:
Breaking News

15-20 százalékos infláció mellett már kezd érdekes lenni, amiről a bitcoin ígérete valójában szól

15-20 százalékos infláció mellett már kezd érdekes lenni, amiről a bitcoin ígérete valójában szól

Felértékelődik-e a ma válságai miatt a decentralizált pénzügyi rendszer és mit tud a bitcoin, amit más nem? Erről is beszélgettünk a Forbes első pénzügyi csúcstalálkozóján.

A Forbes Money Summit-on külön szekciót szenteltünk a kriptopiacnak és a blokklánc-technológiának. A szekcióban vendégeink voltak:

Mogyorósi Attila, CEO & Társalapító, CoinCash & MrCoin (Magyarország legnagyobb bitcoin-váltója),Szabó Dávid, portfóliómenedzser, Decent Investments és HOLD Alapkezelő (kriptoalapokat kezel),Kalocsai Kornél, CEO, társalapító, Kripteus.

A meghívottak abban egyetértettek, hogy maga a bitcoin mögötti technológia még nem váltotta be minden ígéretét, ugyanakkor továbbra is sok a félreértés a kriptopiac körül (feketepénzeket kezelnek rajta, nem biztonságos). Az amerikai kormány és az EU is szabályozni készül a piacot, ami alapvetően jó hír, újabb befektetőket szólíthat majd meg. Mint befektetés, a bitcoin és az ethereum inkább a kockázatos techrészvényekre hajaz, mintsem az aranyra – hiába kezelhető amúgy digitális aranyként is. Nézzük megszólalóként a legfontosabb gondolatokat. A technológia nyújtotta előnyökből ma még keveset látunk, de sok területen alakíthatja át a gondolkodásunkat. Centralizált rendszereket tehet hatékonyabbá és lopásbiztossá, az okosszerződések már mutatják ezt az irányt.

+ 16 kép a galériában + 16 kép a galériában Forbes Money Summit | Kripto | Fotók: Fekete Csaba (19 kép)

Mogyorósi Attila

„Én merem hangosan azt mondani, hogy egy új befektetési eszközosztály született. Az, hogy a bitcoin ígéreteiből mi valósul meg, egy másik kérdés – mert vannak olyan ígéretei, amit még nem váltott be. De a hogyan csináljunk gyorsan sok pénzt, az a legnagyobb befektetők figyelmét is felkeltette.”

„Nem az arannyal korrelált a bitcoin árfolyama, hiába hívjuk digitális aranynak. Sokkal inkább kereskedünk vele úgy, mint egy kockázatos techrészvénnyel. Aki most benne van a bitcoinban, az vagy hisz a technológiában, vagy értékmegőrzésre használja, hosszú távra. Úgy tűnik, most stagnál az árfolyam, az elmúlt 9 hónapban kiszállt az, aki realizálni akarta a nyereségét. Én most már nem nagyon látok nagy kiszállókat.”

„A gyors meggazdagodás mellett mást is ígér a kripto: függetlenedést a pénzügyi rendszertől. Ez pedig nagy vállalás, 15-20 százalékos infláció mellett már lehet hogy sokakat fog érdekelni.

Amikor Törökországban 70 százalékra emelkedett az infláció, mit csináltak? A kormány illegalizálta a kriptót, becsukták a tőzsdéket.”

„A jóérzésű bűnözők maradnak a készpénznél, mert a blokklánc transzparens, sokkal könnyebben elkapható az a bűnöző, aki bitcoinban tartja a pénzét.”  

„Ha valaki azt mondja, hogy itt van egy új kriptovaluta, ami meg fogja csinálni ugyanazt, mint a bitcoin, csak MLM-rendszerben, akkor sikítva el kell futni. Az biztos átverés.”

„Rengeteg kötelezettséggel járhat majd, ha mondjuk, MNB-s pecsétet kell szereznünk, de ha kitesszük az oldalunkra, az új befektetői kört is behozhat.”

Szabó Dávid

„A kripto, a decentralizált pénzügyi rendszerek, a bitcoin – ezeket nem közgazdászok találták ki, hanem technológusok, más világból érkeztek. Ezért is nehéz elmagyarázni, mit is jelentenek ezek a fogalmak.”

