Sokszereplős a telemedicina piaca, de ez inkább előnyükre, mintsem hátrányukra válik. A Xund a kontinens vezető egészségügyi technológiai cégévé válna, ehhez képest két évvel ezelőtt majdnem csődeljárást indítottak ellenük. A most összegyűjtött hatmillió eurós (2,5 milliárd forintos) befektetéssel jó úton haladnak a kitűzött céljuk felé.

„Meredek volt az esés. Onnan, hogy McKinsey-s tanácsadóként bizniszosztályon hetente körberepülöm a kontinenst, most a feleségemtől kell pénzt kérnem ebédre” – 2019 nyarán járunk. Petrovics Tamás és társai másfél éve kopogtattak különböző befektetőknél a Xunddal, a mesterséges intelligenciát használó egészségügyi startupjukkal.

Fáj a hasam, levert vagyok. Nem gyomorrontás, nem is menstruációs görcs, az időnként nyilalló éles szúrás nem hasonlít semmilyen ismerős érzésre. A fájdalom órákkal később sem csillapodik. Nincs mit tenni, besietek a sürgősségire. A bejáratnál tablet vár, tucatnyi kérdéssel a tüneteimről: hol fáj, fent, lent, jobb vagy baloldalt, mennyire erős a fájdalom, van-e lázam. Az adataimat a rendszer láthatatlanul összegzi, analizálja és bejuttatja azokat a kórház rendszerébe. Mire orvos elé jutok, a vizsgálóban már a kezében tartja a tünetegyüttesemből alkotott összképet, azaz egy pár másodperc alatt átfutható, strukturált adathalmazt, amihez csak több perces kérdezz-felelek folyamat végén férhetne hozzá. Ettől a ponttól az orvos feladata a diagnózis felállítása, az ő kezébe kerül a sorsom. Nagyobb volt az ijedtség, mint a probléma és az utánam következő beteg is értékes percekkel hamarabb jut a megfelelő kezekbe.

Az előbb vázolt eset csupán képzeletbeli, a megoldása azonban valódi. A mesterséges intelligencián alapuló orvosdiagnosztikai rendszert kiépítő magyar-osztrák startup, a Xund fejlesztése egy komplett digitális eszköz, ami mind a betegek életét, mind az egészségügyi szolgáltatók dolgát könnyítené meg. A B2B modellben működő startup ügyfelei között kórházak, gyógyszergyártók és egészségbiztosítók, többek között a Generali is megtalálható.  A Xund tegnap jelentett be, hogy a magvető finanszírozási körük 6 millió eurónyi tőke bevonásával zárult. Ez az összeg ilyen korai befektetési körben még Ausztriában is ritkaságnak számít. Befektetőik sorába – az eddigiek mellé, mint a Peak Pride, a Tyrolean Business Angel GmbH és a Schütz Family Office – vezetőként a brit MMC Ventures és az amerikai MassMutual Ventures, valamint a svájci Roche csoporthoz tartozó német Rox Health és az osztrák Lana Ventures csatlakozott.

Mi leszel, ha nagy leszel? Feltaláló

A három alapító közül kettő magyar, Petrovics Tamás eredetileg győri, édesanyja élettársa, Dr. Tarabó Zoltán – aki aktív orvosként a startup egészségügyi vonaláért felelős – szombathelyi származású, az értekesítéssel és üzletfejlesztéssel foglalkozó Lukas Seper Ausztriában nőtt fel. „Állítása szerint egynyolcadrészt magyar, talán a nagyapja nagymamája egy magyar kisnemesi családból származik.

Erős a magyar kötődés az alapítói csapaton belül”

– mondja Tamás, aki a magyar mellett németül és angolul is folyékonyan beszél.

Gyerekkorától kezdve megvolt a bevett válasza a „mi leszel, ha nagy leszel?” kérdésre: feltaláló. Más irányban azóta sem gondolkodott. „Azt hiszem a startupalapítás állt a legközelebb a feltalálósághoz” – jegyzi meg nevetve. Sokszínű, többnyelvű környezetben nőtt fel. Akkoriban szülei szezonális munkásként dolgoztak az osztrák hegyekben, időnként Tamást is magukkal vitték, de rengeteg időt töltött otthon a nagyszüleivel. Háromévesen Ausztriában kezdte az óvodát, három hónap alatt megtanult németül. Tízévesen egy európai uniós projekt keretein belül Bécsbe került egy bentlakásos iskolába. Mivel egészen kicsi kora óta sok időt töltött a szülei nélkül, így a távolság nem okozott gondot.

