Egy ponton hiánycikké vált a vécépapír, majd nyolc után szobafogságra lettünk ítélve. Kitört egy háború és alig egy év alatt több mint másfélszeresére nőtt a kenyér ára. Az utóbbi hetekben pedig többször megtörtént az is, hogy egy EU-tagállamban nem lehet benzint kapni. Mit taníthat nekünk a kibontakozó krízis egy fenntarthatóbb jövőről?

A krízisek korát éljük, de a kétségbeesés rossz tanácsadó. Egy ősi, a napról napra való túlélésre kondicionált ösztön fékezi az emberek képességét, hogy hosszú távon gondolkodjanak. Még a szólásainkban is kódolva van ez a felfogás: jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok.

A technológiai újításokat rövid távon hajlamosak vagyunk túlértékelni, míg hosszú távú hatásukat figyelmen kívül hagyjuk. Ilyen volt a repülés (ami az egyén A pontból B-be jutásán túl többek között egy vírus elterjedését órákra gyorsította fel hetek és hónapok helyett), a számítógép, napjainkban pedig a mesterséges intelligencia. De ezt a visszatartó erőt tudatos eszközökkel ki lehet cselezni. És itt jön képbe a spekulatív dizájn, ami provokatív kérdésekkel generál pozitív változást a fennálló rendszerben. Mint például a fosszilis energiától való függőségben.

Több ebből Kis karácsony, zöld karácsony – 6 tipp a fenntarthatóbb ünnepekért Megújul a Coca-Cola üvege, év elején jön a változás

Ebben a jövőt egy tölcsérként elképzelő módszertanban nem csak a valószínű, illetve a vágyott
jövőképet elemezzük, hanem (kis túlzással) az összes lehetséges opciót figyelembe vesszük
olyan szemmel, hogy azok milyen hatással lehetnek a jövő társadalmára.

A jövő megoldása a múltban gyökerezik

Az emberiség történelme során nem nagyon volt olyan szituáció, ami ne lenne lefordítható egy-egy jelenkori kihívásra. Érdemes körülnézni a múltban és megkeresni az analógiákat: került-e már az emberiség ilyen vagy hasonló helyzetbe? És ha igen, hogyan oldották meg?

Az első, logikus gondolat, ha valami elfogy: a helyettesítés. Németországban a második világháború utáni üzemanyaghiány hatására ötszázezer személyautót alakítottak át fagáz hajtásúra. Ennek mintájára el lehet indulni a biomassza erőművek továbbfejlesztése és tömeges használata felé. Hiszen szemétből nincs hiány:

a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2020-as jelentése alapján Magyarországon 3 millió 245 ezer tonna lakossági hulladék keletkezett.

Hasonló történelmi példa az 1979-ben kirobbant amerikai energiaválság. Ebben az esetben viszont a kényszeres pótlás helyett a takarékosság volt a társadalmi reakció, ami amerikaiak millióit mozdította el a benzinzabáló kocsik irányából a kompaktabb, gazdaságosabb autók felé, illetve beindított egy rakás, kormányzatilag finanszírozott kutatási projektet a nukleáris energia fejlesztésére.

200 éve fameghajtás, ma carsharing

Az elektromos autók megjelenése egy friss válaszkísérlet a problémára, ami egyszerre él a helyettesítés és a takarékosság eszközével. A magas belépési küszöböt a carsharing megoldások átugorják és kísérletet tesznek a személyautók birtoklásával kapcsolatos státuszszemlélet megváltoztatására is. A perc alapú bérlési lehetőség párosítása az elektromos működés városi előnyeivel vonzó alternatívát jelenthet azok számára, akik a saját autó fenntartásával járó nyűggel együtt a birtoklással együtt járó státusz szimbólumáról is hajlandóak lemondani.

De amíg a legtöbb magyar nagyvárosban a parkolás sincs rendesen megoldva, nemhogy a tömeges villanyautó-töltési lehetőség, fel kell tennünk magunknak a kérdést:

mennyi energiára van szükségünk valójában és hogyan érhető el az energiaszükségletünk csökkentése?

