Van rá lehetőség, hogy ne kórházban szüljön valaki, de eddig nem volt a piacon olyan komplex szolgáltatást nyújtó intézmény, mint a Budai Perinatális Központ. Hogyan indultak, hogyan dolgoznak, mit kaphatunk egy ilyen helyen – és mennyiért?

Nyitva várt a kapu a villaépület előtt, ezért csak hazaindulva láttam meg, valójában mit is formáz a kovácsoltvas kapu: a Budai Perinatális Központ (BPK) alapítói által a szellemiségük jelképévé választott szimbólumot, az ölelő kezek által körülvett és a termékenységet mintázó gránátalmát.

A Gellért-hegyen már májusban megnyitotta kapuit – az országban elsőként – a Budai Perinatális Központ, mely céljául tűzte ki, hogy a családokat a gyermek megfoganásától, annak megszületésén át és életének első néhány évében szakmailag támogassa. Ez az országban a negyedik otthonszülést kísérő szolgáltató, de abban az értelemben az elsők, hogy milyen komplex csomaggal várják a kismamákat.

A hivatalos megnyitót augusztus végén tartották. Azóta – ahogy azt szakszerűen mondják – intézeten kívüli szülésre is van itt lehetőség, az elmúlt néhány hétben már két baba született meg az erre kialakított szobák egyikében. A második baba csütörtökön, a Nap-szobában jött világra.

Mi éppen ebben a szobában ülünk le beszélgetni. Bár a teret egyértelműen uralja a méltóságteljes, melegséget árasztó baldachinos, tömörfa franciaágy, vonzza a tekintetemet egy különösen ívelt, szintén fa „alkalmatosság”. A régi, sokat látott fa tárgyakat valahogy muszáj megérinteni. Tudattalanul ezt is megsimítom, miközben Vass Gabriella bába-szülésznő, perinatális tanácsadó meséli: egy Franciaországból származó szülőszékről van szó, igazi különleges darab, nagy titkok tudója.

+ 3 kép a galériában + 3 kép a galériában Budai Perinatális Központ (6 kép)

A központ ötlete hat, a perinatális ellátás egy-egy területén dolgozó szakértőtől származik. Létrehozását régóta tervezték, majd 2021 tavaszán kezdtek hozzá a háttérszámításokhoz, a szakmai célok és a számok összeegyeztetéséhez. Nagyjából 100 millió forint indulótőkére volt szükségük.

Végül egy baráti befektetői társaság gyűlt össze. Csupa olyan család kapcsolódott a projekthez, akik valamilyen módon érdekeltek ebben a témában például saját életútjuk miatt, mert átéltek egy nagyon jó szülés körüli időszakot és szerették volna, ha ez más számára is elérhetővé válna. Egy éve gyűlt össze a pénz, a szakmai alapcsapattal együtt összesen 12 fős Juno Perinatális Központ Kft. áll a háttérben. „Nyilván a cél a fenntartható működés, de ennek érdekében semmilyen szakmai kritériumot nem áldozunk fel” – mondja Szelényi Nóra pszichológus, a BPK hat szakmai alapítójának egyike.

A hat szakmai tulajdonos mellett hat, leginkább a gazdaság területéről érkező tulajdonosa van a kft-nek, akik tevőlegesen is részt vesznek a BPK hátterének kialakításában. „A tulajdonosokon kívül több kulcsember kíséri a csapatunkat: szuper jogászok és egy könyvelő alapozza meg működésünket.”

„A három szintes ingatlan bérlése, a szükséges átalakítás és felszerelés után terveink szerint nagyjából most kellene nullára kijönnie a bevétel-költség mérlegnek. Ez nincs így. A tervezést nyilván számos váratlan esemény bojkottálta az elmúlt időben.

Tudjuk, hogy nagy szerencsénk volt, hiszen jelen gazdasági környezetben valószínűleg el sem tudnánk indulni.”

Más tényezők is akadályozták az indulást. Az ingatlan teljes csatornarendszerét ki kellett cserélni, a probléma nagyjából nyitásra kész állapotban, tavasszal derült ki. Nóra a magára kötött néhány hónapos babájával, harmadik gyerekével állt a három méter mély gödörben, de végül kimásztak belőle. Ő és a projekt is.

