„Az ársapkákról azt gondoljuk, hogy a legelején jó volt a szándék. Bizonytalan időkben erősítette a vásárlói bizalmat, és fogyasztást tudott generálni” – mondja Pálinkás Zsolt, a Tesco magyarországi vezérigazgatója.

Mostanra egész másképp látja: torzítja a piacot, más termékek árát mesterségesen megdobja, és nem mellékesen éves szinten akár 11 milliárd forintos veszteséget okoz a Tesco Globál Zrt.-nek. Interjú áruhiányról, 2 milliárdos havi rezsiszámláról, szkenner pisztolyos bevásárlásról és drónos házhozszállításról, valamint arról, ők küldték-e a magyar kormányzati intézkedésekre panaszkodó levelet Brüsszelbe.

Tojás & krumpli

Forbes.hu: Mi volt az első gondolata, amikor november 11-én meghallotta, hogy a tojás és a krumpli is hatósági áras lesz?

Pálinkás Zsolt: Hogy is mondjam, azt azért sejtettük már hetekkel korábban, hogy lesz valami. Mi a párbeszéd híve vagyunk, beszélgettünk az illetékesekkel, hallottunk pro és kontra érveket, úgyhogy nem ért teljesen váratlanul. A termékszelekció és a sebesség, az igen.

Napi címlap Topolay Gábor 17 perc olvasás

SPAR-vezér az árstopokról: Emeltünk, de nem tudjuk kompenzálni a teljes veszteséget

Üzlet Madzin Emília 2 perc olvasás

A kávé ugyanolyan, mint az olaj – így készül a jövőre a Shell, a Tesco pedig besegít neki

Üzlet Fekete Emese 9 perc olvasás

Cseh titánok, akik versengve hajtanak a pénzünkre az interneten. Kik ők?

Más termékekre számítottak?

Nem volt konkrét elképzelésem, de lehetett hallani a tésztától a kenyérig több mindenről, és ez a mi oldalunkról, a kereskedők felől nézve nagyon nem mindegy. Ha egy-egy termék sok összetevős, akkor ilyen rövid idő alatt nagyon nehéz kivitelezni az átárazást, szabályozást, mindent, amit ilyenkor kell. Csak egy példa:

az első ársapkáknál mindenki hat termékről beszélt, holott a valóságban az 48 terméket jelentett.

Többfajta százszázalékos napraforgóolajat forgalmazunk, csirkemellből is van csomagolt, nem csomagolt, nagyobb, kisebb adagok. Ehhez képest a tojás és a burgonya viszonylag egyszerűek, most könnyebb dolgunk volt, bár sok időt így sem kaptunk az átállásra.

Mi az első lépés, amit ilyenkor meg kell tenni?

Először mindig a kollégákhoz fordulok, hogy mit ír pontosan a közlöny. Most az első válasz az volt, hogy még nincs közlöny, csak bejelentés, ilyenkor egy-két napig mi is csak találgatunk, aztán ha látjuk, hogy pontosan milyen típusú tojásról és burgonyáról van szó, akkor villámgyorsan át kell látni a készleteinket, a szállítói kiszolgálási szintet, átgondolni, hogy számítunk-e pánikra, és kell-e mennyiségi korlátozást tennünk.

“Az első ársapkánál mindenki hat termékről beszélt, holott az 48 terméket jelentett” – Pálinkás Zsolt / Fotók: Sebestyén László

Egy-egy ilyen bejelentés ugyanis nagyon meg tudja zavarni a piacot. Az elmúlt időszaknak az volt az egyik tapasztalata, hogy hiába folyamatos az ellátás, az emberek ilyenkor ráugranak az adott termékekre, exponenciálisan, nagyon hirtelen megnövekedik, és mesterséges lesz a kereslet.

Az árstop tehát egyfelől torzítja a piaci viszonyokat, másfelől más termékek árkorrekciója miatt árfelhajtó hatása is van, és így még gerjesztheti is az inflációt.