A Svájci Szövetségi Technológiai Intézet kiszámította az ún. „2000 wattos társadalmat”, ami a világ egy főre eső ideális energiafelhasználását 1500 kgoe/évre teszi (kgoe = adott mennyiségű energia előállításához elégetendő nyersolaj tömege). Ez az ajánlás az egy főre jutó energiafelhasználásban a mai világátlag 25-35 százalékos csökkenését jelentené.

Napi címlap Somogyi Szonja 8 perc olvasás

Attól még, hogy beteg gyerekeken segítünk, nem szennyezhetjük a környezetünket

Zöld Tamás-Krivácsy Petra 3 perc olvasás

Kétszer annyi ruhát veszünk, mint 20 éve, de egy évig hordunk egy pólót – így szennyezi a bolygót a divatipar

Zöld Ruszty László 8 perc olvasás

A kétségbeesés rossz tanácsadó – mit taníthat nekünk a benzinhiány a rossz szokásainkról?

Szállítmányozás

Ebben az elképzelt jövőnkben mindenképpen arra törekszünk, hogy kevesebb kamion, konténerhajó és repülő falja a kilométereket és rövidítsük a szállítmányozási láncokat. A pozitív végkimeneteleket jól szemlélteti, hogy a logisztikai láncok rövidülése miatt

az üzemanyaghiányos időszakban a lokálisan készülő élelmiszereknek az ára jóval kisebb mértékben emelkedett az utóbbi időkben, mint az import termékeké.

Ez az árkiegyenlítődés áttörheti azt a lélektani határt, hogy kevesek kiváltságából egy szélesebb réteg számára jelentsen alternatívát a helyi kistermelők termékeinek fogyasztása.

Közlekedés

A benzinhiány tökéletes üzemanyaga lehetne a fenntartható mobilitási eszközök, úgy mint a bicikli és az azokat kiszolgáló iparágak, infrastruktúrák tempós fejlesztéséhez.

Várostervezési alapelvként, nem pedig sokadlagos közlekedési eszközként tekinthetnénk a kerékpárra. Hazai viszonylatban már megfelelő bicikliutak létesítése is forradalmi újítás lenne, de emellett parkolóhelyek, szervizhubok telepítése a bicikliutak mentén, vagy a biciklizés tömegközlekedésbe való integrálása mind-mind segítené a térnyerését.Kerékpárok elérhetőségének növelése. Akár a közösségi biciklis rendszerek fejlesztésén és bővítésén keresztül, akár kedvező finanszírozási konstrukciók kialakításával kerékpár vásárlás esetén.Kommunikáció és marketing. Egy megosztó témánál különösen fontos, hogy szisztematikusan, szelíd, de jól targetált ösztökélő üzenetekkel hassunk az emberek felfogására és érjünk el változást a viselkedési mintáikban. Egy brit tanulmányban például egy vizsgált csoport, akit arra buzdítottak, hogy családjukkal vagy barátaikkal együtt tűzzenek ki közös célokat (pl. bizonyos időn belül letekert km-ek), 20 százalékkal többet biciklizett az átlagosnál.

Otthon

Mivel időnk jelentős részét otthonunkban töltjük – amit a pandémia alatt gyökeret vert otthoni munkavégzés is tovább növel – az energiahatékony életmódot elősegítő megoldások egyre keresettebbek.

Az alapokhoz való visszatérés, és a legegyszerűbb kérdések felvetése segíthetne a kérdéskört letisztítani.

Magyarországon szinte alapszükségletként kezeljük, hogy minden háztartásnak legyen saját mosógépe, míg bizonyos nyugat-európai országokban lakóközösségenkénti egy-egy ipari géppel is tökéletesen meg tudják oldani a mosást. Az ára be van építve a rezsibe, az idősávokat online lehet foglalni és egy-egy beszélgetés erejéig még egy picivel közelebb is hozza egymáshoz az egy épületben élő embereket.

A szerző a Frontíra service design cég ügyvezetője.

A külsős szerzők nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.

Borítókép: Készlethiány 2022 május végén egy budapesti kisebb benzinkúton. Fotó: Zsiborás-Kuthi Anna

The post A kétségbeesés rossz tanácsadó – mit taníthat nekünk a benzinhiány a rossz szokásainkról? appeared first on Forbes.hu.