Az Ilcsi története 1958-ben, a masszív hiánygazdaság éveiben indult. Azokban az években, amikor nyugati krémekről álmodni sem lehetett, és aki parfümmel színezte volna a napját, a kámforral csábító Pitralon és a bántóan émelyítő Krasznaja Moszkva közül választhatott. Így volt ez gyakorlatilag minden kozmetikai termékekkel, import szóba sem kerülhetett, jóllehet, a minőségre meglett volna az igény.

Katona Ilona ekkor főzte meg és adta el az első, természetes alapanyagokból, saját recept szerint készülő krémjeit. Szerette a természetet, felmenői között falusi javasasszonyok és csontkovácsok is voltak. De talán ennél is fontosabb, hogy négy nyelven beszélt, mindig bújta a külföldi szakirodalmat, konferenciákra járt, képezte magát. A krémeknek hamar hírük ment, Ilcsi néni pedig ügyesen fejlesztette a családi vállalkozást. Fia, az eredetileg fotós végzettségű Molnár Ferenc eleinte a sofőr szerepét vállalta magára, újonnan vásárolt Trabantjával szállította édesanyját mezőről mezőre, erdőről erdőre. „Bár volt jogosítványa, az egész emberiség jobban járt, hogy nem vezetett.”

Az amúgy is szoros anya-fia kapcsolatot ezek az utak tovább erősítették, és Ferenc alaposan kiképezte magát gyógynövényekből. Mint mondja, édesanyja „nyakig volt a krémekben”, ő pedig vitte a cég ügyeit. Idővel egyre nagyobb szerepet vállalt a termékfejlesztésben, aztán édesanyja halála után teljesen a vállára vette. „Édesanyám a boszorkánykonyhában kitalálta a dolgokat, én meg szép formába öntöttem. Ő alkotott, én meg piacképessé tettem mind a céget, mind a készítményt.”

Ilcsi néni örökségét ma már a következő generációk viszik tovább. Ferenc három fia is a cégben dolgozik, de egyelőre nem vezető pozíciókban. Apjuk konzervatív ember, neki nem elég pusztán a rátermettség, középvezetőtől fölfelé megköveteli a megfelelő végzettséget. A cég általános ügyeit ma is ő viszi, de olyan szakemberekkel, az ő szavaival fiatal profikkal vette körül magát, akik átlátják, hogy mi kell ma egy modern cég működéséhez.

Hat év sok idő. De nem az Ilcsi életében. Mióta utoljára beszélgettünk, kitört egy világjárvány, egy háború a szomszédban, de ők sok mindent láttak már rendszerváltástól pénzügyi válságig. Az elmúlt években sok minden változott a cég életében. Webshopjuk néhány éve még olyan volt, mintha valami internetes múzeumba csöppentem volna, ma ennek már nyoma sincs. Az egész cég arculata kicserélődött, a dizájn nyugat-európai mércével nézve is trendi.
Árbevételük évek óta stabilan egymilliárd forint körül alakul, hatvan százalékban a magyar piacról, negyven százalékban exportból származik. Az országban körülbelül százötven kozmetikus kizárólag az ő termékeiket használja, nagyjából tízszer ennyi vásárol tőlük rendszeresen. A legerősebb exportpiac, az amerikai a tulajdonos szerint fejlődik, de még bőven van benne tartalék. A második és harmadik helyen a romániai és a lengyel eladások állnak.
„Részben az erdélyi területeknek is köszönhető, de közel sem csak ennek. Itt egyébként nagy a konkurencia is. Kevesen tudják, hogy a kozmetikai kultúrában, képzésben három nagyhatalom van Európában: Magyarország, Románia és Lengyelország. A nyugati kozmetikai képzés kutya füle ehhez képest.”

Az Ilcsi név a keleti vásárlóknak és az angol nyelvterületen is inkább egzotikus, ezért Ferencék szerint nem okoz gondot, talán még segít is. A redizájn során egyébként egy kis trükköt is bevetettek: minden termékükhöz egy receptszámot párosítottak, de úgy, hogy bizonyos számokat kihagytak. Ehhez nem árt tudnunk, hogy a kínaiaknál például a négyes szerencsétlenséget hordoz, ezért az ilyen termékeket egyáltalán nem vennék meg.

Ilcsi Szépítő Füvek Kft.
Tulajdonos:
Molnár Ferenc
Alapítás:
2001.
(1958 óta működnek, 1984-től gmk volt)
Létszám:
40 fő
Árbevétel:
(millió forint):
2020
880,8
2021
956,5
Adózott eredmény
(millió forint):
2020
52,6
2021
1,8

„Az verhetetlen”
A korábbi évekhez képest most is körülbelül százötven terméket gyártanak és tartanak készleten. Mivel minden termék után év elején négyszázezer forint regisztrációs és minősítési díjat ki kell fizetni – ez évente hatvanmillió forint –, akkor is, ha egy darabot sem adnak el, ezért a legkevésbé népszerűeket kiveszik a kínálatból, hogy a helyükre új fejlesztések kerüljenek.

