A Recash alkalmazás a telepítése után láthatatlanul intézi el nekünk, hogy vásárlásaink után pénzt kapjunk vissza. Az alapítók szerint ez azonban csak a jéghegy csúcsa. Majdnem kifutottak a pénzükből, és ugyan sikeresen vontak be kisbefektetőktől tőkét, a következő félévben eldől, hogy életképes-e a projekt.

Pénzt adunk neked és kész – pofonegyszerű az üzleti modell. Ki ne akarná ezt, pláne ilyen inflációs környezetben? Ami eddig a hitelkártya-tulajdonosok „luxusa” volt, az egy alkalmazás letöltése után most bárki számára elérhető. A magyar Recash megoldása nemrég 100 millió forintnyi kisbefektetői tőkét volt képes megszólítani, de hogy a cég hosszú távon képes lesz-e fennmaradni, az a következő félévben minden bizonnyal el fog dőlni. Még akkor is, ha a pénzvisszafizetésnél ma már jóval komolyabb együttműködésekre készülnek, nem csak kereskedőkkel, hanem a bankokkal egyaránt.

„Vért izzadtunk és volt, hogy fizetésekkel is csúsztunk, mert egyszerűen kifogytunk a pénzünkből két befektetési kör között. Leginkább a bürokratikus akadályok miatt nem tudtunk haladni”

– mondja kertelés nélkül Zádor Balázs, a Recash alapító-CEO-ja, amikor az elmúlt bő másfél év legnehezebb periódusáról kérdezem. Sokszor az is megfojthat egy remek vállalkozást, hogy egyszerűen a körülmények miatt nem jön ki jól az időzítés.

A közgazdász végzettségű Zádor Balázs a pesti értéktőzsdén kezdte a karrierjét. A brókerek ekkor még hatalmas hangzavarban kiabálták be a vételeket és az eladásokat, de hamarosan bevezették az újgenerációs elektronikus kereskedési rendszert. Ezzel párhuzamosan Balázs is szép lassan haladt a tőkepiac felől a technológiai szektor és a kockázatosabb befektetések irányába. Viszonylag hamar saját céget alapítottak testvérével, portfóliókezeléssel indultak, majd egyre többet foglalkoztak ígéretes, induló cégekkel. A technológiai újdonságokra amúgy is nyitott volt a 2008-as válságból épp kikecmergő világ. Ez az időszak végül nem hozott zajos sikereket, Balázs is elismeri, megfizették a tanulópénzt. A startupökoszisztémának nagy lökést adó Jeremie-alapok is csak ekkortájt indultak, a magvető finanszírozásról pedig csak nagyon kevés tudástőke állt rendelkezésre itthon. Balázsék pedig épp ebben a szegmensben voltak aktívak.

2016-ban aztán átálltak a másik oldalra. A Hoop nevű alkalmazást kezdték el fejleszteni, ennek megoldásaiban már felfedezni néhány vonást a mai Recash-ből. Nem véletlenül. Az appon keresztül akciókat érhettek el a felhasználók, leginkább kkv-kat gyűjtöttek a platformra, a júzerek pedig bizonyos kuponok megjelölésével adtak irányt, milyen akciók érdeklik őket. Kávézók, éttermek, kisebb üzletek voltak a partnereik, a cél az volt, hogy minél jobban automatizálják a kedvezmények célba juttatását mobilon keresztül. Közel 1000 partnerük és 30-40 ezer felhasználójuk volt, amikor a Hiventures is fantáziát látott bennük és – végül több körben összesen – 130 milliós tőkeinjekcióhoz juttatta a céget. Megtörtént a várva várt felívelés, tőke is volt, Balázsék mégis húztak egy merészet: irányt váltottak.

Minden egyes nap csúszással jobban égett a pénzük

Van-e annál nagyszerűbb kedvezmény, amikor a vásárlás után pénzt kapunk vissza? Egyszerű és azonnal érezhető extra, ez a királykategória az akciózásban. Az ún. PSD2 irányelv életbelépésével Balázsék elérkezettnek látták az időt arra, hogy demokratizálják a „cashback” intézményét, és hogy az automatizált kedvezmények kiajánlásában egy magasabb szintre lépjenek.

A 2019-ben életbe lépő PSD2-es EU-s irányelv lényegében – rendkívül szabályozott és biztonságos környezetben – hozzáférést biztosít külső partnereknek a banki adatvagyonokhoz. Az elektronikus fizetés elterjedésével ma már a fogyasztók könnyen profilozhatóak, hiszen rengeteg interakcióban használjuk a bankkártyánkat és így rengeteg adat is keletkezik. Balázs szerint mindaz, amit ebből fogyasztóként ma látunk, csak a jéghegy csúcsa. De hogyan nyitják meg biztonságosan mások előtt az adatokat a bankok? Úgynevezett alkalmazásprogramozási interfészeken (API-n) keresztül – ilyeneket kellett lefejlesztenie a pénzintézeteknek, ezekre tudnak rácsatlakozni más szereplők, akik rendelkeznek a megfelelő (jegybanki) engedélyekkel. Az EU célja az irányelvvel az innováció ösztönzése és a verseny fokozása volt. Ez pedig kapóra jött Balázséknak. A banki API-k kinyitottak egy új piacot.