Mi alapján lehet azt belőni, hogy mondjuk krumpliból két kiló, a tojásból egy doboz legyen a korlátozás a Tescóban?

Megnézzük a supply chaint. Hosszú lekötéseink vannak, és több szállítóval dolgozunk, tehát nem egy burgonyabeszállítónk van, hanem több, és nekik kis van egy supply chainjük, megállapodásuk a piacon. Ezt mind végig kell nézni, ahogy a megtermelt mennyiségeket is, a korábbi eladási volument és azt is, hogy éppen milyen akciókat hirdettünk már meg, mert ezeket tartanunk kell a vásárlók felé. Ezt mind végignézzük, hogy kiderüljön, mennyire magabiztos a készletünk.

Annak idején, amikor elindult az árstop, nagyon magabiztosak voltunk, európai lekötéseink voltak, azt gondoltuk, minden szuper.

De arra nem számítottunk, hogy adott esetben 700 százalékkal fog felmenni a forgalom a cukron, mert a kiskereskedők is elkezdtek hozzánk járni, hiszen sokkal olcsóbban vették meg a cukrot polci áron, mint beszerzési áron.

Így aztán bizonyos időszakokban – az első bejelentés után és a hosszabbítás előtt – exponenciálisan nőtt a cukor forgalma, és amiről azt gondoltuk, hogy szeptember végéig elég, az augusztus közepére kifogyott. Ezekből a tapasztalatokból tanulunk, miközben igyekszünk megfelelni a törvény szellemének is, vagyis, hogy a lakosságot segítsjük az árstopos termékekkel, és az átlagos fogyasztó igényeit elégítjük ki.

Most azt láttuk, hogy hiába teljes mértékben biztosított az ellátásunk tojásból és burgonyából, a biztonság kedvéért bevezettünk mennyiségi korlátozást, viszont már lazítottunk is. Most azt mondjuk, hogy mindenből egy csomag a korlát, de ez burgonyából lehet például egy 5 kilós csomag is.

Az anatómiailag tökéletes csirke

Először három hónapról volt szó, aztán újabb és újabb átmeneti periódusokról, most mit hallanak a minisztériumban, ha arra járnak? Meddig lesznek érvényben az ársapkák?

Erről csak spekulálni tudnék meg találgatni, amit viszont nem szeretnék. Arra viszont mindig igyekszünk felhívni a figyelmet, hogy milyen hatásokkal nézünk szembe. Mondok egy csirkés példát, mert arról talán kevesebb szó esik. Tehát a hatósági áras csirkemell filé, amit nekünk árulni kell, nyilvánvalóan megdobja a keresletet a csirke melle iránt, de mivel nem lehet csak a mellét árulni, szegény állatot egészben kell levágni, mert nem tud ilyen gyorsan alkalmazkodni az evolúció ezekhez az igényekhez.

Majd megtanul…

Igen, van egy ilyen tökéletes anatómiai csirkemodellünk már sok mellel…, de addig is, a maradék részekkel is kezdenie kell valamit a beszállítónak. Azt tudja, hogy a mellre nagy kereslet lesz, ezen még keresni is tud, viszont az állat többi részét is el kell adnia. Két opciója van, vagy sokat vág le, de akkor nyomott áron tudja csak eladni a piacon és vesztesége keletkezik, vagy annyit vág le, ahol még arányban van a nyeresége és a vesztesége.

Ezért van kevés csirke, és ezért van az, hogyha kifogy a csirkemellfilé, akkor az állat összes többi részét aránytalanul drágán lehet csak megvásárolni.

Tehát itt nagyon nagy kérdés, hogy valójában jól jár-e a vásárló, és hogy az egész intézkedésnek inflációfékező hatása van-e. Szerintünk abszolút nincs. Inkább torzító hatása van, és ahogy megyünk előre az időben, egyre jobban nyílik a beszerzési árolló, és még biztos nem vagyunk a folyamat végén. Szerintünk még sok inflációs ütem lesz, bár talán már kisebb mértékűek, de egyre inkább ki fog nyílni ez az olló, és egy idő után el fogunk érni oda, hogy az import olcsóbb lesz, mint a helyi beszerzés. Ez pedig biztos, hogy nem cél.

