„Én ebben a háborúban maximálisan Oroszországot támogatom.” Ezt akár Orbán Viktor is mondhatta volna, ha egyszer az igazat, csakis a színtiszta igazat mondaná. De a bűvész nem beszél a mutatványáról, hanem csinálja. Oda is lenne legott a széles néptömegek jegeces áhítata, ha lehullana a lepel, előkerülne egy csomó kettéfűrészelt ember és csontsovány nyúl (vö. a nyúl mint fideszes címerállat, és mint Ige), miközben a kormányfő a térdére ültetné a helyi Fidelitast, és elmesélné neki a tokaji szőlőtőkék, a 2006-os székházostrom vagy a hatvanpusztai uradalom igaz történetét. Amíg erre várunk (időnk, mint a tender), beavathatjuk a nyájast, hogy az ex-KGB-s pszichopata népirtó csodálója nem más, mint Georg Spöttle. Neki aztán van vér a pucájában ahhoz, hogy kimondja, ami több mint nyolc hónapja csiklandozza az átlagos nemzeti-keresztény-jobboldali cserepes ajkait, és jobb híján folyékonyan káromkodik helyette lovagkereszttel súlyosbítva, vagy a tiltakozó pedagógusokat és diákokat szörnyetegezi. Spöttle az állítólagos kelet-ukrajnai oroszellenes gyilkosságokkal magyarázza, miért kéredzkedett oda Putyin hátsójához, de lehet, hogy csak túl sok Origót olvasott. Amint a 444 kivesézte, a kormánypárti förtelem már szabályos cikksorozatot szentelt Zelenszkij gyalázására, és hangzatos ujjongással ad hírt az oroszok sikereiről. Ez pedig, az ilyen irányított hírközlés akkor történhetne meg Orbániában az állampárt jóváhagyása nélkül, amikor Kirill pátriárka elkölti az utolsó dollárját is BigMac-ra.