Karácsony előtt megsokasodnak a teendőink, de éppen ilyenkor érdemes a megtakarításainkra is szánni némi időt. Ha ügyesen tervezünk, akkor a különböző pénztári megtakarításainkból akár 10-20 százalékos, több százezer forinttal felérő adókedvezményeket nyerhetünk.

A nyugdíj-előtakarékosság, az egészségpénztár, a tartós befektetési számla és a babakötvény naptári évre szóló kedvezményei minden év december 31-én lezárulnak. Az állam ez alapján térít vissza vagy nyújt bizonyos támogatásokat a következő évben. A Biztosdöntés.hu pénzügyi szakportál segítségével összeszedtük, milyen kedvezményekkel lehet kihasználni az adójóváírásokat az év végi hajrában.

Önkéntes pénztárak: 20 százalék, maximum 150 ezer forint visszajár

Az év vége felé, főleg karácsony előtt egyre sokasodnak a teendők. Készülni kell az ünnepre, az ajándékozásra, a családi találkozókra, a két ünnep közti szabadság időszakára, aztán az év végi bulira. Nagyon zsúfolt ez az időszak arra, hogy elkezdjünk azon gondolkodni, hogyan optimalizáljuk a naptári évre járó adójóváírásokat.

Több ebből 150 ezer forint is visszajárhat belőle, mégis alig használják ki itthon Emelkedik a lakáshitel törlesztője? Váratlan helyről jöhet a segítség

De nézhetjük úgy is, hogy szükségszerű költésekről van szó, főleg az egészségpénztár tekintetében.

Tehát ha úgyis vásárolunk a gyógyszertárban, elmegyünk magánorvoshoz, vagy lakáshitelünk van, akkor igazából nem kell külön odafigyelni erre az adókedvezményre. Legfeljebb arra, hogy azt maximálisan kihasználjuk.

Az önkéntes kölcsönös önsegélyező, egészség- és nyugdíjpénztár(ak)ba befizetett összegek után 20 százalékos személyi jövedelemadó-visszatérítés jár. A visszatérítés maximuma 150 000 forint (de legfeljebb a naptári év személyi jövedelemadója), amit évi 750 000 forintos befizetéssel lehet maximálisan kihasználni.

Bár ennyi pénzt nehéz már egyedül a decemberi hónapban összegyűjteni, de az önkéntes pénztári kedvezményhez tudni kell, hogy bármennyi befizetés után jár a 20 százalékos kedvezmény, tehát

kisebb összegeket is olcsóbb kiadássá változtathatunk

például az egészségpénztári számlán keresztüli visszatérítés segítségével.

Sőt, sok olyan szolgáltató és kereskedő létezik, amely egy vagy több egészségpénztárral szerződést kötött. Ők kedvezményeket nyújthatnak egyes termékek, szolgáltatások (például szűrővizsgálatok, kezelések) árából, ha az egészségpénztári tagságból fizet valaki náluk az egészségpénztári kártyájával. Ezenfelül pedig még az állam is visszatérít az adójóváírás formájában.

Még az év utolsó hónapjában sem késő elkezdeni az egészségpénztári adóvisszatérítés gyűjtését, amit több egészségpénztár is akciókkal ösztönöz.

A Generalinál például azok a tagok, akik novemberben és decemberben legalább összesen 50 000 forintot befizetnek, elektromos rollert, laptopot, mobiltelefont, tabletet és e-book olvasót nyerhetnek egy nyereményjáték keretében. Az MKB-Pannóniánál ugyancsak zajlik egy kampány, amelynek keretében a karácsonyig legalább 50 000 forintot befizetők között sorsol ki 100 000 és 50 000 forint értékű Hunguest Hotels ajándékkártyákat, valamint 10 000 forint értékű Decathlon ajándékkártyákat a pénztár, amennyiben a pénztártagok regisztrálnak a játékba.