Interjú Gólya Ágnes 14 perc olvasás

Nem fizetett érte az állam, csak megszüntette – az államosított lombikprogram ellentmondásai

Legyél jobb! Somogyi Szonja 10 perc olvasás

„Ha kopognának, köszönnének, engedélyt kérnének érintés előtt, már sokat számítana”

A jó élet Somogyi Szonja 9 perc olvasás

Őszinte képek az anyaságról – az Instagram törölte, a belőle készült fotósorozat világsiker lett

Sok a félreértés és az előítélet

Az intézeten kívüli szülés szabályozására 2011-ben született Magyarországon kormányrendelet. Ahogy honlapján a Magyar Pre- és Perinatális Pszichológiai és Orvostudományi Társaság is részletezi, azóta léteznek a keretek ahhoz, hogy a szaksegítség és egyéb segítők (orvos, szülésznő/bába, neonatológus, dúla) milyen formában, feltételekkel, felelősséggel vehetnek részt az ellátásban.

Ma Magyarországon a szüléseknek nagyjából 0,5-1 százaléka történik kórházon kívül.

A nyugati társadalmakban ennél kicsivel magasabb az otthonszülések aránya, a legismertebb kivétel Hollandia, ahol a gyermekek kb. 20 százaléka születik intézeten kívül. Ezek a számok a covid időszaka alatt némileg meg is emelkedtek.

„A jó, nyugodt és háborítatlan szüléshez nincs másra szükség, mint jó, nyugodt és háborítatlan környezetre és ebben benne van a személyi környezet is” – mondja Gabriella. Azon szakemberek részéről, akik már találkoztak intézeten kívül vagy otthon született babákkal, egyre jobb az elfogadottsága, viszont még mindig sok a félreértés, a nem megfelelő hozzáállás.

„Ismerek olyan esetet, ahol a gyerekorvos miután megtudta, hogy otthoni szülés lesz, visszalépett és nem vállalta praxisában a babát. Ilyenkor érzelmi hozzáállásukat helyezik a szakmai elé” – emelte ki Gabriella. „Természetesen mindenkinek lehet erről gondolata, állhat valaminek a pártján, de a páciensnek ezt egyszerűen nem lenne szabad megtudnia – véli Gabriella –.

Olyan ez, mint a vallásosság kérdése: nem befolyásolhatja az orvos és páciense kapcsolatát.”

Nóra szerint Magyarországon még mindig sok a félreértés és az előítélet az intézeten kívüli szülés témájában, holott számtalan nemzetközi jó gyakorlat és tanulmány bizonyítja ennek megfelelő szakmai keretek között működő létjogosultságát és biztonságosságát.

Dr. Gutmann Orsolya szerint ennek oka lehet, hogy a legtöbb, szülés körül dolgozó szakember képzése és munkája során szinte soha nem lát egy élettani, saját ritmusában zajló vajúdási folyamatot, amelybe nincs beleszólás. „Azt szokták meg, hogy ez egy meghatározott keretrendszerben zajlik, melyet bizonyos szinten irányítanak, mert az a biztonsági zóna. Mármint az orvos számára”.

A csapat

Az alapítók dr. Gutmann Orsolya szülész-nőgyógyász szakorvos, Veisenberger Eleonóra dúla, Szelényi Nóra pszichológus, Tutsek Annamária dúla, Vass Gabriella bába-szülésznő és Ördögh Csilla pszichológus. Rajtuk kívül endokrinológus, szonográfusok, további pszichológusok, szülésznők (bábák), szoptatási tanácsadók, perinatális szaktanácsadók, több dúla, hordozási tanácsadó, bodyworker vesz részt a központ munkájában. Partneri viszonyban dolgoznak, nincs alá-fölérendeltségi viszony a kollégák között.

Ez a szenzitív időszak akár 70 évre is kihathat

A központ szakmai csapatát alkotókban közös, hogy mindannyian perinatális szaktanácsadók, illetve különböző területeket lefedő szaktudásukat a perinatális ellátás területén hasznosítják.