„Egyértelmű lett számunkra, hogy amit mindenki a legjobban szeret, a cashbacket, egy ilyen rendszerben automatizálni lehet.” A befektetőt sikerült meggyőzni arról, hogy pivotálnak. Az irányváltás után az MNB engedélyére is szükség volt. Egy közel háromnegyedévig tartó „átvilágítás” és vizsgálat után a jegybank pénzforgalmi intézményként vette nyilvántartásba a céget, de a neheze még hátra volt.

Zádor Balázs, a Recash alapító-CEO-ja. Fotók: Sebestyén László

Balázs diplomatikusan csak annyit mond, Magyarországon a PSD2 „barokkosan indult el”, végül csak 2020-21-ben jelentek meg azok a banki API-k, amelyek számukra a bejáratokat jelentették erre a piacra. Tesztelés, javítás, újabb tesztelés – ezt hangoztatták a pénzintézetek, miközben a szektor nagy része egyszerűen nem készült fel a PSD2-re. Az is felvetődött bennük, hogy a késlekedés miatt jogi lépéseket tesznek. Minden egyes nap, ami a bankok mulasztásával telt, tovább égette a Recash tőkéjét.

Előbb érkeztek meg a piacra, mint ahogy az kinyitott volna.

Az áttörés tavaly nyáron jött el: az első nagyobb fecske az OTP volt.

A csapat komoly problémával nézett szembe, hiszen a PSD2 csúszása ellenére is finanszíroznia kellett saját működését. A Hiventures mellé az MKB-s hátterű Solus Capital is beszállt, így már közel 400 millió forintnyi befektetői tőkéhez jutott a csapat. A pénzt pedig nagyon gyorsan égették. „Másfél-egy évvel ezelőtt gyakorlatilag fogalmunk sem volt róla, hogy el tudunk-e indulni és ha igen, akkor mikor.” A csapat igyekezett előremenekülni addig a fejlesztésekben, de a banki API-k nélkül nem tudtak érdemben előrelépni.

A kritikus tömeg most a cél

A crowdfunding kampányra azért volt szükség, hogy áthidaló finanszírozáshoz jussanak. A sikeres tőkebevonás visszajelzés volt, hogy az irány jó, több mint 400-an szálltak be a cégbe. A cél most az, hogy elérjék felhasználószámban azt a kritikus tömeget, amire egy következő VC-kört tudnak felhúzni úgy, hogy jó pozícióban vannak. Balázs szerint féléven belül egy két-három millió eurós kört kell tető alá hozniuk. A mostani 40 ezres felhasználószámot pedig 50-100 ezer közé kell feltornázniuk. Ez már az a méret, ahol sok most folytatott tárgyalás beérhet, ekkora bázis mellett újabb nagy partnereket tudnának behúzni a platformra. Elindult már egy hirdetési kampányuk, ettől új lendületet várnak a júzerszám-bővülésben.

A Recash ma még egy marketingeszköz. A partnerek egy saját felületen kapnak kimutatást, adatokat a kártyahasználat alapján arról, hogy a vásárlók hogyan viselkednek.

A Recash segítségével a konkurens vásárlóira is tudnak célozni akciókat.

De az app használatának van még egy komoly gyakorlati előnye: hűségessé teszi a vásárlókat.

Hogyan működik a Recash?

Letöltjük az alkalmazást és egy egyszerű regisztráció után a saját bankunkba átirányítva egy pár gombnyomással kell megadni azt a jóváhagyást, amely alapján a Recash – mint pénzforgalmi intézmény – az adatainkat megkapja. A teendő mindössze ennyi, ezt követően a működés teljesen automatikus, nem kell használni semmit (még az alkalmazást sem) a kártyás vásárlás során. A regisztráció és az alkalmazás használata teljesen ingyenes.

A Recash ezt követően csatlakozik a bankunk API-jához, ahonnan naponta négyszer kérhet le ingyenesen adatokat – random, hatóránként indítják el ezeket a lekéréseket. Innen látják azt is, ha valamelyik partnerüknél vásároltunk, és ha volt tranzakció, akkor már meg is jelenik a virtuális számlánkon a visszautalt pénz. Ez a kártyás fizetés banki lekönyvelését követően hat órán belül megtörténik – a Recash ugyanakkor limitösszegekkel dolgozik. Vagyis csak egy adott limit – jelenleg 3000 forint– után jutunk hozzá ténylegesen a Recash-számlán lévő pénzünkhöz.