Nyugdíjbiztosítás és NYESZ: 20 százalék, maximum 100-130 ezer forint visszajár

A nyugdíj-előtakarékosság egy másik olyan lehetőség, melyhez állami támogatás jár az adóvisszatérítéssel.

Az SZJA-ból a nyugdíj-előtakarékosságra (NYESZ) befizetett összeg 20 százalékát utalja vissza az állam, de legfeljebb évente 100 000 forintot. Ugyancsak a nyugdíj-előtakarékosság részének tekinthető a nyugdíjbiztosítás is, amelyre szintén 20 százalékos SZJA-visszatérítés jár legfeljebb évi 130 000 forint tekintetében. Itt is a felső határ maga a befizetett személyi jövedelemadó.

A nyugdíj-előtakarékosság több részre osztható, a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) és a nyugdíjbiztosítás mellett ide tartozik a már említett önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás (ÖNYP) is, melyre az előző fejezet szerinti 150 000 forintos maximális adóvisszatérítési limit érvényes az egészségpénztárral közösen.

Hogyan lesz ebből pénz?

Az előző fejezetben az önkéntes pénztárak között már említett önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás (ÖNYP) a befizetett pénzre hozamot termel, mely az esetek többségében magyar részvényekből és állampapírokból keletkezik.

Ha a munkáltatónk nem ajánl fel ilyen befizetést, akkor saját magunk bármekkora összeget befizethetünk.

A befektető általában választhat többféle portfólióból, amelyek közül célszerű olyat választani, amely ellensúlyozni tudja az inflációt.

Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál semmilyen szankció nem kapcsolódik a tagdíj nem vagy csak részbeni fizetéséhez, viszont bármikor hozzá lehet tenni a befektetéshez eseti befizetéssel is. A befektető tehát nincs rákényszerítve havi kötelezően befizetendő összegre, mint a nyugdíjbiztosítás esetében.

Ez egyrészt jó dolog, hiszen nincs kötelezettség, másrészt viszont kedvezőtlen, hiszen az ember hajlamos elhanyagolni a befizetéseket.

A valóság sajnos azt mutatja, hogy el is hanyagolódnak az ilyen befizetések: hiába létezik sokkal régebb óta ÖNYP, mégis nyugdíjbiztosításokban van több pénz.

Mi fán terem a NYESZ?

A nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) egy bankoknál vagy brókercégeknél nyitható speciális értékpapírszámla, amelyre bármikor be lehet fizetni pénzt, de felvenni csak a nyugdíjkorhatár elérésekor lehet. A NYESZ esetében ugyancsak nincs havi befizetési minimum, mint a nyugdíjbiztosítás esetében. Az adójóváírás címén visszaigényelhető összeg a NYESZ esetében a befizetett összeg 20 százaléka, de legfeljebb évi 100 000 forint, amihez legalább 500 000 forintot kell befizetni a NYESZ-re.

A NYESZ-t elsősorban azoknak érdemes választaniuk, akik értenek a tőkepiacokhoz, így saját befektetéseik eredményt termelnek.

A hozzáértés mellett jelentős odafigyelésre és sokszor türelemre is szükség van, de a NYESZ-alapú befektetések hosszú távon valószínűleg az egyik legtöbb nyereséget hozzák a nyugdíj-előtakarékossági lehetőségek közül.

Minél hamarabb kezdjük, annál jobb

A háromféle nyugdíj-előtakarékossági forma közül a nyugdíjbiztosítás is egy olyan takarékoskodás, melyet a nyugdíjas kor eljövetelekor a biztosító kifizet az addig felgyűlt hozamokkal együtt, és a nyugdíjas ezzel növelheti a nyugdíjas évei anyagi színvonalát.

Ezt a takarékoskodást minél hamarabb kezdjük el, annál kisebb összeget kell félretenni havonta, vagy nézhetjük úgy is, hogy egyenlő összegű befizetésekkel korábban indulva egyre többet ér.

