Hogyan tudjuk elkerülni a fosszilis energiahordozók használatát? Lehetséges-e, hogy megtartsák az EU tagállamai az eredetileg kitűzött klímavédelmi célkitűzéseit az idei tél után? Hogyan fogunk fűteni télen? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a Budapest Forum csütörtöki panelbeszélgetésén.

Mennyire reális elképzelés az, hogy teljesen függetlenedni tudjunk az orosz gáztól?

– tette fel a kérdést a Budapest Forum második napján megrendezett panelt moderáló Jávor Benedek, egykori parlamenti képviselő. A CEU Demokrácia Intézet és a Political Capital rendezvényén a résztvevők egyenként mondták el a gondolataikat, így egymás mondanivalójára nem tudtak érdemben reagálni. A beszélgetésre meghívták Boriszlav Szandovot, a Bulgária klímapolitikáért felelős miniszterelnök-helyettesét, Toby Trister Gatit, aki a Clinton-kormányzat alatt az Egyesült Államok hírszerzéséért felelős államtitkára volt és Felsmann Balázst, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont kutató főmunkatársát. Összegyűjtöttük a legfontosabb állításaikat.  

Több ebből Egyszerre állnak jól és rosszul a magyar gáztárolók Honnan, ha nem az oroszoktól? ­­– Az európai gázfüggés felszámolásának alternatívái A sportra is lecsapott a rezsiválság – uszodák, ahol biztosan nem fogunk úszni a közeljövőben

Felsmann Balázs: Alkalmazkodnunk kell

Felsmann azt mondja, az idei nyár végére elértünk az energiaválság csúcsára: a gáztározók feltöltése volt a az EU legsürgetőbb intézkedése a növekvő energiaárak láttán, ez megtörtént. Körülbelül 1000 terrawattnyi tartaléka van most Európának, ami a fűtési szezonra elég lesz. (Egy normál évben az éves gázfogyasztás 4000 terrawatt, várhatóan ez idén jóval kevesebb lesz, körülbelül 3000 terrawatt, azaz 25 százalékos csökkenés várható.) A gáztározók feltöltése mindeközben hatalmas készpénzkiáramlást eredményezett. Az orosz útvonalakat leszámítva minden irányból megnövekedett energiaszállítás Európa irányába (legyen szó a kanadai LNG-szállítmányokról vagy a norvég forrásokról).Az ipar terén legrosszabb helyzetben a műtrágyagyártás van. Felsmann azt mondja, mivel a jelenlegi energiaárakkal kigazdálkodhatatlan a műtrágya-előállítás, a termőföldek hozama csökkenni fog. „A rövid távú ipari alkalmazkodás az energia terén fogyasztáscsökkenést eredményez, így végül kevesebb földgázra lesz szükség.”Hosszú távon a megújuló energiaforrások fognak megtérülni, a magas energiaárak ösztönzőleg hatnak az új, környezetbarát beruházásokra.„El kell fogadni, hogy egyre több magyar színház, uszoda, könyvtár fog bezárni idén azért, hogy spórolni tudjanak. Rövid távon alkalmazkodnunk kell ehhez” – zárta gondolatmenetét Felsmann Balázs.

Toby Trister Gati: Oroszország fegyverként használja az energiát

Gati szerint Putyin a nyugati megosztottságot erősebbnek feltételezte, mint amilyen az valójában, illetve mind energetikailag, mind a haderejük ütőképességét túlbecsülte.  „Új időszak következik, amiről meglep, hogy keveset beszélünk: A fosszilis üzemanyagoktól nem fogunk annyira függeni, mint a ritkafémektől, mint például a lítium, kobalt vagy a réz. Ezek nélkül nem lesz új energetikai forradalom” – fejtette ki Gati. A problémát az jelenti, hogy a nyersanyagokhoz az Egyesült Államok nehezen jut hozzá, hiszen a kitermelésük jellemzően instabil afrikai országokban és Kínában zajlik. Az akkumulátorgyártáshoz nélkülözhetetlen nyersanyagok jelentős részét Kínában bányásszák, az USA gazdasági ellenfeleként ez megnehezíti az amerikaiak helyzetét.„Oroszország fegyverként használja az energiát – mondja –, nem véletlen, hogy 900 méterre csapódtak be a zaporizzsjai atomerőműtől az oroszok rakétái.” Ukrajna atomenergiát exportál Európába, az atomerőművek támadásával megakaszthatták volna az ellátási láncot. Toby Trister Gati, az Egyesült Államok egykori hírszerzéséért felelős államtitkára. Fotó: Budapest Fórum