“Nálunk van a veszteség száz százaléka. Eddig 7 milliárd, év végéig felmehet 11 milliárdra.”

A Tesco szempontjából összességében végül merre billen a mérleg? Az ársapkák miatt veszteség vagy nyereség keletkezik idén?

Az ársapka önmagában veszteséget generál.

Még úgy is, hogy mint látjuk, más termékeknél nagy az árfelhajtó hatás?

Igen. Mindig azt szokták mondani, hogy a kereskedők máshol beárazzák a veszteséget, igyekszünk ezt kibalanszírozni, de nem tudjuk. Csak egy gyors házi statisztika: a gyorsan forgó élelmiszereknél, ahol egyébként a legnagyobb volt az infláció, ott 32 százalékkal emelkedtek a beszerzési áraink, de 30 százalékkal emelkedtek csak a fogyasztói áraink.

Tehát képtelenség ezt behozni, és azt is látjuk, hogy a vásárló is megállás nélkül alakítja át a szokásait. Mindenkinek picit más a stratégiája, van, aki lefelé trade-el, van, aki elhagy kategóriákat, vagy elhalasztja a vásárlást, mindenki egy kicsit máshogy viselkedik ebben az inflációs környezetben. Tehát, ha valamire rákerül egy ár, az nem biztos, hogy azon az áron fogyni is fog. Vannak bizonyos termékek minden egyes kategóriában, ahol ha elérünk egy bizonyos árpontot, az már lélektani határ, onnantól elkezd leesni a volumen.

Ez nem jó a beszállítónak – 28 ezer termékünkből 21 ezer magyar szállítótól jön –, mert nem tud volument eladni, nem jó a vásárlónak sem, mert át kell váltania egy másik termékre, és nem jó a kereskedőnek sem, viszont nálunk van a veszteség száz százaléka.

Tényleg a száz százaléka? Nem lehet a termelők, beszállítók felé egy részét áttolni? Az elmúlt hónapokban nem tudták így újratárgyalni a beszállítói szerződéseiket?

Itt vissza kell menni a probléma gyökeréhez, vagyis az energiaárakhoz. Ez mindenkit érint, ez egy piaci jelenség, európai jelenség, globális jelenség, nálunk ezt még jelentősen súlyosbítja két fontos körülmény.

A nagyon gyenge forint az euróval és a dollárral szemben, ami minden importcikket drágít, és az adózás, mint például a 4,1 százalékra emelt kiskereskedelmi adó és az ezen felül kiszabott extraprofit-adó, amit a mai napig nem tudunk jól értelmezni, mert extraprofitot soha nem csináltunk.

A profitrátánk 2 százalék körül volt tavaly (2021-ben 625 milliárdos nettó árbevételre 13 milliárd forint nyereség jutott – a szerk.), az iparági átlag kettő és öt között van világszinten, tehát ezt a fogalmat nem ismerjük.

Az ársapkákról egyébként azt gondoljuk, hogy a legelején jó volt a szándék, mert bizonytalan időkben erősítette a vásárlói bizalmat, ráadásul fogyasztást tudott generálni.

A bizalomépítő hatás különösen fontos volt a covid után, amikor bizonyos termékek azonnal kifogytak, konzervekből, cukorból átmeneti hiány volt, és az nekünk is alapvető célunk, hogy a kiszámíthatóság folyamatosan meglegyen. Hogy lássák a vásárlók, hogy nincs háborús helyzet, nincs világvége, nincs pánik, holnap is lesz élelmiszer, meg holnapután is. Viszont mostanra látszik, hogy milyen ártorzító hatásuk van, erről már beszéltünk. Ez nyilván a kormány hatásköre, de szerintem előbb-utóbb ki kell vezetni ezeket, mert elkezdtek nagyon-nagyon elmenni a beszerzési árak.

