Volt már biciklis idegenvezető, pultos, bébiszitter, tárlatvezető, irodista, angol- és drámatanár, színész, rendezőasszisztens, diplomás társadalom- és színháztudós, a Freeszfe első végzős színház és performansz osztályának tagja. Tózsa Mikolt Isten, haza, konyha – avagy ma már keresztbe álltam a Bajcsyn című előadásában egyszerre személyes és mély társadalmi témákat érint, mint hogy a miniszterelnök rendre a konyhába irányítja a nőket, míg a köztársasági elnök szerint nem kell választanunk a karrier és a gyermekvállalás között, hogy kiteljesedhessünk. Szóba kerül a hazájához és a katolikus valláshoz fűződő, ambivalenssé vált viszonya, és indirekten a szabadság utolsó szigetei is, mint a független színházi műhelyek és az alkotás. Performansza politikus, bár nem politizál, és kíméletlenül önironikus, miközben rávilágít a rendszer abszurditásaira. Egyben a mai harmincas generáció korosztályos kérdéseit is felteszi: hogyan lehet a szűkös szerepmintákat magunk mögött hagyni, hogy valaki önmaga (és ne a méhünkre fókuszáló nagypolitika) számára teljes értékű életet éljen? Mennyit engedhetünk be a közéletből a privát szféránkba, hogy még meg tudjuk tartani az egyensúlyunkat?