Az évenkénti adójóváírást viszont minden évben visszakapjuk.

A hagyományos vagy klasszikus nyugdíjbiztosítási forma mellett, amikor nem tudunk beleszólni abba, hogy a biztosító mibe fektesse a pénzünket, rendelkezésre áll az úgynevezett unit linked vagy befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítás is, ahol viszont mi választhatjuk ki, hogy milyen eszközalapba kerüljön a befektetett pénz, cserébe itt nincsen garantált hozam, így a kockázat és a nyereség lehetősége is nagyobb. Minél fiatalabban kezdjük, annál nagyobb valószínűséggel éri meg a befektetési egységhez kötött variáció.

A nyugdíjbiztosításra fizetett összeg évi 650 000 forintos befizetéssel optimalizálható teljesen.

Akár 280 ezer forint adójóváírás sem lehetetlen

Összefoglalva tehát a maximálisan elérhető kedvezményeket:

a különféle pénztárakba (önkéntes nyugdíjpénztár, egészségpénztár) befizetett összegek 20 százalékára közösen vonatkozik a 150 000 forintos évi adójóváírási plafon. Ehhez a háromféle pénztárba összesen 750 000 forintot kell befizetni az év során, tetszőleges arányban.A nyugdíjbiztosításra befizetett összegek 20 százalékára egy külön adójóváírási plafon vonatkozik évi 130 000 forint értékben. Itt 650 000 forint az évente megtakarítandó összeg a maximális adójóváírás eléréséhez.A NYESZ esetében a 20 százalékos visszatérítési plafon 100 000 forint évente, amit évi 500 000 forint befizetésével lehet optimalizálni.

A három adójóváírási csoport független egymástól, de ezekre

együttesen évi 280 000 forintos adójóváírás igényelhető vissza.

Ez 1 400 000 forintos évi befizetést kíván meg, havi átlagban 116 666 forintot, a három adójóváírási csoportba összesen.

Fontos, hogy az adójóváírásokat nem fizetik ki készpénzben, sem pedig bankszámlára, átutalással. Minden esetben arra a pénztári vagy előtakarékossági számlára érkezik az adójóváírás, amelyre igényelte azt az adózó, vagyis az adójóváírással mindenhol növekszik a megtakarítás.

Az egészségpénztári adójóváírások a következő évi egyenleget növelik meg, míg a többi esetben tartósan növelik a megtakarítást. Az évről évre visszakapott állami összegek így egyfajta kamatos kamatként is felfoghatók.

A maximális adóvisszatérítést kihasználók zömmel egészség- és önsegélyező pénztárral maxolják az oda eső 150 000 forintot, a 130 000 forintot pedig nyugdíjbiztosításból. Így év vége felé különösen igaz, hogy mielőtt bárki hirtelen megmozdítana közel 1,5 millió forintot, a maximális SZJA visszatérítés érdekében inkább kérje szakértő tanácsát.

Tartós befektetési számla: 15 százalékos kamatkedvezmény

Manapság elég nehéz összeszedni a megtakarítások kamatából a vágtató infláció miatti pénzromlás értékét.

A lekötött betétek a legtöbb esetben alacsonyabb éves kamatot adnak, mint a 13 százalékos jegybanki alapkamat. Ráadásul még kamatadót is von ebből az állam.

A kamatadó valójában a kamattal elért hozamra, mint jövedelemre eső személyi jövedelemadó, melynek mértéke 15 százalék.

Bár a Prémium Magyar Állampapírral (PMÁP) az előző évi inflációval megegyező hozama a jövő évtől kamatmentesen hozza az infláció miatti pénzromlás ellenértékét. Sőt, ezt még némi kamatprémiummal is megfejeli az állam.

Ennek a megtakarítási formának hátránya, hogy mindig az előző évi infláció képezi a kamat alapját, nem pedig a tárgyévi.