“Az extraprofit-adót a mai napig nem tudunk jól értelmezni, mert extraprofitot soha nem csináltunk.”

Szerintem sokkal jobb, amikor mi kiskereskedők élesben versenyezhetünk, mindenki figyeli a másik árait, a piac szinte magát szabályozza. Legalábbis mi ebben hiszünk.

Hány milliárd a veszteség?

Végül is mennyi lesz idén az ársapkák miatti veszteség a Tescónál?

Eddig 7 milliárd forint, év végéig szerintünk ez körülbelül 11 milliárdra felmehet.

Ez alapján az év elején becsült, kormányzati oldalról bemondott szektorszintű 20 milliárdos veszteség is jóval nagyobb lehet?

Biztosan sokkal több lesz. Egyrészt változott az árstop időtartama, és változtak közben a beszerzési árak. Az a keretrendszer, amiben az ársapkák megszülettek, nem feltételezte, hogy ennyire brutálisan el fognak szállni a beszerzési árak rengeteg faktor miatt, mint a háború, az energia stb.

Arra még nem válaszolt, hogy milyen hosszú távúak a beszállítói szerződéseik, és hogy újra tudták-e ezeket tárgyalni annak érdekében, hogy osztozzanak a veszteségen?

Kategóriafüggő, hogy milyen hosszú szerződéseink vannak, de az alapvető élelmiszereknél a hosszú távú lekötésekre törekszünk. Cukornál például egyéves mennyiséget kötünk le előre, mert általában a spotmarket nagyon-nagyon drága. Ha én most kimennék az azonnali piacra, és fölraknám a kezemet, hogy cukrot keresek, akkor a világpiaci árhoz áraznák a cukor árát.

Ezért minden kereskedő igyekszik minél előrébb vásárolni, ez lehet hat hónap, maximum egy év, de ezt nem minden terméknél lehet megtenni. A forintárfolyam miatt is törekszünk a hosszabb lekötésekre, inkább lekötünk valami biztos rosszat, meg néha biztos jót, hogy kiszámíthatóság legyen, hiszen az ár után ez a legfontosabb tényező, és épp ez az, ami mostanában felborult.

Jó példa erre a tej, ahol az ársapkával is összefüggésben kiszámíthatatlanabb a kínálat, és még a gyenge valuta is arra ösztökélte a magyar szállítókat, hogy sokkal jobban kereshetnek, ha eladják a terméküket külföldre.

Volt ilyen a beszállítóik között? Aki azt mondta, hogy azon az áron nem adja el, inkább elviszi a külföldre?

Igen. Tehát most folyamatosan azt tapasztaljuk a szerződéseinknél, hogy mindig emelkednek a beszerzési áraink, és ennek a hátterét mindig alaposan megnézzük. Lehet az euró az oka, az energiaárak, ha ez valid, akkor el kell fogadnunk. Vannak olyan beszállítóink, akik olyan helyzetbe kerültek, hogy azt mondták, hogyha ma nem tudjuk elfogadni az áraikat, holott szerződés szerint 30 vagy 60 napra kellene azt garantálniuk, akkor mostantól nem tudnak nekünk szállítani.

Lesz áruhiány? Tojásból, krumpliból, bármi más hatósági áras termékből?

Én ezt nem gondolom. Áruhiánytól nem félek. Az infláció viszont továbbra is nagy kérdés.

Az már van, azt látjuk.

Igen, és attól tartok, hogy ez az inflációs görbe még nem enyhül, még legalább fél év, mire mindenkinél, és itt most a beszállítókra, középvállalkozásokra gondolok, jelentkezik az energiaárak volatilitása.

“Egy idő után el fogunk érni oda, hogy az import olcsóbb lesz, mint a helyi beszerzés. Ez pedig biztos, hogy nem cél.”