Magyarországon létezik egy rejtett kincs, az ELTE nemzetközi színvonalú perinatális szaktanácsadó/tanácsadó képzése

– mondják. Ez a perinatális tudomány a legújabb kutatásokon alapszik, mely a születés előtti és körüli emberi fejlődés körülményeit és annak a test-lelki fejlődésre, családdá válásra gyakorolt hatásait kutatja.

Integrálja a pszichológia, a szülészet, a neonatológia, az endokrinológia, a neurobiológia, a reprodukciós orvostudomány, a filozófia, a szociológia, az etika és más tudományok területeit.

„A gyermek utáni vágy, a fogantatás, a várandósság, majd a gyermekágy és a korai gyermekkor időszaka mind kiemelten szenzitív periódusok és kulcsélményt jelentenek a családoknak. Kihat 10-20, de akár 70 évre is. A hozzánk fordulókat mi ebben a teljes ívben látjuk el, nem csak egy-egy kiemelt szelettel foglalkozunk, hiszen ezek az évek meghatározzák magát a családot is. Nemcsak a pszichés állapotra, hanem az egészségre is hatással van, utóbbi közvetlen következményeket jelent” – fejtette ki Gabriella.

„Tovább bővíteném ezt a spektrumot: ezek idővel társadalmi szintű hatásokat jelentenek. Azt, hogy az egyén hogyan tud kapcsolódni önmagához, másokhoz és ez megjelenik a döntéseiben. Mindezeknek itt van a gyökere, ebben az érzékeny periódusban” – tette hozzá dr. Gutmann Orsolya.

Mit kaphatunk a központban?

A központban széles a szolgáltatások köre. A női test megértését célozza a FEMM oktatás (a ciklus, hormonális működések és testi jelek megismerése), a nőgyógyászati és endokrinológiai szakellátás. Teret kap a trauma- és feszültségoldás is. A várandósság időszakában szükséges vizsgálatok (ultrahang, genetikai szűrés, laborok) mellett

ugyanolyan szerepet kap a testi és pszichés felkészülés támogatása.

„Önmagában az is nagy megnyugvást nyújt a szülőknek, ha alapvető fiziológiai és anatómiai ismeretekhez jutnak. Ez a ráhangolódás nemcsak az intézeten kívüli szülésnél fontos. Ha az anya tisztában van azzal, hogy mi zajlik a testében, jobban kapcsolódik önmagával és a babájával, tudja, mire képes a teste és a babája. Ugyanez igaz a nővel érkező partnerre is, lehet az a párja, az édesanyja, vagy bármilyen más rokon: ők is nagyobb magabiztossággal és a kompetencia érzésével lehetnek jelen a szülésnél” – mondja Anna.

Tutsek Annamária szerint az általa és Veisenberger Eleonóra által (mindketten dúlák és okleveles Spinning Babies Szülőoktatók) vezetett úgynevezett Spinning Babies várandóskurzus például a testi önismeret egyik kiemelt formája. Itt a várandósság komfortosabbá tétele és a szülés megkönnyítése a cél olyan módszerek és technikák átadásával, ahol a test mozgástartományának bővítése és a belső lágyszöveti testegyensúly támogatása áll a fókuszban.

Nemcsak a felkészülésben, hanem a születést követő periódusok, a gyermekágy és a kisgyermekkor segítésére is nagy hangsúlyt helyeznek. Szolgálja ezt a munkát meseterápia, szoptatási tanácsadás, vagy például az Anya útja és a Mamafonó nevű foglalkozás, ahol az anyasággal járó változások feldolgozására van lehetőség megtartó közegben.

„Fontos számunkra, hogy az orvosi várandósgondozás mellett legalább akkora hangsúllyal jelen legyen a testi és pszichés önismereti munka is” – mondja Nóra. Beszéd közben két kezének ujjait a hármas egység szemléltetésére ösztönösen összefűzi.

