Digitálisan fejlődő vagy fejlett országnak számítunk?
2017-ben készült egy tanulmány a McKinsey jóvoltából Digitális kihívók címmel. A kifejezés tíz, lényegében kelet-közép-európai országot takar, köztük van Magyarország, Csehország és Szlovákia is. A tanulmány a régióban rejlő lehetőségeket figyeli, hogy mennyire vagyunk digitálisan lemaradva a fejlett európai országoktól. Utóbbiakhoz tartozik a Big Five is, Franciaország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Spanyolország és Németország. Vannak még az úgynevezett élenjárók, a Benelux államok, Írország, valamint az északi országok, ők gyakorlatilag a teljes északi régiót lefedik.

Ha az uniós Digitális Gazdaság és Társadalom Indexet (Digital Economy and Society Index, DESI) nézzük, Kelet-Közép-Európában sok ország van lemaradóban. A DESI-ben mi Románia és Szlovákia előtt járunk, a csehek mögött és a lengyelekkel egy szinten. Ugyanakkor elképesztő lehetőségek vannak a régióban, azt gondolom, itthon is. Igaz, egyelőre nem tartozunk az élenjárók közé. Viszont az elmúlt négy évben a kihívók régiójának digitális gazdasága nőtt a leggyorsabb ütemben, 10,9 százalékkal, ami negyvenkétmilliárd eurós plusz forgalmat jelent. Ennek a tíz országnak összeségében negatív a külkereskedelmi mérlege. Ez azért fontos, mert a McKinsey riportja szerint épp az exportnak kellene lennie a digitális kereskedelem hajtóerejének, ha növekedni szeretnénk. Ezzel szemben az export hetven százaléka a régión belül marad.

Érdemes a fejlődési lehetőségeket és a lemaradást szétbontani lakossági, vállalati vagy állami oldalra is?
Mindenképp. Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) 2022-es digitális gazdasági-társadalmi indexe szerint uniós szinten Magyarország még mindig sereghajtó, a huszonkettedik. Ez az index különszedi az állami szerepvállalást, a vállalati szektor digitalizációját, valamint azt, hogy az egyéni készségek milyen szinten vannak.

A technológiai háttér, fejlettség adott, csak a készségek hiányoznak?
Azt gondolom, mindkettőben nagy lemaradásunk van. A vállalati folyamatok és a munkavállalók szintjén is. Csupán a vállalkozások körülbelül harminc százaléka tekinthető digitálisan érettnek. IKT-területen és az infrastruktúrában is invesztícióra lenne szükség Magyarországon. Kommunikációs infrastruktúrában, mobiltechnológiában viszont jól állunk.

4G hálózati és szélessávú internetes lefedettségben is, csak hiába, ha a lakosság vagy vállalati szféra nem tudja kihasználni.
Így van, ehhez akarat és nyitottság kell, akár a digitális alapú rendszerre való átálláshoz, hogy cégen belül minél gyorsabban legyenek elérhetők a riportok, vagy hogy a munka hatékonyságát növelő felhőszolgáltatásokat használjanak. Optimalizálásra lenne szükség, de ehhez az kell, hogy a cégek eleve megértsék, mit tudna hozzáadni a digitalizáció a hatékonyságukhoz. Az itthon működő nagyobb vállalkozások, multik azért előrébb járnak, egyértelműen a kkv-knál nagy a lemaradás. Persze, kivétel erősíti a szabályt, a nagyoknál is látni ellenpéldát.

Van felelősségük az óriáscégeknek abban, hogy magukkal húzzák a kkv-kat? Van erre hazai példa?
2016 óta fut ingyenes programunk, a Grow with Google, célja a digitális tudás alapszintjét átadni online és offline tréningeken. Már több mint 110 ezer embert és céget oktattunk alapkészségekre. Aki érdekelt a digitalizációban vagy más területen, annak felelőssége segíteni a vállalkozásokon, az elmúlt években mi is egyre inkább erre törekszünk. A magyar Google a Startup Hungaryben alapítóként is jelen van a magyar startupszcéna jobbá tételéért, ahogy a Digitális Kereskedelmi Szövetségben (DKSZ) is tesz a hazai e-kereskedelem fellendítéséért. Rajtunk kívül a Vodafone-nak van sok kommunikációs kezdeményezése kifejezetten a kkv-kért, banki területen pedig a K&H-nak, az Erstének és az MKB-nak is futnak kkv-programjai. Fejlődésre nyilván volna itt is tér.