A Recash számlánkról minden héten elszámolást is kapunk e-mailben, itt összesítik, hogy milyen vásárlások után mennyi pénzt kaptunk vissza. Jelenleg 10 nagyobb és 100 kisebb partnerük van, a nagyok között olyan cégekkel, mint a Foodpanda, a Rossmann, a Praktiker, a Penny vagy az Aqua.

„Ha a mindennapi költéseket nézzük, drogéria vagy élelmiszer, az adataink szerint a versenytárs megszólított vásárlóinak nagyjából 50-60 százaléka reagál az így küldött felhívásokra, és ennek 30-40, de van hogy 50 százaléka is vált, megmarad vásárlónak a partnereinknél” – hoz példákat Balázs. Ez az, amiben a Recash többet tud a szokásos hűségkártyáknál. „A saját hűségprogramodban értelemszerűen csak azokat tudod targetálni, aki már nálad vásárol. A mi rendszerünk viszont arra jó, hogy új vásárlókat hozzunk a növekedéshez.”

Ez lehet a következő szint a pénzügyeink kezelésében

A cashback Magyarországon ugyan marginálisan, de jelen volt, a brit és a skandináv piacokon ugyanakkor nagyon népszerű. Így is a Recash az első olyan cég, amely a PSD2-es irányelvnek megfelelve a végleletekig leegyszerűsítette és automatizálta ezt a folyamatot. A jövőt tekintve a lényeg azonban inkább az, hogy rengeteg aggregált adathoz férnek hozzá.

Balázs azt mondja, akár valósidőben is képesek egy ügyfél hitelképességét felmérni. Ez nemcsak hiteligénylés előtt lehet izgalmas, hanem más szolgáltatóknak is.

Egy hitelhez ráadásul nem feltétlen kell számlával rendelkeznünk adott pénzintézetnél, egy ilyen megoldással az áruhitelt kínáló cégeknél alaposan felpörgethető a papírmunka. Sokkal gyorsabban tudják majd eldönteni ezek a cégek, hogy egy adott ügyfél hitelezése mekkora kockázattal járhat. A most felfutó BNPL (buy now-pay later) piac szereplőinek is érdekes lehet a megoldás.

„El sem tudod képzelni, hogy mennyi mindenre tudunk kimutatást készíteni pusztán a banki adatok alapján” – mondja Balázs. A piacnak azért segítenek. Egy új, ernyőmárka létrehozásával a Recash mellett az eddig háttérben fejlesztett termékeikkel is megjelennek a piacon.

A most startoló Statosfera projekt egyik eleme tehát

a pénzvisszafizetés (a Recash almárka itt megmarad), a másik erős láb a hitelmenedzsment, hitelkérelmek elbírálása, a harmadik pedig az adatalapú támogatás a márkáknak személyre szabott kampányok létrehozására.

Mindennek az eredője az, hogy használjuk a bankkártyánkat, Balázsék pedig ott akarnak lenne az élvonalban azok között, akik tudják ezt a brutális adathalmazt értelmezni. A Recash egy jó belépő lehet ebbe a ligába.

Fintech adatcéget építenek

A brit piac három évvel előttünk jár fizetési megoldásokban.

Közben előkészítés alatt a térbeli terjeszkedés is: a cseh és a szlovák piac első körben, majd jöhet Németország. Közben egy dán fintech akcelerátorba is bekerültek, amelynek valamennyi bank a tagja, kapcsolat és üzlet innen is jöhet. Nem lassíthatnak, hiszen az európai piacon is megjelentek a konkurensek.

A következő befektetési körben szeretnék egyszerűsíteni a tulajdonosi szerkezetet, bár időnyomás nincs rajtuk, olyan megállapodást szeretnének összehozni, amiben az új befektető kivásárolja az elégedett régieket. Ez egyelőre egy opció, nem pedig cél. Hosszabb távon abszolút cél lehet egy tőzsdei bevezetés is.

Már most is komoly transzparencia mellett működnek, a tőzsde természetes tovább lépés is lehetne számukra, akár egy budapesti kibocsátással.

Balázs magánéleti okok miatt költözött Londonba, de a cég szempontjából is jól jön, hogy az a piac ezen a területen előrébb jár. A Statosfera már nem egy marketingtámogató eszköz, hanem egy komplex, „fintech adatcég” akar lenni.

Ugyan a fintech szektorban is alacsonyan repülnek a buzzword-ök, Balázs szerint a közeljövő a beágyazott pénzügyi és fizetési megoldásokról (embedded finance) fog szólni. Hogyan tudunk jegyet foglalni a moziba a tv-szolgáltatónk appjából? Hogyan tudunk egyszerűen fizetni a közműcég applikációjából? Számos olyan terület van, ahol van egyenlegünk, de nem vezetünk számlát. A Statosfera csapata ide akar láthatatlanul beférkőzni.

Most már azonban nemcsak az idővel, hanem a versenytársakkal is meg kell küzdeniük, akik időközben megjelentek a piacon.

The post Abból csinálnak üzletet, hogy pénzt adnak vissza – és még ennél is többre vágynak appeared first on Forbes.hu.