Az élelmiszer-infláció az életünk részévé vált, a hiány azonban még nem. Az idei év élelmiszer-ellátására még nem is lehetett volna számottevő hatással a háború, hiszen tele voltak a tárolók, de a jövő évről sok a kérdés, hiszen szinte biztos, hogy nem lesz egyhamar béke.

Az ország legrenitensebb inflációkövető blogja, a Vakmajom péntek reggel arról posztolt a Facebook-oldalára, hogy egy menő budapesti pékség aranygaluskás csigája 2021 decemberében 850, 2022 szeptemberében pedig 1650 forint volt.

Az ehhez hasonló extrém példák most már mindennapossá váltak, minden egyes bevásárlásnál szembesülünk a 15,6 százalékos infláció következményeivel. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2022 augusztusában a fogyasztói árak átlagosan 15,6 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit, az egy hónappal korábbi, júliusi áraknál pedig 1,8 százalékkal fizettünk többet a nyár utolsó hónapjában.

Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább,

azon belül is

a margarin (66,9%), a kenyér (64,3%), a sajt (61,0%), a száraztészta (57,9%), a tejtermékek (54,7%), a vaj és vajkrém (54,5%), a péksütemények (45,4%), a tojás (42,0%),a rizs (40,9%), a baromfihús és az édesipari lisztesáru (40,4%)

drágultak a legnagyobbat. 

Több ebből Nem a politika fog megmenteni minket – 7 erős állítás a kibontakozó válságról Új KSH-adatok jöttek: lassul a reálkereset növekedési üteme (az inflációé nem)

A júliusi reálkereseti és inflációs adatoktól sem lehetünk optimistábbak, lassul a reálkereset növekedési üteme, az inflációé viszont nem. Szintén KSH-adatok szerint a reálkereset 1,4 százalékkal emelkedett, júniusban ez a mérték 3,3 százalék volt a fogyasztói árak növekedése mellett.

Idén még nem a háború az oka

A magyarországi élelmiszer-infláció nem írható kizárólag a háború számlájára, főleg nem idén, amikor a tartalékok például gabonából még jelentősek voltak, így az ellátási lánc problémái nem voltak olyan nagy hatással. Ami viszont igen, az a költségvetési hiány miatt hozott megszorítási intézkedések, a szektor profitját elvevő különadó, amire a kereskedők áremeléssel reagáltak. Az energiaárak megtízszereződtek, ami a termelés és a nyersanyag drágulásával járt, ami szintén tovább hajtotta az inflációt.

Hosszú távon azonban nemcsak az infláció, hanem az élelmiszerhiány is komoly problémákat okozhat, és itt a háborúnak egyre közvetlenebb következményei lehetnek. A szélsőséges időjárás, a magas energiaköltségek, a megugró műtrágyaárak és a globális piac kitettsége az ukrán és orosz mezőgazdaságnak elhúzódó, lassan kibontakozó élelmiszerhiányhoz vezethet világszerte az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint.

Ukrajna és Oroszország felel a globális napraforgóolaj-export több mint feléért, mindeközben Ukrajna biztosítja a világ gabonaexportjának 36 százalékát, valamint az árpa, a repce és a kukorica esetében is a top öt exportőr között van A háború elmúlt 7 hónapjában többször akadozott a gabonaexport Ukrajnából, a háború az mezőgazdasági munkálatokat is veszélyeztette, volt, hogy az ukrán gazdáknak éjjel kellett vetniük, hogy ne maradjon ki az idei termés. Így aztán amikor augusztusban közel húsz teherhajónyi gabona indulhatott meg Ukrajnából az EU-ba, átmeneti könnyebbséget jelentett, a tározók újra megteltek.

Minél több ukrán kikötő esik el, annál nehezebb lesz probléma nélkül, olcsón exportálni a terményeket,

Ukrajna a gabonafélék 98 százalékát szállítja tengeri úton, kikötőkből, és csak töredékét a drágának számító vasúton, és ez a stratégia most nagy hátrányt jelent. 

Az élelmiszer-inflációra és a hiányra mindig a fejlődő országok és a feltörekvő piacok reagálnak a legrosszabbul, ezekben az országokban a háztartások az összes kiadásuk nagyobb hányadát fordítják élelmiszervásárlásra. A Világbank becslései szerint Nigériában a szegény háztartások jövedelmük körülbelül 57 százalékát költik élelmiszerre. Ehhez képest az Egyesült Királyság átlagos háztartása 2019-20-ban 10,8 százalékot költött ételre.

Így az emelkedő élelmiszerárak csökkentik a háztartások reáljövedelmét, ami miatt egyre több ember kerül az élelmiszer-szegénység csapdájába. Európa nagyrészt önellátó tud lenni, de az erre való átállás és az EU-n kívüli exportpiacok életben tartása komoly terheket rónának a gazdaságokra, Egyiptom például több mint 80 százalékban függ az orosz-ukrán gabonabeszerzéstől. 

Az instabilitást erősíti fel a gazdaságokban

Az olyan helyzetek, amikor az élelmiszer egyre drágábbá vagy rossz minőségűvé válik, polgári konfliktusokat is szíthatnak. Ez történt a 2010-es évek elején lezajlott arab tavasz idején, amely részben a magas gabonaárakra reagálva alakult ki, emlékeztet az Economics Observatory. A közel-keleti kormányellenes tüntetések a nemzetközi élelmiszerár-infláció, a rossz időjárási körülmények és a mezőgazdasági területek csökkenése, valamint a magas munkanélküliség és a korrupt politikai osztályokkal szembeni elégedetlenség miatt alakultak ki.

Tíz évvel később hasonló tényezők együttesen politikai zavargásokat és az árak további emelkedését okozhatják, miközben egy globális gazdasági válság következményeivel is meg kell küzdeni.

A törékeny intézmények, a politikai instabilitás és a nem diverzifikált gazdasági struktúrák felerősíthetik a háború hatását a feltörekvő gazdaságok élelmiszeráraira. 

2021-ben 770 millióan éheztek a világon, a FAO adatai szerint. Az ukrajnai háború idén 13 millióval, 2023-ban pedig további 17 millióval növeli az éhező emberek számát, főleg a legszegényebb országokban – ahogy az lenni szokott.  

The post A háború az asztalunkon: élelmiszer-inflációra élelmiszerhiány jöhet appeared first on Forbes.hu.