Elmúltak az aranyévek, válsággal néz szembe a világ: emelkedő kamatok, visszaeső gazdaságok és növekvő munkanélküliség. Surányi György jegybankelnökként megélt már hasonlót és sikerrel kezelte. Most egy háború és a 2010-es évektől bevezetett különutas magyar modell is plusz kihívásokat jelent. A Forbes novemberi címlapján Surányi György. Tíz tétel tőle és róla.

A fociról

„Meg kell, hogy mondjam, hogy a fideszeseknél a legnagyobb sikeremet akkor értem el, amikor 98-ban fociztam velük Őszödön. Talán azt gondolták, hogy valami belvárosi elkényeztetett gyerek vagyok, és azt hiszem, eléggé megdöbbentek, amikor azt látták, hogy – mondjuk így – nem zavar a labda.” – Surányi György arról, hogy fociszeretete és tudása sokszor, sok helyzeten átsegítette az életben.

Portrénkból kiderül, hogy a pesti nyolcadik kerületben töltött gyerekkorában hasznos adottság volt a labdaérzék a grundon, ha egyébként valaki jó tanuló volt és verekedni sem szeretett, de akkor is jól jött, amikor a rendszerváltás évében arról kellett meggyőzni a pénzügyminisztériumi kollégákat, hogy hogyan kezelje a kormány az ország egyre nagyobb folyó fizetési mérleg hiányát.

Arról, hogy tessék lefelezni az inflációt

„Elállna a lélegzetem” ­ – válaszolta Surányi arra a kérdésünkre, hogy reagálna, ha történetesen jegybankelnök lenne, és a mindenkori miniszterelnök azzal hívná fel, hogy egy év alatt felezze meg az inflációt.

Egyebek mellett azzal érvelt, hogy a pénzügyminiszter utasításával és a jegybankelnök felkérésével csak akkor lehet letörni az inflációt, „ha nyilvánosan is elismerik, hogy az infláció legalább fele belföldi gazdaságpolitikai tévedések következménye”.

Arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank előbb befejezte a kamatemelést, majd kénytelen volt egy sokkal erősebb kamatemelésre a forint zuhanásának megállítása érdekében

„Nehezen találom a megfelelő kifejezést. Ez olyan, mint amikor szó szerint a gyeplőt a lovak közé dobják. Lényegében azt mondták, hogy nem tudunk mit csinálni. Ilyet akkor sem szabad mondani, ha ezt gondolják. Felhívás volt keringőre, nyugodtan shortoljátok a forintot, játsszatok az árfolyam leértékelődésére. Mi ott se vagyunk, becsukjuk a szemünket, menjen oda minden, ahova akar.”

Az őt érő támadásokról

Hogy minden kritika, személyes támadás és lejáratás ellenére szerinte mégis miért övezi kiemelt figyelem? Amikor interjúnkban ezt kérdeztük tőle, rövid szünet után, gondolatban objektíve végigpörgetve egy fél tankönyvnyi számsort, hogy ha kell, validálhassa az állítását, egy tipikus Surányi-félmosollyal csak ennyit mond: „Valószínűleg túl sikeresek voltunk.”

Hogy mit hozott otthonról

„Apám mindig azt mondta, hogy aki kiabál, annak sosincs igaza. Persze ha szorosan vizsgálom ennek a tartalmát, akkor nem biztos, hogy mindig így van, mégis úgy érzem, jó, hogy ezt az útravalót is kaptam.”

Az euróbevezetésről

„Európa halad az integrálódás útján, tetszik, nem tetszik. Nekem tetszik egyébként. Ha nem deklaráljuk a belépési szándékunkat, akkor nagyon könnyen az uniós integráció második vagy harmadik körében találhatjuk magunkat, ami de jure nem jelent kiszakadást az Európai Unióból, de de  facto igen.”

Egy esetleges államcsődről

„Nincs jó helyzetben a magyar gazdaság. …Ennek ellenére azt gondolom, hogy Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy reálisan pénzügyi csődről vagy államcsődről kelljen beszélni. A legfontosabb mutató itt a nettó külföldi adósság szintje. Ha van olyan szám, ami az elmúlt tizenhárom évben, tehát 2009-től, már a Bajnai-kormány óta évről évre javul, az éppen a nettó külföldi adósságpozíció. Ez ma Magyarországon alacsony, olyan szinten van, ami lehetőséget ad arra, hogy egy ésszerű és bátor gazdaságpolitikai kiigazítás mentén ki tudjunk jönni abból a kedvezőtlen szituációból, amiben vagyunk.”

+ Hogy látják az őt ismerők?

„Nála idegesebben a piac sem reagál, ha a Nemzeti Bank rossz döntést hoz” – Spiró György.

„Gyakorlatilag fejben lemodellez bármit” – Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. – Úgy mesél a száraznak gondolt makróról, hogy elhiszed, hogy az a világ legizgalmasabb dolga. És közben fejből belök húsz adatot, amiből néhányról azt gondolod, hogy tuti nem annyi, biztos rosszul emlékszik, aztán visszamész a gépedhez, lecsekkolod, és minden stimmel, tizedesjegyre.”  

„Jól és lelkesen focizott, azt tanúsíthatom. De biztosan nem öntött volna százmilliárdokat stadionba, merő sportszeretetből” – Bod Péter Ákos, volt miniszter, volt jegybankelnök, egyetemi professzor.

Surányi György – portré + interjú a friss magazinban. Lapozz bele!

The post Nála idegesebben a piac sem reagál, ha a Nemzeti Bank rossz döntést hoz appeared first on Forbes.hu.