„A kriptopénz hibás elnevezés – ezek kriptoeszközök. A kriptoeszköz lehet bármilyen, pénz, kötvény vagy ingatlannyilvántartás, majmos NFT, tényleg bármi. A kriptóval nem egy új eszközosztály született – hanem egy új technológia, ami lehetővé teszi, hogy mindent, ami értékkel rendelkezik, a blokkláncon tartsuk nyilván. Az OTP-részvényt még nem tartod ott, de ott tarthatod, és erre fele megy a világ, mert ez sokkal hatékonyabb.”

„A pénzkibocsátás monopóliumát az állam védeni fogja és meg is van rá az eszközrendszere. Lefogja-e váltani a pénzt a bitcoin? Ezt most nem látom annyira. Én nem itt látom az értékét. A világ digitalizálódik, a pénzünk és a részvényeink is – nem látod a részvényeidet sem kinyomtatva. A jövő befektetői már nem aranyat fognak vásárolni. Aranytömböket fognak venni, azt fognak otthon tartani? A bitcoin olyan, mint az arany, limitált a kínálat és szuverén. Lehet, hogy még korai ezt mondani. de ez lehet a jövő.”

 „A régi jogszabályokat próbálják meg ráhúzni a kriptóra is, de ez egy rugalmasabb világ. Az EU már dolgozik a szabályozáson, 24 hónapon belül ez egy szabályozott piac lesz. Egy-két éven belül Amerikában is szabályozott piac lesz, nagy kérdés, hogy ezekbe mi kerül majd.”

Kalocsai Kornél

„A bankok zsigerileg nem szeretik a kriptót. El kell magyarázni, hogy ez nem lopott pénz.”

„A blokkláncot pár éven belül mindenki használni fogja, rohadtul nem fog senkit érdekleni, hogy milyen technológiát használ, élvezni fogjuk, amit nyújtani tud. Ugyanúgy, ahogy ma sem foglalkozol azzal, hogy a böngészősávban ott a https.”

„A középkorban az emberek abban éltek, hogy az állam és az egyház egyben van. Ma már magától értetődik, hogy ez a kettő elkülönül. Amit most élünk át, az az, hogy az állam és a pénz válik ketté. Nem ehhez szoktunk hozzá, nehezen állunk át erre, más gondolkozást kíván meg. A blokklánc olyan mértékű változásokat fog hozni és már hozott is, ami nagyon eltér attól, amit eddig a közgazdaságtanból tudtunk.”

„Kell egy alapvető tudás a kriptózáshoz, mert különben könnyen átverhetik az embert. Ami túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, az a kriptóban sem igaz.”

„A token nem más, mint egy digitális zseton. A kaszinóban egy műanyag darabot ruházunk fel értékkel, a token egy digitális egység, amit értékkel ruházunk fel. Ilyen a bitcoin vagy az ether. De mire tudjuk még ezt használni? Ha van egy értékes festményem, el tudom küldeni egy múzeumba, hogy lássák mások. De ennek a tulajdonjogát – Ptk. szerint – ma is át tudom adni egy ilyen tokennek. Innentől a token árfolyama mutatja a festmény értékét is. Digitalizálom így ezt a műalkotást és az értékét. De mi van, ha a festményre 10 ezer tokent adok ki? 10 ezer tulajdonosa lesz – ma még nehezen tudjuk ezt elfogadni. Ugyanezt ingatlanokkal is meg lehet akár tenni – Manhattanben már meg is tették ezt, tokenizáltak egy épületet.” A cégek nyitottak és érdeklődnek a tokenizáció iránt, ez a forrásbevonásnak is lehet egy formája. „Egy tokenkibocsátással egy cég akár saját magába is fektethet.”

„Az, hogy a hatóságok foglalkoznak ezzel a területtel, azt mutatja, hogy ez működik és van. Nem lehet már vele nem foglalkozni.”

The post 15-20 százalékos infláció mellett már kezd érdekes lenni, amiről a bitcoin ígérete valójában szól appeared first on Forbes.hu.