a várható hideg télre és a hazai gáztározók feltöltésére hivatkozott, de a háttérben az állt, hogy Moszkva így akarta kizsarolni az Északi Áramlat 2. üzembe helyezését. Érdemes észben tartani, hogy ekkor még közel fél évvel a háború előtt jártunk, az orosz csapatok már elkezdtek gyülekezni az ukrán határ körül, de Vlagyimir Putyin még csak hadgyakorlatot emlegetett.

Ha egy piacon csökkentik a kínálatot, az árak automatikusan megugranak: minél kevesebb van valamiből, annál többet ér. Ahogy egyre kevesebb földgáz érkezett Európába, az árak egyre emelkedtek. A tavaly október 40 euró már rég látott magasság volt, de most visszatekintve, amikor épp 200 alá buktunk, még rendkívül barátságosnak tűnik. Tavaly őszig egyértelműen Oroszországból érkezett a legtöbb földgáz Európába, azóta a heti nagyjából 3 milliárd köbméternyi orosz földgáz alig 600 millióra esett. A helyzet azóta is nagyjából ez, jóval kevesebb gáz érkezik Oroszországból, mint a korábbi években, itt van egy interaktív ábra az import alakulásáról, az orosz fülre kattintva jól látszik a különbség.

!function(e,i,n,s){var t="InfogramEmbeds",d=e.getElementsByTagName("script")[0];if(window[t]&&window[t].initialized)window[t].process&&window[t].process();else if(!e.getElementById(n)){var o=e.createElement("script");o.async=1,o.id=n,o.src="https://e.infogram.com/js/dist/embed-loader-min.js",d.parentNode.insertBefore(o,d)}}(document,0,"infogram-async");

Az uniós szankciós csomagokra rátekintve pedig azt látni, hogy

nincs semmilyen szankció földgázvásárlásra: minden európai ország annyi földgázt vesz Oroszországtól, amennyi akar. És amennyit tud.

Csak Moszkva nem ad el annyit, mint amennyi Európába kéne. Vlagyimir Putyin már jóval a háború előtt szándékosan elkezdte felverni az európai gázárakat, hogy gyengítse a kontinenst a tervezett háborúja előtt, míg ezt Európa mozgástér nélkül volt kénytelen nézni.

Úgy tűnik, hogy egyre csökken Moszkva zsarolási potenciálja, lehet, hogy a kieső orosz behozatal nagyobb részét sikerül pótolni, így idén télre még akkor is lehet elég gáz, ha az oroszok nem küldenek semmit.

És nyilván nem lehet arra számítani, hogy a szankciós rezsim megléte mellett Moszkva majd több gázt küld, tehát a háború és a büntetőintézkedések valóban hatással vannak rá. De érdemes leszögezni:

nincs gázipari szankció, az emelkedő gázárakat alapvetően nem az uniós szankciók okozták, hanem Moszkva előre kigondolt energiapolitikára.

Mi a helyzet a villamos energiával?

Nagyon hasonló a helyzet az árammal. Itt is fontos hangsúlyozni: nincs semmilyen, villamos energiára vonatkozó uniós szankció. Az villamos energia piaci árát a kereslet és a kínálat mellett a termelési tényezők, különösen a fosszilis energiahordozók határozzák meg. Az Európai Bizottság adatai szerint az unió villamosenergia-termelésének nagyjából 20 százalékát fedezik a földgázalapú erőművek. A Másfélfok nyári elemzésében alaposan végigvette, hogy az aktuálisan kialakuló piaci árat

mindig a kereslet kielégítéséhez még szükséges, de azt a legdrágábban termelő erőmű rövid távú működtetési költségei határozzák meg.

Ahogy a Másfélfok írta: a fosszilis tüzelőanyagokkal üzemelő létesítmények ténylegesen csak akkor termelnek egy adott órában, ha legalább a tüzelőanyag-költségüket (az elégetett szén vagy gáz árát), valamint a szén-dioxid-kibocsátási kvótához kapcsolódó költségeket fedezni tudják az áramértékesítés bevételéből. Nem mindegy persze, hogy egy erőmű egységnyi tüzelőanyagból mennyi áramot hoz létre, valamint mennyi szén-dioxidot bocsát ki. Az emisszióért ugyanis az erőmű fizet. Jelenleg a legtöbb órában fosszilis termelőegységek nélkül nem lehetne kielégíteni a fogyasztást, ezért az ármeghatározó általában egy szenes vagy gázos erőmű.

Éppen ezért a kvóta vagy a tüzelőanyagok drágulás esetén a nagykereskedelmi villamosenergia-piacon is drágulás jelentkezik.