Hogy tudnak így tervezni? Általában ilyentájt szokták a jövő évi költségvetést összerakni.

Igyekszünk. Azzal tudunk tervezni, ami konkrétumokat kapunk, és a konkrétum arról szól, hogy az ársapkákat kivezetik december 31-én. Természetesen vannak A, B és C szcenáriók, már talán D is, de muszáj valamihez kötnünk magunkat, és az mindig az az információ, ami éppen valid a kormánytól és a törvényhozástól.

Az a bizonyos levél

És Angliában, az anyacégnél, mit szólnak a magyar intézkedésekhez? Hogy viselik ezeket a kanyarokat?

Maga az ársapka, meg egyáltalán a kormányzati beavatkozás, az most nem egy ördögtől való dolog, nagyon sok országban megtörténik. A hogyanja és mikéntje az, amiről a legtöbb visszakérdezést kapjuk. Például extra adó létezik Angliában is, de ott szerintem két nagyon fontos lépést tettek mellé, az egyik, hogy tényleg olyan vállalatokra vetették ki, akiknek van extraprofitjuk, a másik, hogy vissza lehet igényelni a 90 százalékát, ha azt a cég a következő öt éven belül zöld beruházásokra, fenntartható célokra fordítja.

Tehát ott egy hosszú távú balanszra törekednek, itthon meg eleve nem értjük az extraprofit fogalmát.

A napokban kiszivárgott egy névtelen levél valamely multi kiskertől az Európai Bizottság felé, hogy tegyen valamit a magyar kormányzati lépésekkel szemben. A Tesco írta?

Nem.

Akkor úgy kérdezem, hogy a Tesco is aláírta?

Nem. A mi véleményünk tényleg a párbeszéd, erre törekszünk, és igyekszünk szakmai érvekkel elmagyarázni, hogy az intézkedések hatása nem jó, sőt talán még rontanak is a helyzeten.

De a Tesco is osztja azt, ami abban a levélben szerepelt? Hogy a kormányzati szándék a külföldi kiskerláncok kiszorítása?  

Az, hogy a magyar kiskereskedelmi arányt szeretnék növelni és preferálják a lokális kereskedőket, az egyértelmű. Ez tények, kormányzati nyilatkozatok alapján így van, sőt láttunk mozzanatokat, például az Auchanban történő jelentős magyar beruházást, ami azt bizonyítja, hogy ez a cél, ezt mi is tapasztaljuk. Ami a levél maradék részét illeti, az extraprofit-adót, különadót, ársapkákat, arról meg az a véleményünk, amit elmondtam.

“Azt látjuk, hogy átlagosan egy terméket elhagyott mindenki, hogy mit, az változó. Lefelé kezdtek el vásárolni a vásárlók.”

„A kivonulás nincs napirenden, 26 éve az itt maradást készítjük elő” – mondta augusztus elején egy interjúban arról a sokszor visszatérő kérdésről, hogy a brit anyacég egyszer csak besokall, és kivonul Magyarországról. De akkor még nem volt szó például újabb ársapkákról…

Továbbra is azt mondom, hogy ez egyáltalán nincs napirenden, nem tervezzük a kivonulást. Olyannyira nem, és ezt még sehol sem jelentettük be, hogy:

nyitni fogunk egy új központi raktárt Szigetszentmiklóson. 26 éve van jelen itt a Tesco, ez az első nagy raktár, amit Magyarországon nyit, és a teljes országot fogja lefedni.

Mekkora beruházásról beszélünk?

Nem mi építjük, nem a mi beruházásunk, mi hosszú távú bérletre szerződtünk le. Azt vállaltuk, hogy évtizedeken át fogja a Tesco bérbe venni, talán ez is egy erős jele az elhivatottságunknak. Országos lefedettségű, szuper raktár lesz, és teljesen zöld. A legmodernebb raktár lesz kiskereskedelemben.

Mikorra készül el?

2024 végére.

