A Káli-medence néhány év alatt az értelmiségi és művész elit búvóhelyéből a hazai vidéki turizmus talán legfelkapottabb célpontjává vált. A gazdasági sikerben számos tényező közrejátszik, a turisztikai világtrendektől a vidéki turizmust sokszor panaceaként kezelő szakpolitikán keresztül a világjárványig. Ugyanakkor sokan féltik a környéket attól, hogy kiürül, ’elskanzenesedik’, elveszíti értékeit, különleges karakterét. Vajon miért éppen a Káli-medencei turizmus vált ilyen sikeressé? Mik a felpörgés hatásai, milyen hasznok és károk érzékelhetők a ’helyi életvilágban’?