Már nem az a kérdés, hogy lesz-e belőle pénz, hanem hogy mikor – és mennyire fog lemaradni az, aki még nem csinálja. Három fontos gondolat a mesterséges intelligenciáról (MI) a Forbes Tech Summit színpadáról.

„Turul, kisvuk vagy unikornis lesz belőletek?” – kérdezi Balogh Petya, a Baconsult alapítója Haidekker Istvántól és Duda Ernőtől. Az „országszerte világhírű” (turul), vagy a környező piacokon megmártózó (kisvuk) célok dédelgetése helyett mindkét startupalapító nagyobb babérokra tör. Mindketten a mesterséges intelligenciával: erről beszélgettek a színpadon Petyával.

+ 12 kép a galériában + 12 kép a galériában Ilyen volt a Forbes Tech Summit – Haidekker Istvánnal és Duda Ernővel. Fotók: Fekete Csaba (15 kép) Sorozatvállalkozók a Tech Summiton

Haidekker István, Deligo

A vállalkozó 2012-ben, testvérével, Balázzsal valamint Fazekas Gáborral alapított közösségi fuvarozót, az Autohopot. A  három év alatt négy piacon 250 ezer felhasználóval rendelkező startupot 2015-ben vásárolta meg a Blablacar, ahol az alapítók pár évig alkalmazottként dolgoztak – majd a vállalkozói sapkát újra felvéve létrehozták a Deligot. A cég mesterségesintelligencia-alapú pénztárakat telepít a vállalati menzák kasszásnénijei helyett, a sorbanállás és pötyögés helyett pofonegyszerű (és rendkívül gyors) megoldásról itt írtunk korábban.

Duda Ernő, Medipredict

A biotech szektorban működő Solvo a régió egyik legnagyobb exitje volt az elmúlt években: több tízmillió euróért vásárolták fel az alapító, Duda Ernő cégének 89 százalékát. Ugyan a tranzakció után Duda nem szállt ki a gyógyszeripari és diagnosztikai kutatás-fejlesztéseket végző Solvóból, azóta a 2015-ben indult Medipredictre fókuszál. Hét éve tartó fejlesztést tud maga mögött a vállalat, ezért nem is hívja már startupnak. A komplex diagnosztikával foglalkozó Medipredict mindent mér, amit lehet mérni egy emberen: teljes genomszekvenálás, vérvizsgálatok, képalkotó diagnosztika, sorolja Dudás. A vállalat mesterséges intelligenciával keresi a kapcsolódásokat a bizonyos genetikai attribútumok és egyéb külső tényezők között, majd ez alapján ajánl tudatos, egészséges életviteli lépéseket (amiknek hatását később vissza is méri).

1. Már nem az a kérdés, hogy megéri-e

Még mindig egy kicsit aranyláznak érződik a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések sorozata. Nem feltétlen mondható, hogy „gyerekcipőben” jár a szegmens, hiszen több alkalmazási területen is profitálnak vele: de ha a világ összes cégének MI-tevékenységét aggregáljuk, biztos, hogy mínuszos a befektetés.

Ez azonban kevésbé lényeg a hosszú távú versenyelőny kialakítása mellett.

Haidekker István a Forbes Tech Summiton. Fotó: Fekete Csaba

A két vállalkozó szerint ugyanis egyre inkább el fognak majd szakadni, le fognak maradni azok a nagyvállalatok, amik nem terveznek semmiféle fejlesztést ezen a területen. „Lehet enélkül pénzt csinálni?” – kérdezi a színpadon Haidekker István.

2. Csinálni itthon, eladni Kaliforniában kell

Annak ellenére, hogy egyre nyilvánvalóbb az aki „lemarad, kimarad” hozzáállás a piacon a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, az MI-vel (nem meglepő módon) teret hódítani még mindig nagyon tőkeigényes feladat. Teljesen más a fejlesztési ciklusok hossza, és a ráfordítás, mondja Duda Ernő a Forbes Tech Summiton. „Nagyon más világ, nem a néhány kolis srác-néhány laptoppal-néhány hónap alatt összerak valamit kategóriáról beszélünk.”

Több ebből Lakáshitel: óriási pofon lesz a kamatstop vége, ekkorára nőnek a törlesztők Barabási Albert-László: Mi az, hogy művész és én az vagyok-e?

Duda, aki a Medipredicttel már milliárd forintos nagyságrendű beruházáson van túl, és még nagyon messze van, hogy a megtérülés útjára lépjen. A tőkeigényességet viszont enyhíteni lehet azzal, ha olyan helyen indítjuk a vállalkozásunk, ahol „olcsóbb az orvos és a programozó,” mondja a Medipredict alapítója.

A külföldi piacokra való eladás így üzletileg hamarabb lökheti profit felé a vállalkozásokat.

3. Nem (csak) a fizikai munkás lesz az MI áldozata – és az sem biztos, hogy áldozat lesz

Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától, amiért elveheti majd a munkánkat? Gyakran felbukkanó kérdés ez az MI-vel kapcsolatban, a színpadon Balogh Petya is megkérdezte a két, MI-vel foglalkozó vállalkozót. Haidekker szerint mivel hatalmas munkaerőhiány van, főként a kereskedelmi szegmensben, ahol ők dolgoznak, ettől nem feltétlen kell aggódni: „Változik a világ, mi is együtt változunk vele. A technológia alapvetően egy szebb és jobb életet tud adni” – mondja, és rámutat arra, hogy ahol megszűnik egy állás, ott más formában, nagyobb hozzáadott értékkel születhet egy másik.

Duda Ernő a Forbes Tech Summiton. Fotó: Fekete Csaba

Duda Ernő szerint ennek csak hosszú távon lehet veszélye. Az biztos, hogy a munka „unalmasabb” része elveszik, és elkövetkezhet az a pont is, amikor már nem tudunk mindenkit foglalkoztatni – de a gazdaságban bekövetkezett hatékonyságnövelés miatt nem fog hiányozni a munka, hiszen az MI segítségével többet termelhet a társadalom. „Ezért nem feltétlenül félek tőle. De nehezen tudom elképzelni garantált minimumjövedelem nélkül.”

A Medipredict alapítója arról is beszélt a Forbes Tech Summiton, hogy sokan hibásan esünk abba a felvetésbe, hogy csak a kék galléros állások fognak eltűnni. Ez nem így van, mondja: nem azon múlik majd, hogy fizikai vagy szellemi munkát csinál valaki, hanem azon, hogy mennyire automatizálható a munkája.

„Nincs az az MI a világon, ami a takarítónő munkájának komplexitását képes átlátni. De a könyvelőkét sokkal inkább.”

The post Lehet enélkül pénzt csinálni? – három fontos gondolat a mesterséges intelligenciáról appeared first on Forbes.hu.