Akkor 2025-ben már drónokkal is lesz Tesco-kiszállítás?

Hát azért talán az még korai, lehet, hogy nem ez lesz az első dolog, de sok innováción dolgozunk, ez egy nagyon automatizált raktár lesz.

Milyen izgalmas új irányok vannak, amik például Angliában már működnek, és meg lehet honosítani?

Van több is, például az Amazon Fresh, a Tesco Get Go-hoz hasonló pénztármentes vásárlás, amit tesztüzemben mi is nézünk, és hosszabb távon ott van a drónkiszállítás vagy a robotporszívókhoz hasonló masinákkal történő házhoz szállítás teljesen automatizált raktárokból.

Mikor lesz ebből bármi Magyarországon valóság?

Ezek hosszabb kifutású dolgok, nem hiszem, hogy néhány éven belül találkozunk velük, de mindig minden egy fikcióból indul, tesztekkel folytatódik, aztán megvalósul. A 2010-es évek előtt egy vásárló átlagosan majdnem két órát szeretett eltölteni a vásárlással, bejött, két óra alatt körülnézett, berakosgatott mindent. Ma ez kevesebb, mint negyven perc, és menekül, de ha belegondolok, hogy tíz év múlva vajon ugyanúgy föl fogom-e venni a kosarat, és órákig tologatom-e majd a boltban, hát szerintem nem.

A szkennerpisztolyt a vásárlók is használhatják

Ami pedig már most létezik, és a legtöbb boltunkban elérhető, az a Scan&Shop, amikor egy szkenner pisztollyal megy végig a vásárló az üzletben, menet közben leolvashatja a vonalkódokat, rögtön látja, hol tart a bevásárlásban, mennyit költ, és a végén sokkal gyorsabban fizethet, akkor már nem kell a pénztáraknál újra beszkennelni az árukat.

Ez most nagyon-nagyon megy, valószínűleg azért, mert a vásárlók fejében ma az van, hogy ennyit és ennyit akarok vagy tudok ma költeni, úgyhogy ebből még többet fogunk csinálni a következő évben.

Így reagál egy tipikus Tesco-vásárló

Említette, hogy minden vásárló másképp reagál a mostani helyzetre. Egy korábbi adat szerint 6000 forint volt egy átlagos fogyasztói Tesco-kosár értéke, most mennyi?

Most 6100, de azért nehéz erre válaszolni, mert közben növekedtek a csatornák, nőtt a kis boltjaink száma, vannak online vásárlások, inkább úgy mondanám, hogy körülbelül 15 százalékkal növekedett értékben egy kosár úgy, hogy közben eggyel kevesebb termék van benne.

Azt látjuk, hogy átlagosan egy terméket elhagyott mindenki, hogy mit, az változó. Lefelé kezdtek el vásárolni a vásárlók, saját márkás vagy olcsóbb termékeket vesznek, vagyis gravitál a vásárlás az olcsóbb kategória felé.

Nőtt az akciós érzékenység is, a klubkártyás forgalmunk például 70 százalékkal emelkedett ebben az évben, hiszen még pontokat is vissza lehet kapni, és minden 400 pontot készpénzre lehet beváltani.

Sokkal tudatosabbak lettek ebben a vásárlók, régen a mechanizmust is nagyon nehéz volt elmagyarázni, sok idő volt, mire megértették, most sokkal fogékonyabbak. Az olyan kezdeményezéseinkre is, mint az év elején bevezetett nyugdíjas kedd, vagy a Vasárnap, amelynek keretében 5 százalék kedvezményt adunk azoknak, akik október–novemberben vasárnap jönnek a nagy bevásárlást elintézni.

Mit várnak a karácsonyi szezontól?

