A kormányt nem érdekli, ha nem lesz, aki tanítson – készek akár az összes polgári engedetlenségben résztvevő pedagógust kirúgatni az állásából. Más veszélyek is fenyegetik a tiltakozási hullámot: meddig lehet fenntartani az ellenállást? Ki ad ehhez pénzt, paripát, hangszórót, honlapot? Mert a Fidesz arra játszik, amire mindig is (lásd még SZFE, CEU, kata és a többi ügy), hogy felmorzsolja, besározza, kiszorítsa a tiltakozókat, és aztán mindenki szépen hazamegy, csinálja tovább kussban a dolgát. A propagandistáik lebohócozzák őket, megafonjaik azt harsogják, egy dühös libsi kisebbség lázong, csakhogy eleve nem lehet a pedagógusokra egységes, homogén csoportként tekinteni. Hatalmas különbségek vannak az élethelyzeteikben, a kiszolgáltatottságukban, és abban is, mit gondolnak saját szerepükről. Cselekvési lehetőségeket és közös többszöröst keresve beszélgettünk a tiltakozást szervezőkkel, pedagógusokkal, diákokkal.