:
Breaking News

Nemcsak Európa, lassan a világ élelmiszerinflációs élvonalát is közelítjük

Nemcsak Európa, lassan a világ élelmiszerinflációs élvonalát is közelítjük

Az árstopok ellenére is verjük Európát az élelmiszer-infláció területén és világviszonylatban sem állunk jól, például Iránnal és Ghánával játszunk egy ligában. A Telex pénteken megjelent cikkében részletesen feltárja az okokat.

Magyarország az őszi élelmiszerinflációs adataival a világ topligájába került, olyan – alacsonyabb gazdasági fejlettségű és/vagy fegyveres konfliktus, embargó sújtotta – országok mellé, mint a Szíria, Ghána, Moldova, Suriname vagy Irán.

Itt vannak persze az ársapkák, kérdés, hogy milyen hatékonyak. Az ország vezetése annak ellenére reméli ettől a megoldástól az infláció megfékezését, hogy a magyar fogyasztói kosár jelentős része eddig is ársapkás volt (a hatféle élelmiszeren felül a benzin és a rezsi egy része sem piaci áron kapható), a drágulás, különösen ez élelmiszerek drágulása mégis folyamatosan rekordokat dönt.

Napi címlap Topolay Gábor 17 perc olvasás
SPAR-vezér az árstopokról: Emeltünk, de nem tudjuk kompenzálni a teljes veszteséget
Üzlet Bánáti Anna 6 perc olvasás
100 forintos tojás, 700 forintos kenyér – már sose jönnek vissza a régi árak?
Üzlet Forbes 8 perc olvasás
Nemcsak Európa, lassan a világ élelmiszerinflációs élvonalát is közelítjük

Az EU szegényebb országai közé tartozó Magyarországon ez azért is különösen rossz hír,

mert az EU-átlagnál jóval kevesebbet fogyasztó magyar lakosság a jövedelmének már eleve jelentős részét költötte élelmiszerre.

Ez az arány az idén elszenvedett, drámai árnövekedés miatt tovább romolhat.

Miért?

A Telex részletesen elemzi az okokat, főbb megállapításaik a brutális élelmiszerdrágulás miértjével kapcsolatban:

A forint sokat veszített az értékéből. Az élelmiszergyártók sok inputért külföldi devizában fizetnek, nőttek a forintban kifejezett költségeik.Nagy volt a kereslet az ársapkák és a választási osztogatás miatt. Az ársapkák bejelentése után sokan betáraztak hosszan eltartható ételekből, illetve az év eleji, ezermilliárdos állami transzfer egy részét is ételre költötték a családok.A magyar élelmiszeripar nem elég hatékony. A szektor cégei több emberi munkával és energiával termelnek, mint sok más országban, a munkatermelékenységük is alacsonyabb.Korábban elmaradt áremeléseket pótoltak be a cégek és beszállítóik. Hosszú évekig alacsony volt az inflációs környezet, sokan nem emeltek annyit az áraikon, mint maguktól tették volna. Most bepótolják.Az ársapkák és a különadó költségét más termékeken hozzák vissza a boltok. A kormány plusz sarccal sújtja a kiskereskedelmet és a maximált árú termékek esetében veszteséges üzletre kényszeríti. A kiesést más termékeken igyekeznek visszaszedni.Magas a magyar áfa. Ha a nettó ár nő, az összegszerűen nagyobb növekedést ad ki a bruttó, fogyasztói árban.Mi következhet ezután? Több terméknél (olajos növények, búza) sok függ az orosz-ukrán háborútól és az oroszok készletezési stratégiájától. A magyarországi búza mindenesetre most példátlanul drága, innen valószínűleg már inkább lefelé fog menni. A sertéshús hasonló pályán indulhat el hamarosan, csirkéből viszont tartós túlkereslet várható, árcsökkenésre ne számítsunk. A magyar élelmiszeriparban sok szakértő számít tömeges finanszírozási problémákra. Az agrárcégeknél a forgóeszköz-hitelek drágulása jelent komoly versenyhátrányt a környező országokhoz képest, ahol alacsonyabbak a kamatszintek. A kiélezett helyzetben sok kevésbé versenyképes, csak a belpiacra termelő vállalat eleshet.

The post Nemcsak Európa, lassan a világ élelmiszerinflációs élvonalát is közelítjük appeared first on Forbes.hu.