Most azt gondoljuk, hogy nem a legrosszabb szcenárió fog bejönni. Eredetileg tartottunk attól, hogy nagyon visszavetik majd a karácsonyt a rezsiszámlák és az infláció, de azért Halloweennél, Mindenszenteknél, vagy a kertészeti részlegünkön egész jó szezonon vagyunk túl. Nem rekordszezonon, de elfogadható év van eddig mögöttünk forgalom szempontjából. A ruházati termékeknél van elhagyás, amit nem muszáj megvenni, azt nem biztos, hogy meg fogják venni.

Biztos vagyok benne, hogy nagyon átgondolt karácsony lesz, de azt is gondoljuk, hogy ez olyan alkalom, amikor a család együtt van, és élelmiszerből lehet egy nagyon jó házibulit csinálni, ahelyett, hogy elmennénk, mondjuk, egy étterembe. És ne felejtsük el, hogy kezdődik a foci vébé, és szerintem a sör mellett a bor vagy a koktélok azért népszerűek lesznek.

Viszont a Tesco is látni fogja a saját rezsiszámláit. Mekkora tétel ez, és mennyivel több, mint tavaly?

Hát, duplázódott egy év alatt.

Abszolút értékben?

Körülbelül 2 milliárd forint per hó. És arra számítunk, hogy jövőre ez megint duplázódik, pedig mi elég jó pozícióban vagyunk, a Group (Tesco Csoport – a szerk.) miatt csoportvásárlásban vagyunk mondjuk egy energia előrevásárláson, tehát ha nálunk duplázódik a rezsi, akkor a piac más szereplőinél még többet emelkedhet.

“Nagyon átgondolt karácsony lesz.”

Hogy próbálnak ebből valamennyit lefaragni?

Egyrészt olyasmiket csinálunk, amiket mindenki otthon a saját háztartásában is próbál, alacsonyabbra vesszük a fűtést, lekapcsolunk hűtőket vagy világítást, amire épp nincs szükség, másrészt már eddig is sok mindent tettünk. Lecseréltük LED-re a világításunkat, kicseréltük a hűtőben a legjobb gázfelhasználásra a hűtőgázunkat, száz százalékban megújuló energiát vásárolunk, elektromos kamiont tesztelünk, amit majd az online kiszállításban, aztán a normál árukiszállításban használhatunk. 2023-ra egyébként karbonsemlegesek leszünk, 2050-re pedig a teljes értékláncot szeretnénk azzá tenni.

Lesz rövidebb nyitvatartás?

Nem szoktunk ezzel élni, legfeljebb egy-egy órát változtatunk olykor a nyitvatartáson.

A legnagyobbak voltak, most harmadikak

Sok éven át a Tesco volt a legnagyobb kiskereskedelmi lánc az országban, ma már csak a harmadik, a Spar, majd mindenkit jócskán lekörözve a Lidl is beelőzött. Milyen érzésekkel figyelik ezeket a rangsorokat? Érdekes, aggasztó, tanulságos?

Igen, nagyjából ezeknek a kombinációi. Igazából mi arra törekszünk, hogy legyen egy balansz a forgalom, a profitabilitás és a vásárlói elégedettség között. Pár éve elkezdtünk egy bolt átalakítási programot, amikor tudatosan lemondtunk olyan termékkategóriákról, amik nem feleltek meg a háromból az egyiknek.

Azóta elektronikai osztállyal, nagyobb sportosztállyal már nem találkozik a vásárló a Tescóban, mert azt gondoltuk, hogy ezt a specialisták jobban csinálják. Pont azért léptünk kapcsolatba az egyik legnagyobb magyar elektronikai céggel (Media Markt – a szerk.), nekik most már több mint 15 boltjuk van nálunk. Alapvetően azt gondoljuk, hogy élelmiszer kiskereskedelmi cég vagyunk, tehát az élelmiszer a fő fókuszunk, bár ettől függetlenül a ruházatunk is nagyon jól megy.

Egyszóval nagyon sok tudatos döntést hoztunk, elértük a racionalizációt, amit szerettünk volna, és most egy sokkal dinamikusabb növekedésre számítunk.