Ergo az európai árampiacon a földgáz, a szén és a szén-dioxid-kvóta-árak a legfontosabb áralakító tényezők. És az elmúlt egy évben az orosz export korlátozása miatt mindkettő alaposan megdrágult. Míg 2020 nyarán a teljes költség nagyjából felét tette ki a gázköltség, addig 2021 végére, 2022 elejére az arány 80-85 fölé fölé kúszott annak ellenére, hogy a szén-dioxid-kvótaköltségek is megháromszorozódtak, ami az áram árát is jelentősen megemelte.

Az villamos energia drágulása mögött tehát alapvetően a gázár emelkedése áll, amely mögött alapvetően, de nem kizárólagosan az orosz export korlátozása.

És az olajjal?

Olajipari szankció valóban van, az unió tiltja a nyersolaj és finomított kőolajtermékek behozatalát, de csak több hónapos kivezetési határidőkkel és egyes országokra, köztük Magyarországra is vonatkozó kivételekkel. Már a háború előtt is látható volt, hogy a feszültségek hatására rendre megmozdult az olaj világpiaci ára, az olaj a gazdasági kilátásokra talán legérzékenyebb eszköz.

Több ebből Forbes 1×1: Miért esik az olajár, ha még háború van?

Oroszország a háború előtt akkor napi bő 11 millió hordóval a világ harmadik legnagyobb kitermelője volt az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia után. Emellett – ami fontosabb – napi ötmillió hordóval a világ második legnagyobb nyersolaj-exportőre volt, így az orosz olaj kiesése érzékenyen érinti a kontinenst. Az orosz olaj amúgy megtalálta a helyét, eladják Ázsiába nyomott áron, az orosz energiabevételek a nyár folyamán nem estek drasztikus mértékben.

A háború és a szankciók tehát hatással vannak az olaj árára, de amit Magyarországon nyáron láttunk, a dízel- és benzinhiány nem ennek volt a következménye. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója is többször elmondta: a vállalat képes ellátni az országot üzemanyaggal, „viszont szükséges kiemelni, hogy a töltőállomások leterheltségét a korábbihoz közeli szintre kell visszaállítanunk”. Egyrészt a Mol képes volt elegendő üzemanyagot venni és elviselni a veszteséget, ami a nyomott, literenkénti 480 forintos ár jelentett.

De a kisebb kutak nem, még az állami támogatás ellenére is bezárt jó néhány, mert nem akart veszteségesen értékesíteni.

Így a legnagyobb Mol-kutaknál alakult ki óriási kereslet, egy-egy kút valóban nem bírta a vásárlói rohamot: hiába volt elég üzemanyag az országban, nem tudták megfelelően elosztani.

Másrészt, ahogy Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázpiaci elemzője is elmondta: a nyár és az idegenforgalom jellemzően inkább a benzinkeresletet dobja meg, illetve egyes hírek szerint a mezőgazdasági termelők az elmúlt hónapokban tetemes dízelkészleteket halmoztak fel. Harmadrészt pedig időleges problémák bejátszottak, mint a Mol százhalombattai finomítójának leállása, vagy OMV schwechati finomítója újraindításának csúszása. De, tekintve főleg, hogy a Brent világpiaci ára épp 90 dolláron, januári, tehát háború előtti mélyponton van,

nem kijelenthető, hogy a magas benzinár a szankciós politika következménye lenne.

Tényleg a szankciók miatt van infláció?

Egész Európában magas az infláció, de érdemes kettéválasztani az európait és a hazait. Az euróövezet inflációs rátája augusztusban 9,1 százalékra nőtt, míg a magyar 15,6 százalékon állt ekkor.

Az Eurostat ábráján látszik: Európában az energiaár ugrott meg drasztikusan.

Közel egy évtizedig nem volt érdemi infláció, majd 2021 őszén hirtelen világszerte megindult. Nem lehet egy tényezőt mondani, ami okozza, sok faktor áll a háttérben, amelyek már a háború előtt is fennálltak.

Elsősorban az energiaárak meglódulása – lásd az előző pontokat.A járványt követő újranyitás alatt megindult a kereslet, a kereskedők és szolgáltatók igyekeznek bepótolni a kiesett bevételeket, a fogyasztók az elhalasztott vásárlásokat.A járvány alatti költségvetési és monetáris támogatások drágulásban csapódtak le.Az ellátási láncok zavara, ami a járványt jellemezte, még nem állt helyre.És furcsa belegondolni, de a várakozások is számítanak: ha egy kereskedő arra számít, hogy jövőre drágább lesz a működése, akkor már előtte elkezdi emelni az árait.

Ha ránézünk az uniós szankciós csomagokra: bőven vannak olyan intézkedések: szén, fa, cement, tengeri eHa ránézünk az uniós szankciós csomagokra: több nyersanyag, mint a szén, fa, cement, tengeri eredetű élelmiszerek és likőrök importjának tilalma, valamint ugye a nyersolaj és a finomított kőolajtermékek importját is tiltja az unió. Így e termékek, valamint az ellátási láncokban rájuk épülő termékek, szolgáltatások árát valóban emelik a szankciók.

