Amikor a szentendrei HÉV-ről leszállva a Budai útra fordultam, hirtelen olybá tűnt, mintha Budapest belvárosába, valahová a Nagykörútra keveredtem volna, pedig a Dunakanyar egyik kisebb településén, Budakalász főutcáján sétáltam. A kétsávos, alapvetően békés, kisvárosira tervezett úton sztrádához szokott sebességgel hasítottak az autók, az áradat mindkét irányban szűnni nem akaróan áramlott. Dudálás, por, büdös, az egérút hiábavaló keresése, fékcsikorgást visszhangzó pilisi hegyek, az augusztusi hőségben fullasztó levegő. Ekkor átéreztem az ott élők majd’ negyvenéves küzdelmét az elkerülőút megépítése érdekében, ami úgy tűnik, most újfent vágyálommá vált, noha Göbl Richárd budakalászi polgármester, Szentendre és Pomáz polgármestereivel összefogva, még nem adja fel a reményt. (Visszhang)