Az online-ban mekkora potenciál van? Hogy megy ez mostanában?

A covid alatt nagyon felgyorsult. Azt szoktam mondani, hogy a hároméves tervet három hónap alatt behúztuk, és most ahhoz képest van egy kis visszarendeződés, de nem arra a szintre, ahol korábban voltunk. Ez egy fejlődő piac, mi is fejlődünk, de arányaiban még nagyon messze járunk például Angliától, ahol a forgalom 12 százaléka az online-ból jön, nálunk 3. Összesen most 29 áruházunk van, ahonnan kiszállítunk, és két ételszállító céggel (ez a Wolt és a Food Panda – a szerk.) további 67 boltból tudunk még kiszállítani.

A Kifli.hu például nagyon megy, ki a legnagyobb versenytárs, akit online-ban figyelnek?

Az egész piacot figyeljük. Azt gondoljuk, hogy nekünk az a szerepünk, vagy az előnyünk talán, hogy mindent kiszállítunk, teljes választékkal, 16 ezer árucikkel tudunk ott lenni mindenhol az országban a bolti árainkkal megegyező árakon. Mindezt Tescós áruházi árakon, nem prémium árakon tesszük, Ilyet más nem tud, mert vagy a teljes választékot kínálja, de nincs ott annyi lokációban, vagy több helyen ott van, de nincs meg a szinte teljes választéka. És ezt értékelik a vásárlóink.

625 milliárd forint árbevétel, 13 milliárd azózott nyereség – ezek voltak a tavalyi számok. Idén mik a várakozások?

Nagyon karácsonyfüggő, de a bevételt tekintve inkább pozitívak vagyunk. Volumenben valószínűleg lesz csökkenés, de értékben talán növekedünk. A profit már más kérdés, profitabilitás most nincs. Anélkül, hogy pontos számokat mondanék, mert azt még nem tudok, és nem is mondhatok, néhány nagy tételt már ismerünk, és egyébként a tavalyi 13 is inkább 5 volt. Volt egy egyszeri 8 milliárdos értékcsökkenési visszaírásunk, de az adott évi nyereség valójában 5 milliárd forint volt.

Idén számolnunk kell az ársapkák miatti veszteséggel, amiről már mondtam, hogy eddig 7 milliárd, megnövekedett a kiskereskedelmi adó, ami újabb 13 milliárd forint, most novemberben kell befizetnünk az extraprofit-adót, ami 10,5 milliárd, és erre jön rá az, hogy duplázódnak az energiaszámlák, és hogy nem tudjuk érvényesíteni az árakban az emelkedő beszerzési költségeinket.

Tehát igazából nem profitról van szó, hanem nagyon-nagyon sok teherről.

De közben azzal sem szeretnénk felhagyni, hogy vannak mindenféle gyűjtési és szolidaritási akcióink. A hétvégén fejeződött be egy kampányunk, amikor az Élelmiszerbanknak gyűjtöttünk tartós élelmiszereket, gyűjtünk az Ökumenikus Segélyszervezetnek, a háború kezdete óta az ukrán menekülteknek, évente kétszer az Ön választ, mi segítünk programunkon keresztül több száz helyi kezdeményezés megvalósulásához járulunk hozzá, egy-egy kistelepülést segítünk, és van egy belső jótékonysági kampányunk is, a Tesco Angyal. Itt a dolgozók segítik egymást, mindig egy nehéz helyzetbe kerülő kollégát támogatnak, a befolyó összeget pedig a Tesco megduplázza. Ezekre büszkék vagyunk, és bármennyire is nehéz a helyzet, semmiképpen sem hagyjuk abba. A szolidaritásnak most van egy momentuma.

Kiemelt kép: Pálinkás Zsolt vezérigazgató a budaörsi Tescóban (Fotó: Sebestyén László)

The post Tesco-vezér: Ezért van kevés csirke, és ezért aránytalanul drága minden, ha kifogy a mellfilé appeared first on Forbes.hu.