További törvényjavaslatokat fogadott el kedden az Országgyűlés az Európai Bizottsággal való megegyezés és a 3000 milliárd forintnyi uniós forrás érdekében.

Normakontroll

Az MTI összefoglalója szerint a büntetőeljárási törvény hétfőn elfogadott módosításáról normakontrollt kérnek, avagy hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja meg, megfelel-e az alaptörvénynek, hogy az ügyészségen kívül más személynek is lehet joga a vádkikényszerítésre, vagyis hogy ez összhangban van-e az alaptörvényben rögzített ügyészségi vádmonopólium elvével.

Több ebből Uniós források: újabb döntések a 3000 milliárd forintért Miért nincs (és nem is lesz) Pilóta keksz szinte sehol?

NAV, OLAF

A parlament 151 igen, 12 nem szavazattal és 19 tartózkodás mellett kedden elfogadta az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), valamint az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) ellenőrzéseit érintő törvények módosítását.

A most elfogadott szabályok szerint a NAV az OLAF megkeresése alapján pénzügyőri támogatást nyújt az uniós hatóság helyszíni ellenőrzéseinek vagy vizsgálatának zavartalan lefolytatásához.A közbeszerzési törvényben nevesítették a jelenleg működő, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az általuk létesített vagy fenntartott jogi személyek ajánlatkérői minőségét.Nem vehet részt az alapítvány, illetve az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy döntéshozatalában az, aki feladatai pártatlan, tárgyilagos és elfogulatlan ellátására gazdasági érdeke vagy bármely egyéb közvetlen vagy közvetett személyes érdeke, körülménye miatt – ideértve a családi, érzelmi okokat, politikai vagy nemzeti hovatartozást is – nem vagy csak korlátozottan képes.Az összeférhetetlenséget az érintettnek kell bejelentenie. Azt mindig egyedileg kell vizsgálni, a konkrét alapítványi cselekvés, döntéshozatal vagy tevékenység tükrében.

Társadalmi egyeztetés

152 igen, 12 nem szavazattal és 19 tartózkodás mellett elfogadták a jogalkotásról szóló törvény és a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló jogszabály módosítását is. A kormány ebben azt vállalja, hogy az általa kezdeményezett és kihirdetett jogszabályok 90 százalékát társadalmi egyeztetés után fogadják el.

Igen ám, de továbbra sem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a fizetési kötelezettségekről, az állami támogatásokról, a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, az európai uniós, illetve nemzetközi forrásokból nyújtott támogatásokról, a nemzetközi szerződés kihirdetéséről, valamint a szervezet és intézmény alapításáról szóló jogszabályok tervezeteit.A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal évente – január 31-ig – nyilvános jelentést tesz közzé arról, hogy a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetése megtörtént-e, vagy pedig az egyeztetésre bocsátás hiánya a jogszabály által megengedett esetkörök valamelyikéből következett-e.Akkor sem bocsátandó egyeztetésre egy tervezet, ha annak társadalmi egyeztetése Magyarország különösen fontos honvédelmi, nemzetbiztonsági, pénzügyi, külügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné. Ezekre az esetekre kizárólag indokolt esetben lehet hivatkozni.

Integritás Hatóság

Autonóm államigazgatási szervként létrejön az Integritás Hatóság is az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos csalás, összeférhetetlenség, korrupció vagy más jogsértés kivizsgálása érdekében. Az intézmény felállításáról 150 igen szavazat, 12 ellenvoks és 19 tartózkodás mellett döntöttek.

A hatóságnál bárki tehet panaszt, de az intézmény hivatalból is indíthat eljárást olyan esetekben, amikor azt látja, hogy az illetékes hatóságok nem tették meg a szükséges lépéseket a korrupció visszaszorítása érdekében.A hatóságot egy elnök és két alelnök vezeti majd, a tisztségekre nyílt pályázatot ír ki az arra kijelölt alkalmassági bizottság. Ezen testületi tagságra a kormány már ki is írta a pályázatot. A testület döntése alapján az Állami Számvevőszék elnöke tesz javaslatot a vezetők személyére szigorú összeférhetetlenségi szabályok alapján. A tisztségek betöltőit a köztársasági elnök nevezi ki hat évre. Megbízatásuk nem újítható meg.Az elnök havi bére a Magyar Nemzeti Bank elnöki bérének 80 százaléka, vagyis 4 millió forint. A vezetőknek a kinevezésükkor és évente kell vagyonnyilatkozatot tenniük.Az Integritás Hatóság várhatóan november második felétől működik. Legfőbb döntéshozó szerve az elnökből és az elnökhelyettesekből álló igazgatóság, amely évente beszámol az Országgyűlésnek.Ha a hivatal csalást észlel, arról az illetékes európai szerveket is értesítenie kell, a többi közt az Európai Csalás Elleni Hivatalt, valamint az Európai Ügyészséget.Ugyancsak létrejön az úgynevezett korrupcióellenes munkacsoport a hatóság mellett. Ez a hatóság független elemző, javaslattevő, véleményező és döntéselőkészítő szerve. Megvizsgálja az érvényben lévő korrupcióellenes intézkedéseket, javaslatokat tehet újabbakra, és évente készít jelentést a kockázatokról. A kormánynak meg kell indokolnia, ha az abban foglaltak közül valamit nem hajt végre. A huszonegy tagú testület vezetője az Integritás Hatóság elnöke, mellette a munkacsoport tíz kormányzati és tíz nem kormányzati tagból áll. Utóbbiakat nyílt pályázaton választják ki.A jogszabályhoz tartozó törvénymódosítás létrehozza a Miniszterelnökségen belül a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot, a területfejlesztési miniszter alá tartozó korrupcióellenes szervezeti egységet.

Borítókép: szavaznak a képviselők az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló törvény módosításáról az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. október 3-án.

The post Uniós források: újabb döntések a 3000 milliárd forintért appeared first on Forbes.hu.