Az Európai Unió számottevő szabályozással lép fel a határokon átnyúló szervezett gazdasági bűnözés ellen. Az ilyen bűncselekmények elkövetőinek leleplezése nehézségekbe ütközik, mivel sokszor áttekinthetetlen céghálók és bábszemélyek, azaz strómanok mögé rejtőzve, a háttérből irányítják a szálakat. Az uniós szabályozás fő célja a szövevényes vállalati struktúrák (céghálók) átláthatóvá tétele, hogy visszaszoríthatók legyenek az olyan gazdasági bűncselekmények mint a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása, az adócsalás vagy a korrupció. Cikkünkben feltérképezzük, hogy az uniós tagállamok – köztük Magyarország - milyen működési mechanizmus alapján hozták létre a cégek átláthatóságát elősegítő tényleges tulajdonosi nyilvántartásokat, és milyen szankciók alkalmazhatók, ha egy cégnél ”kihullanak a csontvázak a szekrényből”, azaz kiderül, hogy a cég nem valós adatokat szolgáltatott. Kitérünk arra is, hogy melyik fázisban tart az uniós tényleges tulajdonosi regiszter, azaz a BORIS felállítása, működése. Bognár Alexandra és Suller Noémi, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda kollégáinak szakértői írását közöljük.