„Ennek a spektrumnak a bejárása viszi el oda az asszonyt és a körülötte lévő családot, hogy ez tényleg egy belső biztonságra építő, jó szülés lehessen.

Stabil alapokat ad a családdá válás talán további állomásain, ha már a várandósság és a szülés alatt is megtapasztalhatom, hogy bízhatok a testemben, bízhatok a babámban.

Amikor hozzánk érkezik egy család, az elején elmondjuk, hogy partneri gondozásban dolgozunk: mi hozzuk a magunk szakmaiságát és szeretetét, de az út az övék.”

Az alapítók dr. Gutmann Orsolya szülész-nőgyógyász szakorvos, Tutsek Annamária dúla, Vass Gabriella bába-szülésznő, Veisenberger Eleonóra dúla és Szelényi Nóra pszichológus

Nem mindegy, hogyan beszélünk egy várandós nővel

Nemzetközileg egyre alaposabb az átkutatottsága a szülés-születés folyamatának mind a fiziológia, neurológia, endokrinológia, mikrobiom-diagnosztika, pszichológia, kötődés-kutatás és egyéb téren. Hatalmas átalakulás zajlik, mely a szülések fiziológiai megfigyelésein alapszik.

„A különböző szakterületek, mint a kiropraktika, oszteopátia, a fascia terápiák, ízülettan behozzák a test ismeretében azt a plusz tudást, amit a szülészetben rendkívül jól lehet alkalmazni. Hogy hogyan tudjuk a test saját képességeit megtámogatni abban, hogy kifejezhesse az egyébként benne lévő kompetenciát és kibomolhasson az, amire képes” – fejtette ki Tutsek Annamária.

„Ugyanakkor a modern életformából jó lenne visszatanulni és visszaszoktatni magunkat arra a szokásrendszerre, melyre a testnek és a léleknek szüksége van. Például a fizikai aktivitás terén elmondható, hogy a sok széken ülés, autózás, kényelmesnek tartott életforma már egy beavatkozás az evolúciósan kialakult testi rendszerünkbe. Ezt érdemes okosan átformálni progresszív módon, használni a technológia adta előnyöket, de megadni a testnek, ami az optimális működéséhez kell. Ez nagyon markánsan megmutatkozik a várandósságnál és a szülésnél” – mondja Anna.

„A mozgáskultúránk mellett kapcsolati kultúránknak is van mit fejlődnie. Újra társadalmi normává kellene tenni a gyermekágyas támogatást, ezzel jelentősen csökkenteni lehetne a gyermekágyi depresszió előfordulását.

El kellene gondolkodnunk rajta, hogy hogyan beszélünk a várandósokkal, mit nem mondunk neki, mit igen.

Mi az, ami valójában támogató? Mi az, amit kérdezünk vagy nem kérdezünk egy veszteséget átélt családtól. Mindezt újra kell fogalmaznunk társadalmi szinten” – tette hozzá.

Az elmúlt évszázadok medikalizációja során az orvosi segítséggel történő szülés-születés vált normává, holott a perinatális ellátásban dolgozók egyetértenek abban, hogy a nőknek ősi tudása van erről.

Dr. Bálint Sándor szülész-nőgyógyász-pszichoterapeuta elméletét idézi Gabriella, miszerint ez a tudás olyan, mint egy kincses ládika, mely a tenger mélyén pihen. A nővé érés, majd a megfoganás ideje alatt elkezd felemelkedni a tengerfenékről. Hogy ez milyen gyorsan történik, mennyi inda, hínár fonódott rá és húzza vissza, az mindenkinél egyéni. Az indák származhatnak a saját születés emlékéből, a családi szüléstörténetekből, transzgenerációs élményekből, de akár filmekből is.

Ez az otthonszülés már nem az az otthonszülés

Abban mindannyian egyetértenek, hogy az orvosi ellátásnak kiemelt szerepe van bizonyos esetekben, a biztonság az egyik legfontosabb tényező a BPK életében. El kell tudni kompetensen dönteni, hogy meddig normatív egy szülési folyamat és mikor lép életbe az a viszonylag kis százalékban előforduló forgatókönyv, hogy mindenképpen szükség van beavatkozásra és egy más, kórházi eszközparkra.