A közép-európai tanulókat összegyűjtő iskolába minden évben 8-8 gyereket válogattak be Szlovákiából, Csehországból és Magyarországról, valamint Ausztriából nagyjából ugyanennyit. „Minden hetet egy osztálykirándulásnak éltem meg” – áradozik Tamás az imádott helyről, itt ismerkedett meg Lukassal is. Barátjával már az érettségi előtt eldöntötték, hogy közösen fognak céget alapítani, de lövésük sem volt, milyen irányban vállalkoznának. Diplomát Bécsben szerzett, pár év után a McKinsey tanácsadó cégnél kötött ki, ahol már érezte, a következő nagy lépés a cégalapítás lesz.

Jót tett az irányváltás

Online temetkezési vállalkozáson keresztül élelmiszerkereskedelemig rengeteg ötletet dobáltak be a Lukassal közös heti rendszerességű találkozóikon. Több mint 150 elképzelés gyűlt össze a végére. „Abban az illúzióban éltünk, hogy a jó ötlet mindent visz, onnantól gyerekjáték.” A Xundra végül két okból esett a választásuk. Először is szerettek volna egy társadalmilag is hasznos ötletbe belevágni. A második indok ennél költőibb.

A felállított szempontlista utolsó kérdése az volt, hogy büszkén felelnének-e arra, ha valaki megkérdezi, mivel foglalkoznak.

„A Xundnál egyértelmű igen volt a válasz.”

Megfoghatatlan nevet szerettek volna, amiben lehetőség szerint se a doktor, se a med szavak nem szerepelnek. A bécsi dialektusban kerestek megoldást, így a német gesund (magyarul egészség) Ausztriában használatos rövidítése, a Xund lett a befutó.

Először egy telefonos alkalmazást szerettek volna létrehozni, ami digitális háziorvosként funkcionál. 2020 végéig kellett várni, mire rájöttek, hogy az eredetileg kitalált B2C-modell nem lesz működőképes. „Ahelyett, hogy mi próbálnánk meg közvetlenül meggyőzni a beteget arról, hogy töltse le az alkalmazásunkat, kezünkben volt a technológia, amit olyan cégeknek adhatunk oda, akik már kapcsolatba léptek a betegekkel.” Tamás azt mondja, a pivot volt a legjelentősebb történés a cég életében, hiszen kikristályosodott előttük, hogy a szolgáltatók egyből tudnak profitálni a jobb minőségű ellátásból, amit a Xund rendszerének használata jelent.

„Van, hogy hétvégén is bejövök egy jó kávéért” – meséli Petrovics Tamás, miközben egy határozott mozdulattal rányomja a kávétömörítő tampert a leőrölt kávéra. Egyből szemet szúr a késő nyári interjú idején kissé még foghíjas, tágas nagypolgári lakásban kialakított iroda éke, az ipari kávéfőző (a cikk megjelenését a befektetés bejelentéséhez igazítottuk, az alapítókkal korábban találkoztunk). A gőzölgő presszó felett Tamás hozzáteszi, az interjú előtti napokban lezárult második, magvető finanszírozási körből megszerzett tőkéből tervezik kicsinosítani a budapesti főhadiszállást, de a kávéfőző prioritást élvezett. „Az első befektetői kör után elkezdtük lecserélni az eszközparkot, Lukas viszont megtartotta az akkor hatéves Macbookját, az árából egy karos kávéfőzőt kért a bécsi irodánkba.”

Rengeteg ajtón kopogtattak

2018 nyarán indultak. Az alapítók addig felépített életükből nagyjából kétszázezer eurónyi tőkét tudtak összegyűjteni (akkori árfolyamon kb. 70 millió forintot). Tamás hátteréből fakadóan üzleti tervből nem volt hiány. Bizakodóak voltak, úgy számoltak, körülbelül bő fél évig kihúzzák az összegből, addig biztosan találnak befektetőt.

Borzasztóan naivak voltunk, nem láttuk, milyen sok idő lesz a működőképes prototípus előállítása.”

Az első másfél évben 400-500 befektetőt kerestek meg, 2019 nyaráig mindenki elhajtotta őket. Az áttörést a prototípus jelentette, száz esettanulmányon keresztül tudták bemutatni, hogy a Xund nagyobb eséllyel találja el a tünetek alapján az adott páciens betegségét, mint a többi piaci szereplő. Az eredményekkel a kezükben visszamentek azokhoz a befektetőkhöz, akik ugyan nemet mondtak nekik, de láttak rá esélyt, hogy változzon a véleményük.

Petrovics Tamás, a Xund társalapítója. Fotó: Sebestyén László

Így is lett, szeptemberben sikerült megállapodniuk, azonban a papírmunka elhúzódott, pénzt még továbbra sem láttak. A csődeljárást épp elkerülve, 2020 márciusában, a koronavírus-járvány miatti lockdown előtt 4 nappal írták alá a papírokat, amik egy hatszámjegyű összegről szóltak – euróban. Befektetőjük a bécsi Peak Pride és a tiroli TBA voltak.