Ez egyrészről érthető, másrészről viszont az emelkedő infláció időszakában a befektető részére előnytelen, a csökkenő infláció időszakában viszont a befektető részére előnyös. Jelenleg az emelkedő infláció időszakában vagyunk.

A jegybanki alapkamathoz igazodó lekötöttbetét-kamat ugyan nem éri el az infláció mértékét, de ebből még el is von az állam 15 százalékot kamatadó formájában.

A tartós befektetési számlát (TBSZ) ezért arra találták ki, hogy egy kellően hosszú (5 éves) megtakarítást kamatadó-mentessé tegyen az adó elengedésével.

Ez a következőképpen valósul meg:

A TBSZ számlát megnyitva a befektető a nyitás évében elhelyezi a megtakarításait, ami lehet lekötött betét, állampapír vagy bármilyen más, kamatadóval terhelt konstrukció.A TBSZ számlák futamideje 5 év és pár nap vagy akár 6 év mínusz pár nap között van. Ez azért van így, mert a megnyitás naptári éve a gyűjtőév, ilyenkor év közben még be lehet fizetni a számlára. A következő naptári évtől már elindul a TBSZ számla „valódi” 5 éves időszaka.Ekkortól már nem lehet pénzt hozzátenni, de lehet nyitni egy újabb TBSZ-t egy újabb gyűjtőévvel. A gyűjtőévet követő 5 naptári év alatt összegyűlt kamatok – a 6. évben felvéve a pénzt – kamatadó-mentessé válnak. Még egy lehetőség: a babakötvény

Hasonló a TBSZ-hez a babakötvény is, melyet azonban csak a gyermekünk vehet fel és ő is csak 18 éves korában. A babakötvény egy teljesen adómentes konstrukció, melyet az állam a kamatadó-mentesség és a pénz felvételére vonatkozó teljes adómentesség és az államkincstári számlákon a kiemelt, infláció +3 százalékos kamat mellett a szülői befizetések támogatásával is ösztönöz. Itt a szülői befizetések után járó 10 százalék, de legfeljebb évi 12 000 forint megszerzése lehet csábító az államtól, ehhez akár az év utolsó napján is elegendő befizetni a gyermek Start-számlájára az 120 000 forintot.

Tehát ha valaki december 28-án nyit TBSZ számlát, akkor 5 év és pár napig kell ezen a számlán a tartania a befektetéseit. De akár meg lehet nyitni január 5-én is, ebben az esetben a 2023. év a gyűjtőév és 2024-től indul az 5 éves periódus.

Ha a befektetőnek szüksége lenne a pénzre az 5 naptári év letelte előtt, akkor is van valamennyi kamatadó-kedvezmény. Ebben az esetben a gyűjtőév után a 3. évtől az 5. évig 10 százalékos kamatadót kell fizetni 15 százalék helyett. Ha valaki az első két naptári évben hozzányúl a TBSZ megtakarításához, akkor a teljes 15 százalékos kamatadót be kell fizetnie.

TBSZ-t akkor is érdemes nyitni, ha nem vagyunk biztosak 3 vagy 5 év (lekötési) időben, ugyanis

ha letelik ez az idő, akkor kamatadó-mentesek vagyunk, de ha mégis fel kell bontanunk, akkor ugyanott vagyunk, mintha nem nyitottunk volna ilyen számlát,

tehát gyakorlatilag csak nyerhetünk. Fontos még tudni, hogy TBSZ részben nem felbontható, ha hozzá kell nyúlni, akkor az egészet fel kell bontani.

Itt a naptári év vége, azaz december 31. után 5 év múlva csak az az összeg lesz kamatadó-mentes, amelyet a befektető a gyűjtőévben elhelyezett. Ennyiből tehát az év vége még lehet egy fontos időszak az adóoptimalizálás érdekében.

A szerző a Biztosdöntés.hu alapítója, pénzügyi szakértő.

The post Megnézted már a megtakarításaidat? Százezrek múlhatnak rajta appeared first on Forbes.hu.