Az IC 1623 jelű összeolvadó galaxispár a James Webb-űrtávcső felvételén. (Forrás: ESA/Webb, NASA & CSA, L. Armus & A. Evans)

A James Webb-űrtávcsővel készített felvételen az IC 1623 jelű galaxispár látható, amely a Cet (Cetus) csillagkép irányában, tőlünk 270 millió fényévre helyezkedik el. A két galaxis egymás felé száguld: éppen összeolvadnak. Ütközésük rohamos csillagkeletkezési hullámot váltott ki: hússzor annyi csillag keletkezik bennük, mint a Tejútrendszerben.

A két galaxis egyetlen, kaotikus örvényként jelenik meg a kép közepén. Függőleges irányban hosszú, kék spirálkarokat látunk, amelyek kifelé halványodnak. A forró gáz vízszintes irányban terül el, főként élénkvörös színben, sok csillagkeletkezési folttal. Az egyesülő galaxisok magja rendkívül fényes. A kép háttere fekete, számos apró, narancssárga és kék színben ragyogó galaxissal.

A két összeolvadó csillagváros főleg infravörös hullámhosszokon látványos, így kiváló lehetőséget nyújtanak arra, hogy a Webb bizonyítsa képességeit. Egy kutatócsoport a Webb három fejlett tudományos műszerével, a MIRI, a NIRSpec és a NIRCam műszerrel az elektromágneses spektrum infravörös tartományában figyelte meg az IC 1623-at. Ennek során rengeteg adatot rögzítettek, amelyek által a csillagászközösség teljes képet kaphat a Webb-űrtávcső példátlan képességeiről a galaktikus ökoszisztémák összetett interakcióinak megfigyelésében. A Webb észleléseit a Hubble-űrtávcső és más teleszkópok adatai egészítik ki, amelyek előkészítik a terepet a Webb további kutatásainak megtervezéséhez.

Ennek a két galaxisnak az összeolvadása már régóta foglalkoztatja a csillagászokat. Az eseményről a Hubble és más űrtávcsövek is készítettek már felvételeket. A bennük zajló extrém mértékű csillagképződés miatt erőteljes infravörös sugárzást bocsátanak ki, és a galaxisok valószínűleg úton vannak egy szupernagy tömegű fekete lyuk kialakulása felé. A Hubble és a többi teleszkóp számára hátrányt jelentett a vastag porsáv, ami fontos részleteket rejtett el, de a Webb infravörös érzékenysége és lenyűgöző felbontása lehetővé teszi, hogy átlássunk a poron. Ennek köszönhetjük a fent látható, a MIRI és a NIRCam műszerek felvételeiből összeállított képet.

Az összeolvadó galaxisok magja olyannyira fényes és kompakt, hogy a Webb felvételén még úgynevezett diffrakciós tüskék is megjelennek. A hópehely-formára emlékeztető nyolc diffrakciós tüskét a csillag fényének a teleszkóp szerkezetén való elhajlása hozza létre. A Webb-űrtávcső élessége főleg a fényes csillagokat ábrázoló képeken tűnik ki, például a teleszkóp első mélyég-felvételén, amelyet 2022 júliusában hozott nyilvánosságra az ESA.

Forrás: ESA