Svédország több évszázados, Finnország pedig a második világháború óta tartó semlegességét adta fel NATO-csatlakozási kérelmével, amelynek beteljesítéséhez már csak két ország támogatására van szükség. Összeszedtük, mik voltak a legfontosabb mérföldkövek a két ország és a NATO kapcsolatában, és milyen következményei voltak a döntő fordulópontnak, amelyet az Ukrajna elleni február 24-i orosz invázió jelentett. Miért vonakodik az északi országok NATO-csatlakozásának ratifikációjától Törökország, és miért húzhatja az időt a magyar kormány? Mutatjuk, mekkora az esélye annak, hogy elbukik a svéd-finn kérelem, mire érdemes figyelnie a magyaroknak - és a NATO-tagállamok polgárainak - december elején, továbbá azt, mit jelentene a NATO és Oroszország számára történelmi bővítés.