Átadták a fényeslitkei East-West Gate-et, kínai technológiával irányítják a magyar–orosz milliárdos tulajdonában lévő központ daruit.

Átadták Európa legnagyobb szárazföldi intermodális logisztikai terminálját, az East-West Gate-et Fényeslitkén, írja az East-West Intermodális Logisztikai Zrt. sajtóközleménye.

Mi az az East-West Gate?

Az East-West Gate (EWG) projekt az elmúlt két év jelentősebb hazai beruházásainak egyike, több mint 40 milliárd forintból valósult meg a magyar–ukrán határtól 20 kilométerre lévő Fényeslitkén.Az EWG egy intermodális (azaz többféle szállítást ötvöző) terminál, amitől a beruházók nem kevesebbet várnak, mint hogy visszahelyezze Magyarországot a logisztika világtérképére.Itt, Fényeslitkénél ér véget az Európában használt keskeny nyomtávú vasúti hálózat, és indul a szélesnyomtávú, szovjet típusú vasúti hálózat. Itt tehát a vonatoknak meg kell állniuk az átrakodáshoz. A terminál a vasúti nyomtávváltás miatt szükséges átrakodást bonyolítja, a célok szerint évente akár 1 millió 20 lábas konténert (TEU) is kezel majd, ami azt jelentené, hogy az elméleti kapacitását és a területét tekintve is

a legnagyobb ilyen típusú létesítmény lesz Európában,

Emellett jelenleg úgy néz ki, hogy az ukrán élelmiszerexport legnagyobb vasúti központja is ez lehet, 2022 novemberétől óránként várhatóan 800 tonna gabonát és 450 köbméter napraforgó olajat kezel majd.Az EWG elindulása azért lehet fontos a magyar (és régiós) logisztika szempontjából, mert a vasúti konténerszállításban komoly torlódásokat okoz a kapacitáshiány a meglévő átrakóállomásokon (azaz a lengyel–fehérorosz határon). Több ebből Kelet és nyugat kapuja: hogyan érinti a háború az orosz–magyar milliárdos gigaprojektjét? Orosz-magyar milliárdos gigaprojektje mellett fejleszt a MÁV, várjuk az ukrán gabonát Miért Ukrajna Európa éléskamrája és mi lesz, ha kiürül?

Az előkészítő munkálatok után 2021 januárjában kezdődött meg az East-West Gate terminál építése egy 85 hektáros (Margit-sziget méretű) területen. A próbaüzem idén márciusban kezdődött, júniusban megkapták a vasúti hatósági engedélyt a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól, a központot végül október 18-án adták át.

Az átadó részeként megérkezett a terminálra az első ukrán mezőgazdasági árukat szállító szerelvény, az EWG saját szervezésű szállítmánya. Az Ugrain Trade LLC által feladott, összesen 1146 tonna búza, köles és zöldborsó 44 darab húszlábas konténerben érkezik, és az átrakás után a Csepeli Szabadkikötőbe szállítják tovább.

A megnyitón Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, a terminálnak meghatározó szerepe lesz abban, hogy az ukrán gabona a világ különböző pontjaira eljusson, mivel a konstancai kikötő kapacitása teljesen lekötött, a román és a szlovák útvonalak pedig telítettek.

Az East-West Intermodális Logisztikai Zrt. 50 százalékos tulajdonosa, egyben az igazgatóság elnöke az orosz-magyar milliárdos, Rahimkulov Ruszlán, aki legutóbbi milliárdoslistánkon az ötödik helyre került 270,7 milliárd forintos becsült vagyonával. Rahimkulov 2019-ben szerzett részesedést a cégben a Greennovatív Energetikai Fejlesztő Kft.-n keresztül.

Kínai technológia

Az EWG működésében komoly szerepet kap a kínai technológia, egész pontosan a Huawei. Itt irányítják ugyanis Európában elsőként távolról, 5G-technológiával a darukat (a terminálon egy 41 méter széles és két 28 méter széles sínen guruló óriásdaru, valamint egy 20 méter magas gumikerekes daru üzemel). Az osztrák Künz által szállított darukra húsz nagyfelbontású kamerát telepítettek, amelyek képét az 5G segítségével valós időben látják a terminál központjában, és ugyanúgy, késleltetés nélkül tudnak reagálni, így úgy tudják irányítani a darukat, mintha azokon, egy fülkében dolgoznának.

A privát 5G-hálózatot a Vodafone Magyarország építette ki, a hálózati eszközöket a Huawei Technologies szállította.

Arról, hogy miért probléma, hogy a kínai eszközök egyre gyakrabban épülnek be a hazai infrastruktúrába, és hogy a kormánnyal ellentétben a szakértők miért igyekeznek kerülni őket, épp néhány hete publikált tanulmányt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem két kutatója, Lendvai Tünde és Tóth András. A szerzők Kína szerepét vizsgálták Magyarország kritikus infrastruktúrájában (például az energiaszolgáltatás, a közlekedés, az ivóvízellátás, az egészségügyi, a pénzügyi szolgáltatások, valamint a digitális infrastruktúra).

Mint írják, az 5G kapcsán fennáll annak a kockázata, hogy az adatokat az 5G-forgalmazók az EU-n kívüli országokban lévő berendezéseken tárolják, ahol a jogi és adatvédelmi szint „eltér” az unióstól. Az EU emiatt megkezdte a kínai beszállítók kiszorítását, de Magyarországon még mindig vezető szerepet játszik a Huawei. A tanulmány egyik példának az EWG-t hozza. „Látható, hogy Magyarország jelenleg nem, vagy csak kismértékben korlátozza a kínai hátterű cégek alkalmazását az 5G vonatkozásában, amely kihatással lehet a telekommunikáció mellett több egyéb kritikus infrastruktúrára is”, állapítják meg a szerzők.

A teljes tanulmány itt olvasható, a Szabad Európa összefoglalója pedig itt. Utóbbira egyébként reagált a Huawei és az East-West Gate is, ugyanattól a kommunikációs cégtől. A Huawei cáfolta, hogy az általuk kiépített hálózatok vagy az interverek biztonsági kockázatot jelentenének, az 5G-eszközökről azt írják, „a legfrissebb 5G telekommunikációs szabványok szerint készülnek, és magas szintű kiberbiztonsági ellenőrzésekkel és tanúsítványokkal rendelkeznek”, a fényeslitkei terminál kapcsán pedig azt, hogy nem tárolnak adatokat.

The post Óriási elosztóközpontot épített az egyik leggazdagabb magyar, kétes kínai technológiával appeared first on Forbes.hu.