Az égboltról készített fényképeken megcsodálhatjuk a kozmosz szépségeit, a videók pedig életre keltik őket. A NASA NEOWISE (Near-Earth Object Wide Field Infrared Survey Explorer) teleszkóp égboltfelméréseiből készített videóban megnézhetjük, hogyan változott az ég a közelmúltban. A NEOWISE teleszkópja félévente fejez be egy teljes keringést, közben minden irányt lefényképezve; ezeket később összefűzve kapjuk meg az ,,all-sky” képeket, amiken a teljes megfigyelhető égbolt több száz millió objektuma látható. Az űrteleszkóp 18 ilyen teljes égboltképének felhasználásával készítettek time-lapse videót az elmúlt 12 év változásairól.

Minden égboltkép önmagában is rengeteg információval szolgál a csillagászoknak, de mozgóképként még jobb forrásai az univerzumunk kutatásának. Az egyes térképeket összevetve távoli objektumok elmozdulásaira vagy fényességváltozásaira figyelhetünk fel.

A NEOWISE felméréseiből készített, több mint egy évtized változásait bemutató videó. (Forrás: NASA/JPL-Caltech; WISE-NEOWISE, videókat összefűzte: Dan Caseiden)

Ha éjszaka felnézünk az égboltra, úgy tűnhet, hogy nem nagyon változik rajta semmi, de ez valójában nem igaz. Csillagok fényesednek és halványodnak, robbannak fel, aszteroidák süvítenek el mellettünk, fekete lyukak csillagokat tépnek szét – a világegyetem aktív. A NEOWISE eredetileg a 2009-ben az égbolt feltérképezésének céljából indított WISE űrtávcső aszteroida felfedezéseinek és begyűjtött adatainak a feldolgozása céljából indult.

Rengeteg kozmikus objektum bocsát ki az emberi szem számára nem látható infravörös fényt, például a hűvös, közeli csillagok és fényes galaxisok is. A WISE küldetés 2011-ben ért véget, miután a fedélzeti hűtőfolyadék (amire bizonyos infravörös megfigyelésekhez szükség van) elfogyott; az űrtávcső és más infravörös detektorai viszont még mindig működőképesek. Így 2013-ban a NASA ismét üzembe helyezte a távcsövet, hogy aszteroidákat és más földközeli objektumokat, vagy más néven NEO-kat (Near-Earth Object) figyeljen – innen kapta új nevét a küldetés és az űrtávcső is: NEOWISE.

A WISE űrtávcső illusztrációja, melynek eredeti küldetése 2011-ben véget ért, de 2013-ban NEOWISE néven új céllal folytatta a munkát. (Forrás: NASA/JPL-Caltech)

Az űrteleszkóp azóta is félévente lefényképezi az egész égboltot, a csillagászok pedig továbbra is használják a méréseit a Naprendszeren kívüli objektumok tanulmányozására. Például 2020-ban bocsátották közre a CatWISE névre keresztelt katalógus második verzióját, benne 12 NEOWISE égbolttérkép objektumainak adataival. A katalógus alapján barna törpéket kutattak, a galaxisunkban és a Napunkhoz közel is, sötétségben rejtőző égitesteket. Ezek a csillagokhoz hasonló módon keletkeznek, de tömegük nem éri el azt a határt, hogy beinduljon bennük a csillaggá váláshoz szükséges fúzió.

Barna törpék a Naprendszerünk közelében. A képen láthatóak a Földhöz legközelebbi barna törpék az égi háttér csillagképeihez viszonyítva. (Forrás: NASA/Jacqueline Faherty (American Museum of Natural History)/OpenSpace)

A közeli barna törpék látszólag gyorsabban mozdulnak el az égi háttér előtt, mint az azonos sebességgel haladó, de távolabbi objektumok. Így a barna törpék azonosításának egyik módja azoknak az égitesteknek a kiválogatása a katalógusból, amik elmozdulnak. Ebben a projektben civil kutatók is részt vehetnek, akik szívesen keresgélnek barna törpéket a CatWISE katalógusban, bekapcsolódhatnak a Backyard Worlds: Planet 9 kutatásba.

A két eredeti WISE teljeségbolt-térkép segítségével körülbelül 200 barna törpét találtak eddig a Nap 65 fényéves körzetében. A követő térképekkel további 60 barna törpére bukkantak és egyben megduplázták a felfedezett Y-törpék számát is, amik a leghidegebb ismert barna törpék. Ezek a kutatások hozzájárulnak a Naprendszer környezetének feltérképezéséhez, a barna törpék számának minél pontosabb ismeretével pedig megbecsülhető, mennyire volt hatékony a csillagkeletkezés a galaxisunk kialakulásának kezdetén.

A NASA WISE felmérése során több millió kvazár-jelöltet találtak. Ezek a Napunk tömegénél több milliószor, milliárdszor nagyobb tömegű, szupermasszív fekete lyukak, amik a környezetükben keringő porral és gázzal ,,táplálkoznak”. A képen a WISE égbolttérkép egy pici területét nagyították ki és karikázták be rajta az összes kvazárjelöltet. A felnagyított rész területe körülbelül háromszor nagyobb, mint a Hold. (Forrás: NASA/JPL-Caltech/UCLA)

A NEOWISE adatok a fekete lyukak kutatásához is hozzájárultak. Az eredeti WISE felmérés során több millió szupermasszív fekete lyukat fedeztek fel távoli galaxisok középpontjaiban. Egy friss kutatásban a NEOWISE adatok felhasználásával távoli fekete lyukak körüli forró gázkorongok méretét határozták meg. Peter Eisenhardt (NASA JPL), a WISE projekt kutatójának elmondása szerint sosem számítottak arra, hogy még ilyen sokáig működni fog a WISE, arra pedig pláne nem, hogy mennyi új tudományos eredményt sikerül a segítségével elérni.

Forrás: NASA JPL