A feladatok mekkora része az, amit ti végeztek el, noha ennek állami szinten vagy a közoktatásban kellene zajlania?
Összetett kérdés. Sok szempontot figyelembe kell venni, és nincs mindenben szerepünk. Reálisak vagyunk abban a tekintetben, hogy látjuk, nem feltétlen leszünk képesek évek alatt megváltoztatni az ökoszisztémát. Ha csak a szakképzett munkaerő hiányát nézzük, azaz az egyik legnagyobb problémát a digitális piacon, ez nem az a terület, ahol mi segíteni tudunk, mi a DKSZ-ben inkább a figyelmet tudjuk rá felhívni. Egy kis szövetség erőforrásaival kell dolgoznunk, mi azokra a piaci szereplőkre fókuszálunk, akik már tartanak valahol, az ő kezüket fogva igyekszünk példát mutatni. Szerintem lehet így olyan hatást elérni, ami a piacot is megmozgathatja.

Ami az oktatást illeti, a fiatalok nem látják, mik az egyértelmű hiányszakmák, merre érdemes elindulni, az e-kereskedelemben sem. Fontos lenne, hogy induljanak szakirányú oktatási programok. A cégek most két úton haladnak, vagy maguk próbálják kinevelni a kollégákat és átadni a tudást, vagy az itt dolgozó szakemberek próbálnak részt venni kifejezetten digitális kereskedelemről szóló képzésekben.

Ami a te személyes felelősségvállalásodat illeti, téged nyomaszt az itthoni helyzet?
Engem kifejezetten motivál, nagy kedvvel és ambícióval építkezek startupos és digitális területen is. Ez talán belső indíttatásból fakad. Szeretek dolgokat felépíteni, bármilyen projektbe invesztál az ember, nyilván jó érzéssel tölti el, ha ennek idővel látja az eredményét és sikerét.

Neked mint magyar Google-vezetőnek hogyan festett a digitális fejlődésed?
Mikor 2011-ben idekerültem, két kis szobánk volt, plusz még egy. Abban ültem én, kisebb túlzással bezárkóztam három hónapra, és tanultam. Aludni nyilván hazajártam. X generációs lévén szó szerint bele kellett tanulnom a digitális világba, nem jött magától, mint akár a gyermekeimnek, akik vele nőttek fel, és helyzeti előnyben vannak. Nekünk nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk. Ha ott ragadtam volna a tíz évvel előtti szinten, ma semmit nem értenék a digitális világból, a napi szintű edukáció és önfejlesztés létfontosságú.

A covid felgyorsította az e-kereskedelmi folyamatokat. Viszont mit vársz a következő időszaktól, a háborútól, az energiaválságtól, a klímakatasztrófától, a közelgő recessziótól? Hogyan fenyegetik a piacot?
A világban uralkodó bizonytalanság továbbra is meghatározó lesz. A covidból is azt láttuk, a digitálisan fejlettebb gazdaságok ellenállóbbak a válsággal szemben, mint a kevésbé fejlettek. Szintén a McKinsey nézte meg a járvány első hulláma alatt, hogy az élenjárók GDP-je kisebb mértékben esett vissza (−2,3 százalék), mint a digitális kihívóké (−3,9 százalék).

Hogyan vértezheti fel magát a közelgő válságra egy e-kereskedő?
Több területtel is foglalkoznia kell. A legfontosabb a munkaerő- és szakértelemhiány orvoslása, a cégeket és munkavállalókat minél inkább a tudás elsajátítására kell ösztökélni. Azt hiszem, vezetői kultúraváltásra is szükség lenne, legalábbis változtatni kellene azon a szemléletmódon, hogy lemondók vagyunk. Sok cég kishitű, azért nem exportál, mert azt hiszi, nem ért hozzá, nem ismeri a piacot, nem tudja, hol induljon el. Pedig mindenre van megoldás, ezen dolgozniuk kellene a vezetőknek, fontos, ki mennyire képes hitelesen beszélni a munkájáról. Aki át tudja adni cégen belül az elhivatottságát, biztosan sokat tud vele segíteni.

The post Bezárkóztam három hónapra, és tanultam (aludni hazajártam) appeared first on Forbes.hu.