Először 2016-ban tervezte fellőni új generációs rakétáját a NASA. Ehhez képest ma indult csak el az Artemis holdprogram, és még innen is több év, no meg több tízmilliárd dollár, mire újra ember léphet a Holdra.

Csaknem 50 évvel az Apollo-program utolsó küldetése után magyar idő szerint szerda 7:47-kor végre elindult a NASA új holdprogramja, az Artemis, vele pedig az Artemis-1 küldetés.

A start

Az amerikai űrhivatal új generációs holdrakétája, a 32 szintes Space Launch System (SLS) sikerrel emelkedett levegőbe, az Orion kapszula pedig legénység nélkül elindult a Hold felé. Az Artemis-1 küldetés a tervek szerint hat héten át tart, az Orion pedig 1,3 millió mérföldet fog megtenni – foglalja össze az Axios.

We are going.

For the first time, the @NASA_SLS rocket and @NASA_Orion fly together. #Artemis I begins a new chapter in human lunar exploration. pic.twitter.com/vmC64Qgft9

— NASA (@NASA) November 16, 2022

Az első küldetés

Miután a kapszula elindult a floridai Kennedy Űrközponttól, lecsatolja magáról a miniműholdakkal, melyekkel felszállt. Az Orion 44 ezer mérfölddel a holdfelszín felett fogja másfélszer megkerülni az égitestet, majd visszaindul a Föld felé, és végül a Csendes-óceánba fog csobbanni.

Több ebből Trump most veszített, de 78 évesen újra elnök lenne Hoppá, szép csendben élesedett az RTL új streamingplatformja, már nézhető is a Zámbó Jimmy-sorozat

Mennyibe került?

A The Planetary Society szerint az Egyesült Államok az Apollo projektre, ha hozzácsapjuk az alárendelt programokat is, mint például a Geminit, 1960-tól 1973-ig összesen 28 milliárd dollárt költött. Az inflációt is beleszámítva 280 milliárd dollárt.

Ehhez képest a teljes Artemis program, melynek fejlesztésén már több mint egy évtizede dolgoznak, és ami az évek alatt már számos alkalommal csúszott vagy futott ki büdzséből,

2025-ig előreláthatólag 93 milliárd dollárt fog felemészteni,

legalábbis a NASA becslése szerint. Ebből az SLS-Orion páros eddig legalább 37 milliárd dollárt tesz ki, beleértve a tervezést, a megépítést, a teszteket és a hozzájuk kötödő, földfelszíni létesítményeket is.

Márpedig ahogy a Cnet összefoglalja, csak az SLS komponensre eredetileg 10 milliárd dollárt szántak a NASA-nál, a költségek viszont megduplázódtak az évek alatt. Sőt, csak a rakéta- és kapszulaindítás alkalmanként 4,1 milliárdot kóstál, ez állítólag nyolcszorosa a korábban várt összegnek.

Hogyan tovább?

Az Artemis-1 küldetés természetesen annak alapoz meg,

hogy 2024-re az Artemis-2 immáron legénységgel induljon el és kerülje meg a Holdat,2025-re pedig az SLS-szel és az Orionnal, az Artemis-3 keretein belül ismét ember lépjen a holdfelszínre, köztük az első nő, valamint az első színes bőrű asztronauta is.

Az már az Artemis-4 küldetés célja lesz, hogy a Hold körül keringő Lunar Gateway űrállomásra, melynek első elemeit két év múlva lövik fel, 2027-ben előreláthatólag négy embert is felküldjenek, akik majd onnan indulnak sétára a holdfelszínen.

Persze, ez még sokéves távlat, és sokszereplős is a program sikere. Többek között az Elon Musk-féle SpaceX-nek is fontos szerep jut, ők szolgáltatják a holdkompot, ami a felszínre viszi az utasokat, a komp alapját pedig az űrcég Starship rakétarendszere fogja adni.

Miért csúszott ennyit?

Az SLS kilövését többször is elhalasztották az elmúlt hónapokban.

Az eredeti kilövést augusztus 29-re tervezték, akkor kommunikációs hibák, valamint üzemanyag-szivárgás miatt fújták le a rajtot.Szeptember 3-ra tűzték ki az újabb időpontot, akkor pedig a hidrogéntartályban találtak szivárgást.A Nicole hurrikán sem könnyített a NASA helyzetén, főleg mert a széllökések a kilövőállomáson is okoztak minimális kárt, a mai, november 16-i startot viszont sikerült végül tartani.

Ráadásul ezek még csak a közelmúlt csúszásai.

Az SLS-program már 2011-ben elkezdődött, és eredetileg 2016-ra tervezték az első kilövést.

A 60-as évekbeli Apollo-programhoz képest már most évekkel hosszabb időt fog igényelni, mire tényleg adott lesz minden feltétel, hogy újra ember lépjen a Holdra. Főleg, ha beleszámítjuk a SpaceX-féle komp megépítését is.

Ugyanakkor, ahogy azt Michael Dodge űrtudományi szakember is összefoglalja írásában, bármennyire is szívfájdító minden egyes halasztás, a NASA ezt természetesen jó okkal teszi, a legkisebb hibával sem szeretné kockára tenni sem a küldetés, és később a legénység biztonságát sem.

És ami azt illeti, az eddigi NASA-kilövések körülbelül 40 százaléka zajlott csak az eredetileg tervezett időpontban.

The post Ez egy történelmi nap – mert már csak három évet kell várnunk a következőre appeared first on Forbes.hu.