Ilcsi néni örökségét ma már a következő generációk viszik tovább. Molnár Ferenc már évekkel ezelőtt alaposan ki is képezte magát gyógynövényekből.

Az egyik ilyen, az Illó Nektár nemrégiben mint táplálékkiegészítő kapott engedélyt. Alapja a bioakácméz, amibe egy saját eljárással tizenkétféle illóolajat kevernek. Kevés is elég belőle akkor, amikor a szervezet igyekszik megszabadulni a kórokozótól, és hatása a szakemberek szerint elég meggyőző. Az új fejlesztéstől azt várják, hogy segítségével sikerül betörni az influenzapiacra. „Az verhetetlen” – mondja Ferenc, amikor a Fekete Szappanjukról kérdezem. Az ichtiol- és gyógynövényolaj-tartalmú lágy szappant évtizedek óta nem lehet letaszítani a dobogóról.

A fejlesztéseknél mindig figyelembe veszik a világpiac alakulását, így például a hialuron most náluk is népszerű hatóanyag. De az alapelvekből nem engednek, vagyis gyógynövényből készítik az alapot, és kivonatok helyett mindig a teljes növényt használják, hogy komplexebb legyen a hatás. A glicerint a legtöbb cég kőolajszármazékokból nyeri ki, ők ezt is növényekből. Paraffint egyáltalán nem használnak. Összesen százötféle növénnyel dolgoznak, ezek többségét húszhektáros, bio minősítésű ültetvényeiken termesztik.

A sok sikeres termékük mellett van olyan is, amiről tudják, hogy jó, de mégsem pörög eléggé. A Radio Skin krémkombinációt sugárterápián részt vevő betegeknek fejlesztették ki. Mivel sokaknál azért kell félbeszakítani a kezelést, mert a bőrük nem bírja a megterhelést, ezért ez a krém a kezelés sikerességét növelheti. „Forgalomban van, de csak csepereg, pedig még az árát is lejjebb vittük. Nem tudom miért, mert tényleg használ.”

Ferenc évtizedek óta makacsul félreteszi a nyereség felét fejlesztésre. „A hazai kkv-szektorban sok vezetőnek nem jó a hozzáállása. Ott rontják el, hogy amikor fut a szekér, eltapsolják a pénzt. Vendéglátós ismerősöm mesélte, hogy náluk úgy csinálják: lement a szezon, anyukám, megyünk Kanárira, ott töltjük a telet.”

A kockázatkerülő szemlélet segít nekik a rezsipara közepén is. Tavaly az akkori árnál kicsit magasabban, de fix áras szerződést kötöttek az áram- és a gázszolgáltatóval is, így 2023 decemberéig nem kell nagy meglepetésekre számítani, kötött áron vásárolhatnak. Szintén jó érzékkel, az árak felrobbanása előtt módosítottak a székház­projekten: az új cégközpont építése Budakeszi mellett nem került le a napirendről, de egy időre félretették. Itthon és külföldön is szeretnének új piacokat találni, de nem mindenáron. „A benzinkúton továbbra sem leszünk ott.”

Hova teszi a pénzét Molnár Ferenc?
„Nem túl nagy titok, mert akkor is ezt tenném, ha egy vasam se lenne: amíg az euró sokkal barátibb volt, addig abba fektettem, mert tudtam, éreztem, hogy romlik a forintárfolyam. Mióta az euró nem buli – én pedig biztonsági játékos vagyok, ahogy a cikkből is kiderül –, azóta kincstárjegybe teszem a pénzem, méghozzá mindig a legjobb, legújabb fajtába. Nagyjából értékőrző, és ezzel segítem az államháztartást is, ami nekem fontos.”

Külföldön járva mindig felfigyeltem a több generáció óta működő családi vállalkozásokra. Nagyon foglalkoztatott, mi lehet a titkuk, hogyan képesek megteremteni a folytonosságot az állandóan változó történelmi és gazdasági környezetben. Úgy tűnik, a titok nem más, mint a realitásokat mérlegelő, józan gazdálkodás. Jó lenne, ha minél több olyan vállalkozás lenne Magyarországon is, ahol nem a gyors meggazdagodás a cél, hanem a hosszú távú értékteremtés.

The post A benzinkúton továbbra sem leszünk ott appeared first on Forbes.hu.