„Az ellenzők mindig azt szokták felhozni, hogy régen, amikor csak otthonszülés volt, akkor mennyi anyai meg magzati veszteség fordult elő” – mondja Gabriella.

„De ez az otthonszülés már nem az az otthonszülés. Ma már rengeteg szabálynak meg kell felelnie, csak a legalacsonyabb rizikójú várandósság engedhető intézeten kívüli szülésbe, ráadásul ott van a háttérkórház is, ahova 20 perc alatt be kell tudni érni az intézeten kívüli szülés helyszínéről”.

A BPK háttérkórháza a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, a kölcsönösen együttműködő szakmai kapcsolat egyaránt fontos mindkét helyszínnek.

Ide nem akkor viszik be a szülő anyákat, amikor „baj van”, hanem az első pillanatban, amikor a normalitástól kezd eltérni a folyamat. Erre az esetleges helyzetre külön is felkészítik a szülőket, hogy természetes rugalmassággal tudják kezelni, ha így alakul és továbbra is kompetensnek érezhessék magukat saját szülésélményükben.

Arra szerződünk, hogy elkísérjük őket

„A sikert nem abban mérjük, hogy itt szüli meg egy édesanya az egészséges babáját, hiszen biológiai folyamatokról van szó, melyek nem teljesen kiszámíthatók. Mi arra szerződünk, hogy szaktudásunkkal támogatva elkísérjük őket az ő egyéni útjukon és azon segítjük őket.

Nem ígérhetünk semmit a szülés helyével kapcsolatban, csak azt, hogy támogatjuk őket, bármerre indulnak. Hiszen nincs két egyforma szülés” – mondja Gabriella.

A központ célja, hogy havonta legfeljebb 20-24 szülést kísérjenek. Úgy vélik, ez az a szám, aminél még ténylegesen biztosítható a kellő mennyiségű idő, az odaszentelődés és a szakmai energia.

A szüléskísérések mellett azoknak a családoknak is széles szolgáltatási kört kínálnak, akik máshol, kórházban terveznek szülni, például császármetszés utáni hüvelyi szülésre készülnek. A felkészülés mellett vannak csoportfoglalkozások például koraszülött gyermekek szüleinek, pici babás friss gyermekágyas anyáknak, illetve szakembereknek szóló szakképzések is.

Helyet biztosítanak szakmai továbbképzéseknek, nemzetközi workshopoknak, hogy a folyamatosan fejlődő perinatális tudományt és gyakorlati módszereket elérhetővé tegyék a kollégák számára. Ettől perinatális központ ez: komplexebb puszta szüléskísérésnél, mint szolgáltatásnál.

Szelényi Nóra szerint az induláskor

alapvető céljuk volt, hogy a magánszülészeti ellátás szélesebb réteg számára váljon elérhetővé, igyekeztek elérhető árazási színvonalat biztosítani.

Jelenleg négy fajta szülészcsomagot kínálnak, az árak 740 ezer forinttól terjednek 1,13 millió forintig, de az egyes modulok akár igény szerint külön is kérhetők, ha valaki nem akar egy egész csomagot vásárolni (itt a tanácsadástól a különböző laborokig az árazás 65 ezertől 300 ezerig terjed). Az alapcsomag nagyjából azonos áron van a szülészeti magánklinikák áraival, de felfele haladva a BPK áraiban már alatta marad a magánklinikáknak, ahol 1,6-2 millió is lehet egy prémium csomag ára (extráktól függően).

A jövőben a gazdasági stabilitás elérése után támogatói rendszert alakítanának ki, hogy ez a kör még szélesebb lehessen. A BPK a félreértések és a sztereotípiák felszámolásával is sokat tehet ezért. Ezen az úton már el is indultak: vonalaik annyira leterheltek, hogy jelenleg az online bejelentkezést ajánlják az ügyfeleiknek.

Borítókép és fotók: Sebestyén László

The post Ez az otthonszülés már nem az az otthonszülés – új központ nyílt Budapesten appeared first on Forbes.hu.