A bolgár miniszterhelyettes: Nem lesz olyan vészes a helyzet, mint amilyennek jósolják

Bulgária nehéz helyzetben van, a történelmi befolyás miatt Oroszország trójai falovaként kezelte őket a Európa, azonban mára ennek nincs nyoma, a háború kezdetén 70 diplomatát utasítottak ki az országból.Az ország a nukleáris energiát 100 százalékban külföldről szerzi, be, nagyjából egy évre elegendő tartalékuk van. Kis százalékban használnak gázt, az éves fogyasztásuk 3 milliárd köbméter (ami 0,8 százaléka az EU összfogyasztásának). Ennek a 99 százaléka azonban orosz importból származik. Egy-két héten belül a fogyasztásuk egyharmadát azeri gázzal helyettesítenék.A fővárosban, Szófiában a távfűtési rendszer használja fel az ország gázfogyasztásának egyharmadát. Évezredekkel korábban hiába építették termálvízben gazdag területre a várost, az onnan származó geotermikus energiát nem hasznosítják, amit kihagyott ziccernek tart.Fejlett LPG-hálózattal rendelkeznek, elterjedt a gáz mint üzemanyag használata az országban, ami relatíve olcsóvá teszi az autózást.A télen feltehetően náluk is a fosszilis energiahordozók jelenthetik majd a gyors megoldást. „Nem lesz olyan vészes a helyzet, mint amilyennek jósolják. (…) Emisszióban intenzív telünk lesz, de közép és hosszú távon meg fogja dobni a megújuló energiaforrások iránti érdeklődést” – foglalta össze Szandov a bolgár helyzetet. Boriszlav Szandov, bolgár miniszterelnök-helyettes, egyben környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Fotó: Budapest Forum

Nehéz hónapok jönnek, de a helyzet nem reménytelen

A panelre pár perc erejéig virtuálisan bekapcsolódott Kadri Simson, az Európai Bizottság energiapolitikáért felelős biztosa, aki az orosz energiafüggés megszüntetésének fontosságát hangsúlyozta.

Míg egy évvel ezelőtt Oroszország volt Európa legnagyobb gázszállítója,

a tavalyi évhez képest az addigi több mint 40 százalékról mostanra 9 százalékra csökkent a függés mértéke. Simson azt mondta határozott, hosszú távú intézkedéseket fognak hozni az energiaforrások biztosításához. Tervben van a nagykereskedők számára villamosenergia ársapka bevezetése, aminek a különbséget a rászorulók kapnák. Az idei télről azt mondta: nehéz helyzetben vagyunk, de az európai gáztározók hozzávetőlegesen 85 százalékig vannak telítve.

Simson egyetértett azzal, hogy hosszú távon a gázáremelkedés és az ellátási problémákra a megújuló energiaforrások jelentik a megoldást. A hidrogénbe nagy bizalmat vet az Unió, az energiaforrás szállításához újabb útvonalakat terveznek kijelölni (Németország már pár héttel ezelőtt hidrogénszövetséget alapított Kanadával, de az Egyesült Államokban is vannak tartalékok), ehhez hamarosan megkezdik a szükséges infrastruktúra kiépítését.  

Az ukrán energiahelyzetről is beszélt az uniós biztos. A jövőben kiemelt figyelmet fordítanak az ukrajnai energiaforrások védelmére, továbbá összehangolják a moldáv és európai energiaellátási útvonalakat, hogy Ukrajna ellátása stabil maradjon.

A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni (1 óra 52 percnél kezdődik).

Borítókép: Budapest Fórum

The post Hozzá kell szoknunk, hogy egyre több színház és könyvtár fog bezárni idén appeared first on Forbes.hu.