:

A magyar vásárlók sokkal nagyobb áremelkedéssel szembesülnek, mint a németek

A magyar élelmiszer-infláció az árstopos termékek ellenére is sokkal magasabb, mint a német – erre a következtetésre jutott a G7 gazdasági hírportál, amely egy szubjektíven összeállított, de 33 alapélelmiszert tartalmazó fogyasztói kosáron hasonlította össze a magyarországi és a német árakat.

Tavaly ilyenkor készítettek egy magyar-német élelmiszerár-összehasonlítást, most ugyanezen a kosáron nézték meg, hogy mi változott. Időközben mindkét országban nőtt az infláció, ami rontotta a vásárlóerőt, de időközben a magyar és a német fizetések is emelkedtek, valamennyire ellensúlyozva a nagy drágulást.

A Lidl-ben vásároltak be itthon és Németországban, többek között cukrot, lisztet, burgonyát, vajat, kenyeret, tehet, natúr joghurtot, almát, banánt, paradicsomot vettek.

Hol drágább?

2021 őszén egy német Lidlben a bevásárlólistán szereplő tételek 51,22 euróba kerültek. Az akkori 360 forintos euróárfolyam alapján ez 18 440 forintnak felelt meg. Ugyanez a magyar Lidlben 2021. október végén 13 646 forintba került, vagyis mérésük szerint a német Lidl tavaly körülbelül 35 százalékkal volt összességében drágább, mint a magyar.

Mivel Németországban a medián bér tavaly 2084 euró (akkori árfolyamon átszámolva 750 ezer forint) volt, a magyar viszont csak 233 ezer forint, így végső soron a tavalyi adatok azt mutatták meg, hogy egy német keresetnek 2,46 százalékát tette ki a Lidl-bevásárlásunk, a magyarnak viszont elvitte az 5,86 százalékát.

Vagyis hiába magasabb a németországi kosárérték, a jóval magasabb fizetések mellett ez majdnem két és félszer kisebb anyagi megterhelést okoz, mint Magyarországon.

Szeptember második felében a tavalyi kosár már 66,22 euróba került egy németországi Lidlben. A német vásárló tehát ezen kosár szerint euróban számolva 29,3 százalékos inflációt tapasztalhatott 11 hónap alatt. Magyarországon viszont ugyanezért a kosárért szeptember végén már 19 607 forintot kellett fizetni a magyar Lidlben,

vagyis nálunk az infláció 43,7 százalékos volt.

A magyar élelmiszer-infláció tehát az árstopos termékek ellenére is sokkal magasabb ezen a mintán, mint a német.

A fizetés egyre nagyobb részét viszi el a bevásárlás

Egy év alatt Németországban a fizetések messze nem nőttek az infláció mértékével, az emelkedés a statisztikai hivatal szerint a második negyedévben éves összehasonlításban csak 2,9 százalékos volt. Ez azt jelenti, hogy az idei becslés a nettó német medián bérre 2144 euró (ami az adatfelvétel időpontjában 404 forintos euró árfolyammal számolva 866 ezer forintnak felelt meg, azóta pedig még jóval nagyobb összeg lett).

Az euró értékek alapján a németországi bevásárlás költsége a medián fizetés arányában 2,46 százalékról 3,09 százalékra emelkedett.

Magyarországon eközben a KSH adatai szerint a bruttó medián bér 15,1 százalékkal emelkedett, és elérte a 403 ezer forintot – ezt nettóra átszámolva 268 ezer forintot kapunk, kedvezmények nélkül. Ha ehhez viszonyítjuk a bevásárlás költségét, akkor az látszik, hogy 11 hónap alatt az arány 5,86 százalékról 7,32 százalékra nőtt.

Hiába emelkedett tehát a magyar bér jóval nagyobb mértékben, mint a német, a sokkal magasabb magyar élelmiszer-infláció miatt mégis a magyar vásárló járt sokkal rosszabbul.

Míg a német fizetésre vonatkozó terhelés 0,8 százalékponttal emelkedett 11 hónap alatt, ugyanez Magyarországon 1,46 százalékpontos emelkedés volt, ami közel a duplája.

The post A magyar vásárlók sokkal nagyobb áremelkedéssel szembesülnek, mint a németek appeared first on Forbes.hu.

Hirdetés

Ezt láttad már?

Cimkék

Keresés