Két évvel később még ennél is szerencsésebben álltak a csillagok, most 6 millió euróval és négy új befektetővel bővültek. Tamásék számára fontos volt, hogy az elkövetkező két évre elegendő összeget gyűjtsenek, valamint olyan befektetőket találjanak, akik nagy tapasztalattal bírnak európai cégek angolszász piacokra történő bejuttatásával.

Mind a brit MMC Ventures, mind az amerikai MassMutual Ventures megerősítette a Forbes.hu-nak, hogy a meggyőző technológiai háttér miatt fektettek be a Xundba. Európában elsőként szerezték meg az orvostechnikai eszközök rendkívül szigorú besorolásánál használt IIa minősítést (ami alacsonytól közepesig tartó kockázatot jelent ­– a szerk.), az ötlet pedig nagymértékű skálázódási lehetőséget rejt. Egyetértettek abban is, hogy az egészségügyi szolgáltatók részéről nagy igényt látnak egyes folyamatok digitalizálására, a mesterséges intelligencia pedig segíti a pontosabb és gyorsabb diagnózis felállítását.

DISCO, a szent tehén

A Xund oldalát böngészve a munkatársaikat felsorakoztató fül alatt – a munkatársak négylábú kedvenceinek fotója mellett – különös portrét veszek észre. DISCO, Head of AI (a mesterséges intelligencia vezetője – a szerk.) – áll a robot fotója alatt. Tamás megnyugtat: ő is teljes értékű tagja a csapatnak, aki az első befektetési körben bevont tökéből, a Bécsi Műszaki Egyetem kutatóival folytatott együttműködésből született meg.

DISCO (azaz Disease Symptom Correlation Obtainment, magyarul nagyjából a betegség-tünet korreláció megszerzése – a szerk.) felel a dataminingért, azaz az adatbányászatért, amit az orvosi csapatnak később hitelesítenie kell. Mit takar ez? DISCO elolvas egy kutatást, megtalálja benne azt a passzust, ahol egy vakbélgyulladásos beteg hányingerről, lázról és jobboldali alhasi fájdalomról számol be. Az információ kinyerése után ezt kódnyelvre fordítja, amiből megszületik a kivonat, ami az orvosi csapat kezébe kerül.

Az orvosok ellenőrzik az így kapott strukturált adatokat, megspórolva az időt és energiát, amit a többezer oldal átolvasása jelentene. A legtöbb cégnek ez éveket jelentett és több tízmillió eurót, a Xundnak Tamás szerint kétmilliót és nagyjából két évet.

Együttműködés a versenytársakkal

Leginkább DISCO különbözteti meg őket a versenytársaiktól, akik jellemzően nagyszámú orvosi csapatok bevonásával indultak neki a mesterséges intelligenciához szükséges adatbázis kidolgozásához. A többi cég túlnyomó részben Európából kerül ki, ennek a szigorú jogszabályi környezet az oka. Így alakulhatott ki az a helyzet, hogy

az amerikai kezdeményezések nem próbálnak terjeszkedni az európai piacon, fordított esetben viszont könnyű helyzetben vannak a startupok.

A Xundon kívül még pár globálisan is jegyezhető cég létezik, ilyen például a német Ada, az angol Babylon Health és a lengyel Infermedica. Tamásék feltételezései szerint a következő 10-20 évben a piac nagyjából 5-10 globális szereplő között fog megoszlani, nagyrészük európai háttérrel. „Az egészségügyi rendszer oligopol (többszereplős – a szerk.) irányba tart, a kórházi szoftverek, a gyógyszergyártók vagy az egészségbiztosítók piacán is ezt láthatjuk” – mondja Tamás.

Nem akarják helyettesíteni az orvosokat

Az egészségügyben koronavírus-járvány okozta digitalizációs bumm az előnyükre vált, a piacra lépésük épp időben találkozott a megnövekedett kereslettel. A WHO-val és a versenytársakkal közösen együttműködnek, amivel a digitális orvosdiagnosztikai eszközök alapköveit fektetik le. Az adatmegosztással és a nyílt kommunikációval tudják a jövőben garantálni a minőségi szolgáltatás létrejöttét.

Az osztrák orvosi kamara, a grazi orvosi egyetem és a Semmelweis Egyetem is tesztelte már a rendszerüket, a visszajelzések pozitívak voltak. A gyógyszergyártó partnereikkel, mint a Roche – a cég be is szállt a Xund finanszírozásába – hosszú távra szól az együttműködésük, a a krónikus betegségek hosszútávú menedzselésébe vonják be a startup fejlesztését. Ezáltal például szívelégtelenséggel vagy szklerózis multiplexszel küzdők állapotát tudják monitorozni, mégpedig úgy, hogy a tesztelési fázis kezdetén egy digitális asszisztenst kap a páciens, ami figyelemmel kíséri a szervezet reakcióját a gyógyszerre. Túl erős mellékhatások esetén – vagy esetleg, ha nem hat kellően a pirula – jelez a kezelőorvosnak, aki a kapott adatok alapján változtathat az adagoláson.

