Nem látni még a végét a kereskedelmi ingatlanpiacon jelenleg dúló viharnak, de ez nem mindenkit érint egyformán. Ebben a nehéz helyzetben kifejezetten jól jön egy megbízható, szakértő partner, amelyik a befektetési és bérbeadási tanácsadástól kezdve az értékebecslésen át a kivitelezésig minden fázisban segíteni tud.

A New York-i tőzsdén jegyzett Jones Lang LaSalle (JLL) 30 éve alapított magyarországi leányvállalatával régi motorosnak számít a kereskedelmi ingatlanok hazai piacán. „A munkánk telekkereséssel, telekminősítéssel indul. Megvizsgáljuk, hogy alkalmas-e a helyszín a fejlesztő által megálmodott projektre, legyen az irodaház, kiskereskedelmi projekt, logisztikai ingatlan, vagy adott esetben egy új gyár” – mondja Furulyás Ferenc, a JLL magyarországi ügyvezető igazgatója. A JLL Kft. részt vesz az épület bérbeadásában (ebben kiemelt szerepet játszik a bérlőképviseleti üzletágunk), a projektmenedzsment révén a bérlői területek kialakításában, és végül az épület értékesítésében.

Mindennel foglalkozunk, ami nem lakóingatlan. Tényleg páratlan tapasztalattal rendelkezünk ezen a piacon, sok munkatársammal már több mint tíz éve dolgozunk együtt”

Most minden tapasztalatukra szükség is van, ugyanis a több összetevős válság minden részpiacot érint, az ebből adódó bizonytalanság a kereskedelmi ingatlanok minden szegmensére kihat.

STRATÉGIÁK VÁLSÁG IDEJÉN

Az elemzők szerint Európában az utolsó negyedévben vagy 2023-ban úgynevezett technikai recesszió következhet be, igaz, gyorsan véget is érhet. „Ez kihat a kereskedelmi ingatlanpiacra is, azon belül is leginkább az irodapiacra. Itt egyfajta keresletcsökkenés figyelhető meg: a bérlők óvatosabbá váltak, nehezebben hozzák meg döntéseiket, emiatt az új fejlesztésű irodaházak lassabban tölthetők fel. Arra számítunk, hogy 2023-ban a megelőző évihez hasonló mennyiségű szerződéskötés lesz a piacon” – közli az ügyvezető igazgató. 

Világszinten is tapasztalható az energiaárak robbanásszerű emelkedése, és ez megváltoztatja a bérleti költségek arányát. „Egy átlagos irodabérlő esetében korábban a költségek 75 százaléka volt a bérleti díj, 25 százalék az üzemeltetési költség. Most a bérlők tízszer-tizenötször magasabb összegekről szóló energiaszámlákat kapnak, ezzel jelentősen megnő az üzemeltetési költség aránya az irodabérleti díjhoz képest” – emeli ki Furulyás Ferenc. Bár a szerződések túlnyomó részét euróban kötik, és mindent euróban számolnak, az infláció az eurózónát sem kíméli: 2023-ban várhatóan 8 százalékkal emelkednek emiatt a bérleti díjak, és a szerződések, melyek jellemzően 5 éves futamidejűek. „Hasonló folyamatokat látunk a kiskereskedelemben is. A forint árfolyamának romlása miatt az euróban meghatározott díjak jóval nagyobb kiadást jelentenek forintban, mint 12 hónapja. A jelenlegi állapotot akár tökéletes viharnak is hívhatjuk, és várhatóan 2023 erről fog szólni ” – mondja az ügyvezető igazgató.

Mindez nem jelenti azt, hogy mindenki egyformán érintett. A kisebb vállalkozásoknak valószínűleg a túlélésről fog szólni a következő időszak, a nagy cégek azonban eleve hosszabb távra tudnak tervezni, és nem valószínű, hogy az ő oldalukról nagyobb mozgás indulna például az irodapiacon. Eleve a bérleménnyel összefüggő költségek nem jelentenek többet, mint a válallati összköltségek 15 százalékát, tehát a várható emelkedések ebben a viszonylatban vizsgálandók. Furulyás Ferenc jó jelnek tartja, hogy a rövidtávú gondolkodás egyelőre nem tudta háttérbe szorítani a hosszútávú szemléletmódot. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ESG-szempontok jelentősége egyre nő, és ezek közül jelenleg kiemelkedik az energiahatékonyság növelése: ez minden kereskedelmi ingatlan tulajdonosának és üzemeltetőjének egyik legfontosabb céljává vált.

The post Üres telektől a hibrid irodákig appeared first on Forbes.hu.