De azért meglehetősen furcsa kijelenteni, hogy háborús infláció lenne Magyarországon. Ne feledjük:

A jegybank 2021 júniusában emelte meg először az alapkamatot az infláció elleni védekezésül.2021 novemberében vezették be az üzemanyagárstopot,2021 decemberében az emelkedő alapkamat miatti kamatstopot,2022 februárjának elején az élelmiszerárstopot,a háború pedig csak február végén indult.

Hamis a „háborús infláció” narratívája, Magyarországon már jóval a háború előtt nagyon magas volt az infláció, februárban, a háború indulásának hónapjában már 15 éves csúcson volt. Főleg úgy hamis a kijelentés, hogy az MNB inflációs jelentéséből kiolvasható, hogy itthon az élelmiszerek drágulnak legsúlyosabb mértékben (augusztusban éves bő 33 százalékkal), amely nem igazán szankciós hatás, hanem az emelkedő energiaárak, az ellátásilánc-zavarok, a dráguló munkaerő és az aszály következménye.

Még úgy is nálunk van Európa egyik legmagasabb rátája, hogy a lakossági rezsicsökkentés kivezetése még nem látszik, és érvényben van a lakossági üzemanyagárstop is – ki tudja, meddig.

És ne feledjük a félig összeomló forintot sem, amelyért elég furcsa lenne a háborút hibáztatni. Régiós párjainkat, a cseh koronát és a lengyel zlotyt távolról sem érinti ilyen rosszul a háború ténye.

Vannak bizonyos termékcsoportok, amelyeknek árára kihat a háború, ahogy a gazdasági kilátásaink romlása is hatással van rá, de a hazai infláció már bőven a háború előtt is rendkívül magas volt, az nem a háború hatására alakult ki.

Tényleg jobban fáj nekünk, mint Moszkvának?

Ez egy nagyon nehéz kérdés. A szankciók célja eredetileg az volt, hogy megállítsák az orosz hadigépezetet.

De egyrészt a háború még mindig tart, másrészt Európa fűtési nehézségekkel néz szembe, így könnyű azt mondani, hogy a szankciók nem működnek.

Azonban Európának ez az egy fő problémája van: a fűtési szezon gázigénye. Ha vége a fűtési szezonnak, a kontinens fellélegezhet. A legtöbb szakértő szerint pedig Európa szép lassan diverzifikálja a gázimportot és elkezdi kivezetni a lakossági gázfelhasználás egy jó részét, készül az uniós rezsicsökkentés, a következő tél már távolról sem lesz ekkora gond.

Míg a szankciók, úgy tűnik, szép lassan beütnek az oroszoknál. A legsúlyosabb szankciók, mint a pénzügyi rendszerről való leválasztás, a technológiai export tilalma, orosz oligarchák vagyonának befagyasztása nem olyanok, amik egyik napról a másikra érnék el céljukat. Persze, menet közben csúcsra pörgött az orosz fizetésimérleg-többlet – ha nem tudsz importálni, könnyű magas mérleget elérni. De közvetett bizonyítékok már bőven vannak, hogy Moszkva is elkezdi érezni az intézkedéseket, főleg azt, hogy:

Az orosz GDP már a második negyedévben nagyot esett, az orosz előrejelzések szerint még rosszabb rosszabb számok következnek.A Bloomberg által kiszivárogtatott orosz kormányzati jelentések szerint Moszkva 10 éves recesszióval és nemzetközi elszigetelődéssel számol a háború következményeként.Oroszország ugyan hatalmas bevételre tett szert az év első felében az energiahordozók exportjából, de augusztus óta már látszik, hatalmas rést üt a költségvetésén, hogy alig szállít gázt az EU-ba.Az ország technológiai fejlettsége épp visszazuhan annak hatására, hogy a nyugati cégek nem szállítanak a lakosság és a hadsereg számára is nélkülözhetetlen technológiákat. Vannak módszerek, ahogyan ezt megpróbálják kijátszani, de ipari méretekben nem nagyon lehet.Az orosz ipar belföldön nem tudja pótolni a távozó nyugati cégek termékeit és szolgáltatásait sem mennyiségben, sem minőségben.

Ahogy azt két elismert elemző, Suppan Gergely és Török Zoltán a lapunknak adott vitainterjúban elmondták:

igen, rövid távon Európának nagyobb gondot okoz a magas gázár. Hosszú távon egyértelműen Moszkva jár rosszabbul.

The post Jön az újabb konzultáció – 5 tény, amivel érdemes tisztában lennünk előtte appeared first on Forbes.hu.