„Az orvosok borzasztóan túlterheltek, nem csak Magyarországon.

Irreális, hogy rövid távon azzal akarjuk megoldani a problémát, hogy több orvost rakunk a rendszerbe, mert nincs több.

Nem helyettesíteni akarjuk az orvosokat, hanem a kezük alá szeretnénk dolgozni. A miénkhez hasonló rendszerek elősegíthetik a betegek hatékonyabb eloszlását, valamint a jobb minőségű nyersadatok létrejöttét, így a pácienseknek kevesebb időt kell a vizsgálóban töltenie.” – foglalja össze Tamás.

A csapat egyik fele az osztrák, másik a magyar fővárosban

„Nem direkt alakult így, de az első ember, akit felvettünk egy adott munkakörbe, meghatározza azt is, hogy hol építhet csapatot. Mivel az első fejlesztőnk budapesti, így a legtöbb fejlesztőnk Budapesten dolgozik, a data science csapatunk ugyanezen az alapon – hiába a fejlesztői csapat egy részét alkotnák – Bécsből dolgozik. Az orvosaink itt is, ott is megtalálhatóak. És most nyitottunk egy londoni irodát is” – mondja Tamás, majd hozzáteszi: sokat segít a helyzeten, hogy a Bécs–Budapest táv bő 2 óra alatt megtehető.

Személy szerint ragaszkodna az irodai munkavégzéshez, szereti átlátni a csapatot, nemrég azonban belátta, nem kényszerítheti rá az egész csapatra a saját preferenciáit. Mióta a hibrid munkavégzést távmunkára változtatták meg az álláshirdetéseikben, megötszöröződött a jelentkezők száma.

Fotó: Sebestyén László

Az alapítók közösen hozzák meg a stratégiai döntéseket, a konfliktusok megoldásában sokat segít, hogy inkább családi vállalkozásként működnek, mintsem szilárd keretekkel operáló vállalatként. Zoli hivatalosan is családtag, Lukashoz pedig szinte testvéri szeretet fűzi.  „Ha bárki cégalapításra adná a fejét, csak azt tudom mondani, hogy egyedül semmiképp ne tegye, mert óriási lelki tehert és nyomást jelent. A három egy ideális szám, valamerre mindenképp mozdulni fog a mérleg nyelve.” A korábban Németországban dolgozó, most már Bécsben élő Zoli aktív tagja az orvostársadalomnak, aneszteziológus, ő az, aki Tamás és Lukas helyett szót ért kollégáival.

Egy praktizáló orvostól sokkal jobban elfogadják a véleményt, mint azt egy, az elefántcsonttornyban ülő, beteget alig látott szakembertől tennék.”

Jelenleg öt orvos dolgozik náluk teljes, ketten részmunkaidőben, de gyakran kérnek szakértői segítséget más orvosoktól, ha bizonyos szakterületre irányuló kérdéseik vannak. Csapatuk nagyobb részt magyar, kisebb részt osztrák szakemberekből áll össze.

Szüksége van a páciensnek a megnyugtató szempárra

A befektetett összeget a növekedésre fordítják, a DACH-régióban tovább terjeszkednének, illetve a brit és a francia piacra fókuszálnának. Középtávon az Egyesült Államokat tűzték céltáblájukra. Nem terveznek egy ideig közvetlenül a páciensek felé nyitni – tehát maradnának a B2B-modellnél – de nem zárná ki ezt a lehetőséget sem. Az biztos, hogy az orvosokat nem fogják kizárni a folyamatból. Hosszú távon döntéstámogatási rendszert nyújtanának számukra, ahol nem csak a betegektől származó nyers adatokat kapnák meg, hanem ők is hozzáadhatnak tüneteket, vérképeredményeket. „Szent meggyőződésem, hogy amíg világ a világ, addig, ha valaki igazán beteg, akkor ő személyesen szeretne beszélni az orvossal.

Szüksége van egy másik emberre, aki a szemébe néz és azt mondja, hogy nyugodjon meg, meg fogjuk oldani a problémát. Ahhoz, hogy ez a pillanat megmaradhasson, az előtte lévő hosszú folyamatokat szeretnénk automatizálni.”

Borítókép: Sebestyén László

The post Az orvosok legjobb barátja lehet a magyar fejlesztés, amivel feleannyi idő alatt kiderül, mi a bajunk appeared first on Forbes.hu.